hirdetés
hirdetés
hirdetés

Pénzügyi edukáció

Suzuki akciós áron! – Vigyázat!

 

Elkészült a „Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája”, amelyben prioritás, hogy a pénzügyi edukáció már az iskolákban elkezdődjön. Egyre többször van szó arról, hogy a hr és a cégvezetés feladat is a pénzügyi edukáció, de a gyerekkori alapozás a legfontosabb. 

Vásároljunk-e Suzukit „akciós” – svájci frank alapú – hét év lejáratú hitelre úgy, hogy a két évig csak néhány ezer forint a törlesztő részlet? Bő tíz évvel ezelőtt sokan válaszoltak igennel a kérdésre, és életük egyik legrosszabb döntését hozták meg: amikor autójuk már felét sem érte annak, amennyibe újonnan került, akkor még mindig az új ár kétszeresére rúgott a bankkal szembeni tartozásuk. A lakáshitelekkel is hasonló tapasztalatokat szereztünk, hiszen senki nem hívta fel a figyelmünket arra, hogy ha a frank 30 százalékkal drágul, a kamat pedig 3 százalékponttal emelkedik, akkor a havi törlesztő bizony a kétszeresére is nőhet.

Ki tudja, mi az a kamatos kamat?

Kérdés persze, hogy ha valaki el is magyarázza ezt, mennyit ért belőle „az átlag magyar”, amikor a kamatos kamat fogalmával egy 2015-ös OECD-felmérés szerint csupán a felnőtt lakosság 24 százaléka van tisztában. Enélkül az „éves kamat” helyes értelmezését sem várhatjuk el (kivéve, ha a lejárat pontosan egy év), hogy a teljes hiteldíjmutatóról ne is beszéljünk.

A szóban forgó felmérésen a vizsgálatba bevont európai országok közül a kamatos kamat tárgyában csak Norvégiában és Hollandiában született 50 százalék feletti eredmény (az átlag 32 százalék volt); mentségünkre szól, hogy a kockázat, a hozam, az infláció vagy a diverzifikáció fogalmát honfitársaink az európai átlagnál nagyobb arányban adták meg helyesen.

Amikor azonban a pénzforgalom fejlettségét mérjük, ezek az „eredmények” nem sokat nyomnak a latban. A magyarok továbbra is a „sárga csekkes” fizetést részesítik előnyben, az MNB adatai szerint a csoportos beszedések és az egyéb elektronikus utalások az összes számlafizetés alig több mint harmadát teszik ki, míg az Európai Unió egészét tekintve ez a mutató eléri a 70 százalékot. A magyar háztartások mindössze negyede rendelkezik saját költségvetéssel, szemben – mondjuk – a 76 százalékos francia vagy a 81 százalékos litván adattal. A megtakarítási hajlandóság tekintetében hasonló a helyzet: a hazai 27 százalék a felét sem éri el a 60 százalékos uniós átlagnak.

Pénzügyileg tudatos generáció

A „körültekintő hitelfelvétel támogatása” és a „korszerű, készpénzkímélő fizetési eszközök használatának erősítése” is a célok között szerepel a „Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiájában”, amelynek 63 oldalas tervezete hamarosan a kormány elé kerül. A stratégia az egész társadalmat célozza – külön koncentrálva több veszélyeztetett szegmensre –, de a kiemelt prioritás egy „pénzügyileg tudatos generáció felnevelése”. Az „Okosan a pénzzel!” jelszót kitűző tervezet kulcseleme ennek megfelelően „a köznevelés rendszerén belüli valós pénzügyi edukáció kereteinek megteremtése”. A magyarországi iskolákban – a közgazdasági szakgimnáziumokat leszámítva – a gazdasági és pénzügyi ismeretek nem jelennek meg önálló tárgyként. A matematika, történelem, földrajz, életvitel tárgyakba delegált pénzügyi ismeretek nyilvánvalóan csak a felszínt súrolják, a szabad órakeret terhére pedig – döntően a tárgyhoz értő pedagógusok hiánya miatt – csak kevés iskolában választható pénzügyi oktatás.

Egyre több szó van arról, hogy a munkahelyeken a hr és a vezetőség felelőssége az, hogy a munkavállalók értesüljenek a különböző cafeteria és nyugdíjtakarékossági, öngondoskodó megoldásokról, de sokszor már késő felnőtt korban megértetni az alapokat.

Csehországban már tananyag

A Pénziránytű Alapítvány már elkészítette az általános iskolák felső tagozatosainak, illetve a középiskolásoknak szóló (az alapítvány oldaláról ingyen letölthető) tanagyagokat, amelyek jó kiindulási alapot nyújthatnak az oktatáshoz. Felhasználhatóak továbbá – többek között – a számvevőszék, a jegybank, több hazai pénzintézet vagy az uniós kezdeményezésre indult Európai Pénzhét tapasztalatai is, de tanácsokat kérhetünk a cseh kollégáktól is, ott ugyanis a középiskolákban már 2009, az általános iskolákban pedig 2013 óta kötelező a pénzügyi ismeretek oktatása.

A legfontosabb, hogy a pénzügyi (és gazdasági) ismeretek oktatása ne ragadjon le a bebiflázható és a dolgozatokban visszakérdezhető üres szólamok szintjén. Hiába tudjuk, hogy „a jegybank határozza meg az alapkamatot”, ha nem tudjuk, ki fizeti meg a jegybanki alapkamatot, meg hogy egyáltalán mi az.

Nem könnyű feladat, mindenekelőtt jól képzett pedagógusgárdára van szükség. De a befektetés biztosan megtérül. A pénzügyi (és gazdasági) ismeretek okos oktatása a már említett célok elérése mellett segíthet abban is, hogy gyermekeink valódi (és ne kényszer-) vállalkozókká válhassanak, márpedig az országnak talán soha nem volt nagyobb szüksége az innovatív fiatalokra. Ha igaz – sajnos igaz –, hogy „valamiből élni kell”, akkor ezeket az ismereteket legalább középiskolás fokon valóban el kell sajátítani.

Remélem, hogy tíz év múlva az „átlag magyar érettségiző” csak mosolyog majd, ha a kamatos kamatról faggatják, tudni fogja, hogy a (magyar) GDP mértékegysége a forint, és – merjünk nagyot álmodni! – a THM kiszámításának képletét is kielégítően el tudja majd magyarázni.

Csaba Ferenc
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án. SAVE THE DATE!

hirdetés