hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hogy informálódj?

Most értsd meg a jövőt… 5 év múlva késő lesz!

Nagyon szerencsés generációk azok, amelyek ma a földön élnek. Folyamatos és rendkívüli innováció kíséri az életünket. A mesterséges intelligencia több területének fejlődése már ma is befolyásolja a munkakörnyezetünket, de olyan részei, mint a gépi tanulás és a robotika, alapjaiban fogják átalakítani azt az elkövetkező két évtizedben. Mit tehet egy vezető ma, ha nem akar lemaradni?

Nincs olyan munkavállaló – legyen a szervezet bármely lépcsőfokán –, akit nem fog érinteni a technológiai fejlődés hatása. Unalomig ismételt példákkal mutatja be ezt mindenki, de ezek a példák szinte minden esetben kétkezi munkásokról beszélnek. Arról, hogy milyen következménye lesz az önvezető autónak a sofőrökre, vagy a robotizálásnak a gyári munkásokra. Érzésem szerint nagyon keveset beszélünk arról, hogy mit hoz ez az új világ a vezetők számára. Mi történik a vezetőkkel? Őket tényleg nem érinti a változás?

Mit tesz a vezetővel a technikai fejlődés?

A vezetők azok, akiknek inspirálniuk és vezetniük kellene a vállalatokat abba az irányba, hogy felkészüljenek erre az izgalmasan forrongó évtizedre. Ismerjük fel, hogy ránk, vezetőkre is más kihívások várnak egy ilyen világban! A vezetők napi munkája valóban valamivel védettebb a fenti példákban is említett automatizálás hatásától, de nem gondolhatjuk, hogy nem lesz ránk hatása. A technológiai fejlődés és a digitális transzformáció következtében vélhetőleg a vezetőket nem fogja kiváltani a fejlődés, sokkal inkább kibővíti határaikat, teljesebbé teszi őket. Legalábbis azokat, akik képesek élni ezzel a lehetőséggel. Izgalmas téma a vezetői munka jövőjéről gondolkodni, de legalább ennyire izgalmas az is, hogy mi történik ma, hogyan készülnek fel erre a világra a vezetők.

Egyes üzleti gondolkodók szerint a változtatás pontosan a fent említett „védettség” miatt halad lassan. A vezetők ugyanis képtelenek teljes mélységében átérezni a kérdést, hiszen az ő bőrük nincs veszélyben. Nincs valódi motivációjuk, hogy megértsék, megtanulják, mekkora változás vár a szervezetben dolgozókra, nehezen lépnek ki a saját világukból, hogy valóban a munkatársak fejével gondolkodjanak a jövőről. Ahogyan John P. Kotter, a változtatásmenedzsment mestere is leírta, tettvágy nélkül nincs változtatás. Márpedig sok gondolkodó szerint pontosan ez hiányzik számos mai vállalatnál a valódi üzleti transzformáció beindításához – vagy ahogyan ma divatos hívni, a digitális transzformációhoz.

Érteni kell a jövőt, és a rezilienciára koncentrálni!

Úgy vélem, a vezetőknek igenis meg kell érteniük – méghozzá most, és nem 5 év múlva –, hogy milyen a jövő munkahelye, milyen lehetőségek várnak a szervezeteikre, és ezeknek milyen hatásuk lesz a dolgozóikra. Csak akkor lesznek képesek valódi vezető szerepet betölteni a változtatásban, ha ezt tényleg megértik. Az elmúlt években azon cégek tudtak jó irányba indulni, amelyeknél a vezetők túlléptek a saját pozíciójuk relatív biztonságán, és időt, energiát nem sajnálva igyekeztek átérezni, mit tartogat az ügyfeleik és a dolgozóik számára a jövő.

Saját tapasztalatból tudom, hogy ez a tanulási folyamat nagyon izgalmas, sok új ismeretet tartogat. Sokan szeretnék, hogy minden munkát automatizáljunk, és nekünk már dolgozni se kelljen. Azt már látjuk, hogy a mi életünkben nem fog ez megtörténni, és vélhetőleg a következő generáció életében sem. A munka megmarad nekünk, bár az biztos, hogy nagyban át fog alakulni, de még megjósolni sem tudjuk, milyen lesz pontosan. Ezért gondolja azt szinte minden olyan cég, amelyet a szakma előrehaladottabbnak tart ebben a felkészülésben, hogy alapvetően a vezetők és az általuk vezetett szervezet rezilienciáját, avagy rugalmas alkalmazkodóképességét kell fejleszteni. Ez ma az első számú prioritás. (A félreértések elkerülése végett fontosnak tartom tisztázni, hogy az angol nyelvben a reziliencia mellett sokszor használjuk az agility kifejezést ebben a témában, de egyáltalán nem az Agile szoftverfejlesztési módszertanra utalva! Sajnos az utóbbi időben terjedni látom azt a tendenciát, hogy tanácsadók vagy trénerek javaslatára a menedzsment úgy igyekszik a szervezet rugalmasságát, gyorsaságát fejleszteni, hogy megpróbálja megtanulni ezt a szoftverfejlesztési módszertant csodatévő kétnapos vagy akár hat hónapos tréningeken. Sokkal fontosabb lenne a mögöttes logikát, gondolkodást magukévá tenni, mintsem azt, hogy milyen módon kell egy agilis projektet adminisztrálni.)

A cikk teljes terjedelemben az Üzlet és Pszichológia  című lapban jelent meg. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt

Byssz Róbert
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HR emberi oldala - hogy még többet tehess másokért! A hrpwr.hu és az Üzlet & Pszichológia konferenciája november 29-én.

Hogyan keress IT-s kollégát? Félnapos konferencia december 4-én.

hirdetés