hirdetés
hirdetés

Jövedelmi egyenlőtlenség

Így hat a robotizáció a nemek közötti bérszakadékra

Évek óta az érdeklődés középpontjában van a robotizáció, de bármilyen sokat is kutatják ezt a kérdést, azt még kevesen vizsgálták, hogy milyen hatással lehet a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenségekre. Cevat Giray Aksoy és szerzőtársai legújabb tanulmányukban annak jártak utána, hogy növeli-e az egyenlőtlenséget az automatizáció.

A szerzők 20 európai ország adatait vizsgálták 2006 és 2014 között. A termelő szektorban nézték meg a béreket változását és vetették össze az automatizáció mértékével szintén a termelő szektorban. Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy a nők nagyobb arányban végeznek rutinszerű feladatokat, így ők kitettebbek a robotizáció negatív hatásainak. Viszont a férfiak inkább végeznek izommunkát, amit szintén egyre könnyebb gépekkel helyettesíteni, tehát nem egyértelmű, hogy az automatizáció melyik irányban befolyásolhatja a nemek közötti jövedelem különbségeket.

A vizsgált időszakban nem következett be jelentős változás a nők arányában a különböző iparágakon belül. A nők aránya az oktatásban és kutatásban a legmagasabb. Kevésbé vannak jelen az autó- és fémgyártásban, építőiparban és hasonlókban, azonban a könnyűiparban nagyjából a munkaerő felét teszik ki.

A robotizáció leginkább azokat a szektorokat érintette, ahol a nők kevésbé vannak jelen, az autó- és közlekedésiparban volt a legnagyobb ütemű az ilyen jellegű beruházás, de minden termelő szektorban növekedésben van.

A szerzőknek megfelelően változatos adatokkal tudták elemezni a robotizáció hatását a béregyenlőtlenségre. Az azonos szektorban, azonos beosztásban és azonos nagyságú cégeknél dolgozó hasonló korú nők és férfiak bérezését vetették össze országonként. Ehhez nézték meg, hogy abban a szektorban mennyivel nőtt az egy munkásra jutó robotok száma.

Az eredmények azt mutatták, hogy ha 10 százalékkal nő a robotok száma, akkor az 1,8 százalékkal növeli a béregyenlőtlenséget, tehát a női dolgozók járnak rosszabbul. Ez nem magyarázható sem a dolgozók nemi összetételének változásával sem a robotizáció miatti ki- vagy belépésekkel.

Az eredmények annak köszönhetők, hogy a közép- és magas beosztású dolgozók bére nő az automatizáció hatására és ezekben a pozíciókban aránytalanul több férfi dolgozik, így végső soron a férfi munkások fizetése nő. Ez viszont azt is jelenti, amit az adatok is alátámasztanak, hogy azokban az országokban, ahol már korábban sem volt nagy a béregyenlőtlenség, ott a robotizáció hatására sem nőtt meg.

A szerzők összevetették a hatást más egyenlőtlenséget célzó intézkedésekkel. Például a minimálbér bevezetése (brit és német adatok alapján) nagyjából 2 százalékkal tudta csökkenteni a béregyenlőtlenséget. Ez majdnem megegyezik azzal a hatással, amit 10 százalékkal megnövelt automatizáció jelent.

Az eredményekből tehát látszik, hogy a kormányzatoknak nagyon fontos lesz figyelniük arra, hogy a robotizáció nem érint mindenkit egyformán. Emiatt szükséges megfelelő oktatás és felkészítést nyújtani a veszélyeztetetteknek, főleg a nőknek és az alacsony beosztásban dolgozó férfiaknak, hogy enyhítsék az automatizációból származó negatív hatást.

Katona Hajnalka
a szerző cikkei

(forrás: g7)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! Apex Toplistás pontszerzés. Végső nevezési határidő: 2021. április 16.

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

hirdetés