hirdetés
hirdetés

Esettanulmány

Hogyan lettünk környezettudatos iroda?

Hogy miként válik egyre fontosabbá egy kisvállalkozás számára a fenntarthatóság, és hogyan épül be a környezettudatosság a céges kultúrába? Ez a folyamat 15 évvel ezelőtt indult el, amikor még teljesen más optikája volt a témának. Ma a globális problémák erősödésével – élén a felgyorsuló klímaváltozással – teljesen új megvilágításba került a környezettudatosság, a fenntarthatóság, a tudatos fogyasztás.

A történet tehát 2005-ben kezdődött, amikor egy új épületet (irodát) akartunk építeni a reklámügynökségünknek. A sok műszaki kérdés között az is felmerült, mivel akarunk majd fűteni. Akkoriban a fűtésszámla komoly tétel volt a háztartások költségvetésében, így olyan megoldást kerestünk, amely a lehető legkisebb üzemeltetési költséget eredményezi. (Ez ma már egyre kevésbé igaz, hiszen hamarosan a hűtési számla többszöröse lesz az éves fűtési számlának.)

Amikor rátaláltunk az úgynevezett „geotermikus” fűtési rendszerre, akkor vált világossá, hogy ez nem csak egy „olcsóbb” alternatív fűtési lehetőség, hanem lényegesen környezetkímélőbb is. Később ez a felismerés elindított egy folyamatot, aminek az lett az eredménye, hogy a napi működésbe is bekerültek a környezeti szempontok. Sokszor még azzal a szerencsés helyzettel is találkoztunk, hogy ami környezetkímélő, az általában nem pazarló, leginkább takarékos, és így jelentős költségmegtakarítással jár. Kétségtelen, hogy az áttérésnek – egy bizonyos fogyasztási szokásról egy másikra – akár jelentős beruházási vonatkozásai lehetnek, de ezek az esetek szinte 100 százalékában megtérülnek.

A megtérülés

Sokan kérdezték, hogy mennyi idő alatt térül(t) meg nekünk a földszondás, geotermikus fűtési rendszer. A válaszunk erre mindig az, hogy amikor ez ember egy környezetkímélő beruházásról dönt, akkor nem lehet kizárólag gazdaságossági szempontokat figyelembe venni (hiszen mondjuk az esti fogmosásnak sem tudjuk, hogy mennyi idő alatt térül meg a költsége). Inkább azt kell mérlegelni, hogy meg tudjuk-e tenni, és hogy pont azzal a beruházással tudjuk-e leginkább és legnagyobb mértékben kímélni a környezetünket.

Olyan, mint a fogmosás…

A „fenntarthatóság” mint problémakör rendkívül hasonlít a higiéniához. Az ezzel kapcsolatos szemléletnek az volt a mozgatója, hogy az emberek rájöttek, a hosszú és minőségi élethez rendkívül fontos a higiéniai elvárásoknak való megfelelés. És akkor, a középkorban elkezdtek kialakulni ezek a mechanizmusok: rendszeresen célszerű kezet és fogat mosni, mosakodni, hajat mosni, esetenként tiszta ruhát kell venni, etc. Ezek elterjedése egy hosszú folyamat volt, amire most nem lesz időnk. Akkor is az emberek egymástól „lesték el”, hogyan kell „tisztán” élni, aztán később már bekerült az iskolába is ez a tudás: „Naponta háromszor moss fogat!”

Na itt még nem tartunk a tudatos fogyasztás terén, de úgy éreztük, el kell kezdenünk. Eleinte ambivalens érzésekkel kezeltük a felismerést, mert nehezen tudtuk a helyére illeszteni, hogy mint reklámügynökség miként viszonyuljunk a tudatos fogyasztáshoz. (Azóta kommunikációs ügynökségnek tartjuk magunkat. J)

Környezettudatosság a gyakorlatban

A felismerést követően elkezdtünk kutakodni, milyen szempontok alapján lehet környezettudatosan üzemeltetni egy irodai környezetet. Kutakodásaink során találkoztunk a „KÖVET” nevű szervezettel, amelynek már akkor kész forgatókönyve volt arról, milyen szempontokat kell figyelembe venni egy iroda működtetése során, hogy annak minél kisebb legyen az ökológiai lábnyoma. Sokat köszönhettünk Bessenyei Mónikának, aki rendkívüli lelkesedéssel segített nekünk kidolgozni és bevezetni azokat a mechanizmusokat, amelyek „környezetkímélőbb” munkahelyi környezetet teremtettek nálunk. Milyen területeket érintett az irodai környezetben a fenntarthatóság? Az alábbiakat:

  1. Levegőkezelés
  2. Hulladékkezelés
  3. Bútorválasztás
  4. Papírfelhasználás
  5. Irodaszer-használat
  6. Irodatechnika-beszerzés
  7. Ergonómia
  8. Energiafelhasználás
  9. Vízhasználat
  10. Takarítás
  11. Utazás, közlekedés
  12. Étkezés

Természetesen a fenti szempontok között – megközelítését tekintve – sok átfedés van. Hiszen például az újrahasznosítás vagy a minél hosszabb életciklus, a csomagolás minimalizálása több területen is fellelhető mérlegelési szempont. Az akkori kategóriák nyilván azóta sokat változhattak, bővülhettek. Ezeket a fejezeteket akkor mi egyetlen dologgal egészítettük ki, a kommunikációval. És nemcsak azért, mert ez a szakmánk, hanem azért is, mert rájöttünk, hogy ennek kell lennie az első helyen.

+1 Kommunikáció 

Mindaddig nem lehet fenntarthatóan üzemeltetni egy céget, amíg az ott dolgozók nem értik meg ennek a lényegét, és nem teszik magukévá a szemléletet. (Azóta már több vállalat számára dolgoztunk ki „érzékenyítő” programokat, amelyek pont ezt a lényeges mozzanatot támogatják.) Egy munkahelynek, ahol viszonylag sok időt töltünk, rendkívüli szerepe van abban, hogy a szokásainkat sikeresen meg tudjuk változatni. Kommunikációs szempontból három olyan mozzanat van, amelyet egy munkahelyeknek fel kell vállalnia: 1. felvetni a problémát (érzékenyítés), 2. megoldás(oka)t kínálni, 3. emlékeztetni (fenntartani, amíg véglegesen be nem épül a kolléga szokásaiba).

Szóval akármilyen kellemetlen, beszélni kell arról, hogy a másik ne hozzon be többet műanyag palackos vizet (persze ahhoz, hogy ez hiteles legyen, a cégnek sem célszerű „repire” ilyeneket vásárolnia), vagy ne a város másik feléből hozassa az ebédet, esetleg próbáljon meg a nagy fogyasztású autója mellett valamilyen alternatívát találni a napi bejárásra. Támogatnia kell a cégnek minden olyan törekvést – függetlenül attól, hogy kitől származik –, amely a fenntarthatóság irányába mutat. Érdemes egymásnak ajánlani olyan fogyasztási alternatívákat, amelyek a jelenleginél kisebb környezeti terheléssel járnak. Figyelni kell minden olyan információs csatornát, ahol új megoldásokat, ötleteket adnak, innovatív lehetőségeket kínálnak a tudatosabb fogyasztásra.

Sok vita folyik arról, kinek kell kezdeményeznie annak a szemléletnek a kialakulását, amely végső soron elvezet a hosszú távon fenntartható élethez. Azért is nehéz kérdés ez, mert egy új szemléletről van szó, amit nem tanítottak, nem is tanulhattuk sehol, és a szemléletet megalapozó tudomány sem egyértelmű és egzakt. Abban biztosak vagyunk, hogy ebben a munkahelyeknek fontos szerepe van.

A teljes cikk megtalálható az Üzlet és Pszichológia 2020. április–májusi számában. Az újság megrendelhető itt.

Bódis Gergely, tanácsadó, marketing-jövőkutató, Tonic
a szerző cikkei

(forrás: Üzlet és Pszichológia)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: Szeptember 4. péntek délelőtt

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés