hirdetés
hirdetés

Felmérés

Egyes robotok még új munkahelyeket is teremthetnek

Az elmúlt években felkapott témának számított a nyugati világban, hogy a legújabb technológiai innovációk, a robotok és a mesterséges intelligencia térnyerése automatizációs sokkot és a munkahelyek számának drasztikus csökkenését eredményezi-e majd.

Közvélemény-kutatások eredményei szerint nemcsak közgazdászok vitatkoztak erről a folyóirataikban, hanem az átlagembert is foglalkoztatta a téma. Sőt, az Európai Bizottság megbízásából készülő Eurobarométer felmérése szerint 2017-ben az európainak nagy többsége, a megkérdezettek 72 százaléka tartott tőle, hogy „a mesterséges intelligencia és a robotok elveszik az emberek munkáját”.

Ipari robotokat már a nyolcvanas évek óta használnak, jelentősebb mértékben a kilencvenes évek közepén kezdtek elterjedni. 2015-ben Európában az összes ipari robot nagyjából fele az autóiparban működött. Ezek a robotok többnyire egy karból állnak, és az összeszerelés valamelyik fázisában használják fel őket, például hegesztéshez, csavarozáshoz vagy fémmegmunkáláshoz.

Azonban Európában az ipari foglalkoztatás már a robotok megjelenése előtt, a hetvenes években csökkenni kezdett. Ettől függetlenül persze a robotok terjedése hozzájárulhatatott a foglalkoztatás csökkenéséhez, de ennek igazolásához már komolyabb statisztikai elemzésre van szükség.

Ehhez ugyanakkor eddig nem álltak rendelkezésre megfelelő adatok, de ez változóban van. A robotgyártó cégeket képviselő Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) ugyanis pár éve elkezdte nyilvánossá tenni az ipari robotok elterjedésére vonatkozó statisztikákat országos lebontásban.

Az ezek alapján készült tanulmányok eredményei elég vegyesek: ha a vizsgálatok a cégekre fókuszálnak, akkor a robotok terjedése általában semleges vagy pozitív hatással van a foglalkoztatásra, ha viszont a kutatások fókusza nagyobb egységeken, iparágakon vagy nemzetgazdaságokon volt, akkor azt jött ki, hogy a robotok „elvették” az emberek munkáját.

Ezért is érdekes, hogy három európai közgazdász az utóbbi módszertan alapján, egy egész Európára kiterjedő, iparági alapú, és 1995 és 2005 közötti időszakot lefedő adatbázist elemezve jutott arra, hogy a robotok minimális mértékben ugyan, de munkahelyeket teremtettek az európai gazdaságban.

A három kutató, David Klenert, Enrique Fernández-Macías és José-Ignacio Antón szerint ez azért lehet így, mert a termelékenyebb cégek vagy iparágak fektetnek robotokba, amik amúgy is meg tudnák engedni maguknak, hogy új embereket vegyenek fel. Az is lehetséges, hogy a robotok nem teljes feladatokat, csak bizonyos részfeladatokat képesek kiváltani, így a munkavállalók a robotok megjelenésével nem vesztik el az állásukat, hanem új feladatokat kapnak. A munka átszervezése tovább növelheti a termelékenységet, ami szintén többletfoglalkoztatást tesz lehetővé.

Klenert és kutatótársai szerint az elemzésük erőssége, hogy figyelme vesznek és kiszűrnek elég sok ország- és iparág-specifikus hatást, valamint kiszűrik a makrogazdasági ciklusok, növekedési periódusok és visszaesések hatását is. Emelett ugyanakkor megjegyzik, hogy a múltbeli eredmények alapján nem lehet a jövőbeli trendeket megjósolni, ugyanis ők főleg egyszerű robotok hatását vizsgálták, és a mesterséges intelligenciával ellátott legújabb fejlesztéseknek teljesen más hatása lehet.

Az elemzés emellett szinte kizárólag ipari kontextusban értelmezhető, tehát arról sem lehet sokat mondani a tanulmány alapján, hogy a szolgáltató szektorban milyen hatása van a robotoknak – ebben az esetben inkább szoftvereknek – a foglalkoztatásra.

Mindezek ellenére a kutatók szerint fontos, hogy ne a robotokat okoljuk az elmúlt időszak negatív munkaerő-piaci trendjeiért. Ha ugyanis a robotokat okoljuk a jövedelmi egyenlőtlenségek és a munkaerő-piaci lehetőségek polarizációjáért, elvonjuk a figyelmet a valódi kiváltó okoktól, mint amilyen például a kollektív ágazati érdekegyeztetések visszaszorulása, a munkaerő-piaci dereguláció vagy általánosan az állami kiadások csökkenése a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából kulcsfontosságú területeken, például az oktatásban.

Stubnya Bence
a szerző cikkei

(forrás: g7)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés