hirdetés
hirdetés
hirdetés

MI és etikai kérdések

Biztos, hogy jó, ha a robot toboroz helyettünk?

A toborzás napjainkban alapvető átalakuláson megy keresztül, akár akarjuk, akár nem. A Fortune 500 vállalatok egy része ma már mesterséges intelligencia alapú eszközöket alkalmaz a toborzás-kiválasztás során. De vajon mennyire minősíthető korrektnek és etikusnak ez az eljárás? A gyakorlat terjed, a kutatók azonban szkeptikusak. Videóval!

Mára a Fortune 500-as nagyvállalatok csaknem mindegyike használ valamilyen fajta automatizációt – a robot-avatárok által készített interjúktól egészen odáig, hogy számítógépes elemzésnek vetik alá a jelentkezéseket oly módon, hogy bizonyos kulcsszavakra keresnek rá a jelentkezők önéletrajzaiban. Folyamatosan emelkedik azoknak a cégeknek a száma, akik a MI-t és a gépi tanulás eszközeit használják a potenciális jövőbeli munkavállalók értékelésére.

A San Franciscó-i és indiai szélhelyekkel bíró DeepSense nevű cég azzal segít a toborzóknak, hogy a jelentkezők közösségimédia-profilját elemzi, és alapvető személyiségjegyeiket igyekszik meghatározni a profiljuk alapján. A cég saját állítása szerint egy tudományosan megalapozott személyiségtesztet alkalmaz, amelyet a potenciális jelölt tudta nélkül is le lehet futtatni.

A DeepSense által alkalmazott gyakorlat egy általánosabb trend része, amelyet egyes toborzási cégek azzal a céllal alkalmaznak, hogy az emberek személyiségére alapozva hozzák meg a döntéseket ahelyett, hogy a jelentkezők önéletrajzát és szakmai készségeiket vennék figyelembe. A toborzás-kiválasztásban is használt személyiségtesztekről és a sok adatponton alapuló tudás kiaknázhatóságról korábban Robert Hogannel beszélgettük, a teljesebb képhez érdemes elolvasni ezt az interjút is.

Az emberi előítéletek vagy a hibás algoritmusok torzítanak jobban?

A Cornell Egyetem szociológia- és jogprofesszora, Ifeoma Ajunwa szerint azonban ezek az eszközök potenciálisan torzításokra adnak lehetőséget. Mivel a gépek automatikusan értékelik ki a jelentkezőket, és nagy adathalmazokkal dolgoznak, a kutató szerint egy esetlegesen hibás algoritmus nagyobb károkat képes okozni, mint egy, a saját meglévő  előítéleteire alapozva döntő toborzási menedzser. Épp ezért úgy gondolja, nagyon fontos lenne minden esetben tesztelni, hogy ezek az algoritmusok korrektek, transzparensek és kellően pontosak-e.

Érdemes megnézni a Moving Upstreamnek a témával foglalkozó friss videóját, amelyben a riporter Jason Bellini a MI-alapú értékeléseket végző HireVue nevű céghez látogat el. A HireVue több mint ötven cégnek szolgáltat MI-alapú digitális interjúztatást, melynek során állításuk szerint az általuk használt algoritmus a jelöltek hanghordozását, szóhasználatát és mikro-arckifejezéseit hasonlítja össze olyan emberekéivel, akiket korábban magasan teljesítőkként könyveltek el. A videóban olyan további érdekes kérdések merülnek fel, mint hogy például a mikro-arckifejezésekből egyáltalán bármit is meg lehet-e tudományos megalapozottsággal állapítani a jelölt későbbi helytállására vonatkozóan; vagy hogy attól még, hogy legális az emberekről nyilvánosan elérhető információk alapján személyiségteszteket lefuttatni, vajon egyúttal etikusnak is nevezhetjük-e ezt az eljárást.

Nézd meg a videót!

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án. SAVE THE DATE!

hirdetés