hirdetés
hirdetés

Munkaerőpiac

A pályakezdők tartósan megérezhetik a gazdasági válságot

A gazdasági válságok általában leginkább az alacsony képzettségű munkavállalóknak fájnak a legjobban, hiszen a nehéz helyzetbe kerülő cégek inkább a kevésbé tapasztalt, alacsonyabban képzett embereiket küldik el, akik helyére később könnyebben találnak újakat. A veszélyeztetettség minősített esete pedig az, ha valaki alacsony képzettségű és még pályakezdő is - írja a G7.

A visszaesések fizetésekre gyakorolt hatását Japánban, Európában és Észak-Amerikában vizsgáló tanulmányok alapján egy recesszió még 10 év elteltével is érezteti a hatását a fizetésekben. Mindez azt is jelenti, hogy abból a generációból, amelyik a 2008-as válságot követő években került ki a munkaerőpiacra, könnyen lehetnek olyanok, akik most másodszor vesztik el a munkahelyüket, miközben a bérszínvonalukban valószínűleg még mindig érezni lehetett a 2008-as válság hatását.

Egy friss tanulmány alapján már arról is többet tudhatunk, hogy pontosan mekkora hatással lehetnek ezek a visszaesések a pályakezdők bérére. Négy közgazdász az 1991 és 2017 közötti ausztráliai adatokat megvizsgálva – az ausztrál államokon belüli és államok közötti különbségeket elemezve – arra jutott, hogy a fiatalkori munkanélküliség 5 százalékpontos emelkedése rövid távon nyolc, öt éves időtávon pedig 3,5 százalékos átlagos bércsökkenést eredményezett az érintett korcsoportban, és csak 10 év után múlt el a munkanélküliség növekedésének bércsökkentő hatása.

Az adatok alapján az is látszik, hogy a munkanélküliség növekedése nem minden pályakezdőre van ugyanolyan hatással. A nagyobb presztízsű diplomákkal rendelkező vagy munkatapasztalatokkal rendelkezők bérei ugyanis átlagosan kevésbé csökkentek. A tanulmányból az is kiderült, hogy a nők és a 2000 után diplomázottak bére átlagon felül csökkent a kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok következtében.

A tanulmány alapján az érintett csoportok alacsonyabb béreit az magyarázza, hogy válság idején a munkaerőpiacra kikerülő fiatalok alacsonyabb termelékenységű cégeknél helyezkednek el, mint azok, akik gazdasági konjunktúra alatt kezdenek dolgozni. Ők egy évtized alatt átkerülnek a magasabb termelékenységű vállalatokhoz, ahol már a bérek is magasabbak. Ám az is meghatározó, hogy ki milyen gyakran vált munkahelyet. A kutatás alapján a nők és az elmúlt két évtizedben munkaerőpiacra kerülők kevesebbszer váltanak munkahelyet, ami így részben az átlagosnál alacsonyabb bérnövekedésüket is magyarázza.

A tanulmány szerzői szerint ebből szakpolitikai szinten két dolog következik:

  • egyrészt megéri olyan munkaerőpiaci intézkedéseket hozni, amelyek elősegítik a munkaerő magasabb termelékenységű cégek felé vándorlását,
  • másrészt megéri a gazdaságpolitikának a visszaeséseket tompítani, ezzel ugyanis a hosszú távú negatív munkaerőpiaci hatások is csökkenthetőek.

Érdekes kérdés, hogy az idei gazdasági nehézségek miatt a magyar fiataloknál is lesz-e ilyen fizetéscsökkenés. Megyeri Mirtill, az Y és Z generációs fiatalok elhelyezkedését segítő álláshirdetési portál, a Zyntern.com társalapítója azt mondta nekünk, hogy Magyarországon egyelőre általánosságban nem tapasztalható, hogy a fizetések csökkentek volna a pályakezdő pozíciók és a diákmunkák esetében.

Az viszont változás, hogy az év elejéhez képest csökkent a meghirdetett pozíciók száma, tehát nehezebb munkát találni. Ezen kívül bizonyos iparágakban, például az szolgáltató központoknál (SSC), az informatikában, a mérnöki területeken most már kevésbé jellemző, hogy a jelentkezők válogathatnak az ajánlatok között.

A cégek egyelőre óvatosak abban, hogy hány új pozíciót hirdetnek meg, de Megyeri Mirtill a saját felméréseikre hivatkozva azt mondja, hogy pozitív forgatókönyv megvalósulása esetén akár már jövő év elejére elérheti a járvány előtti szintet a meghirdetett pozíciók száma. Egyelőre úgy látszik, hogy a munkaerőpiac is alkalmazkodik a járvány második hullámához. Megyeri szerint egyes iparágakban, például a turizmus-vendéglátásban vagy a rendezvényszervezésben jellemző a fizetések csökkenése, és ezen belül is különösen rosszul járnak most a kékgalléros dolgozók.

Elképzelhető, hogy bizonyos területeken hosszútávú hatása is lesz a járványnak a bérekre, de Megyeri szerint egyelőre korai lenne párhuzamokat vonni a 2008-as válsággal, mert a recesszió kiváltó oka most nem a gazdaságban keresendő.

Stubnya Bence
a szerző cikkei

(forrás: g7)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Meghosszabbított nevezési határidő: 2020. november 27.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

A HR és a vezetés szerves része, hogy értsük a munkavállalóban végbemenő folyamatokat. Webináriumunkon azok a szolgáltatók mutatják be gyakorlati megoldásaikat, akik egy szervezet emberi működésével kapcsolatos kérdésekre adnak válaszokat. HR-eseknek ingyenes!

hirdetés