hirdetés
hirdetés

Jelenből a digitális jövőbe

A jövőben munkaidőnk egyharmadát új képességek tanulásával töltjük majd

A járványhelyzet miatt online zajlott a Neumann Társaság a Jelenből a digitális jövőbe konferenciája november elején. Az eseményen számos neves szakértő tartott előadást a digitális technológiák jelenlegi és közeli jövőjéről, így többek közt a jövő szakmáiról, a jövő munkaerejének képzéséről és az úgynevezett digitális dolgozóról.

Szököcs Csaba, az Evosoft Hungary vezető szoftvermérnöke a jövő szakmáiról szóló előadásában arról beszélt: az automatizálás eddig több munkahelyet teremtett, mint amennyit elvett: a rutinszerű munkák, különösen a monoton fizikai munkák csökkentek, de közben kreativitást igénylő munkakörből egyre több lett. Ez várhatóan a jövőben is így lesz, a probléma csak az, hogy a fiatalokat olyan munkakörökre kellene az oktatásnak felkészíteni, amelyek ma még nem is léteznek. Becslések szerint a mostani iskolások mintegy 60 százaléka ma még nem létező munkát végez majd. Ezek olyan új technológiákhoz kapcsolódhatnak, mint a digitális implantátumok, a mikrobiotechnológia és az automatizált közlekedés.

Dr. Prónay Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem docense azt a témát járta körül, hogyan változtatta meg a COVID a közösségi tudás alkalmazását. Mint mondta, az internet jelentősen felértékelte a közösségi tudást, a szakértők helyett egyre inkább hagyatkozunk olyan, laikusok által közétett információkra, mint a Wikipédia-szócikkek vagy a közösségimédia-csoportokban terjedő tippek. „Szakértők helyett a tapasztalt tömegnek hiszünk” – fogalmazott. Ez azokban a helyzetekben nagyon jól működik, amikor azt próbáljuk megtudni, hogyan kell egy nyakkendőt megkötni, vagy forgalmi dugót elkerülni, de egy olyan helyzetben, mint a koronavírus-világjárvány, veszélyeket hordoz. Sajnos az orvosi szakma nagyon nehézkesen tud csak hiteles információkat kommunikálni a járványról, ebben a bizonytalanságban az űrt olyan mértékben töltik ki a szóbeszédek a közösségi médiában, amit korábban még sosem láthattunk: mint mondta, csak az Egyesült Államokban, január és április között több mint 100 millió emberhez jutott el a „közösségi tudás” mechanizmusain keresztül tévinformáció a koronavírusról.

Popovics László, az OTP elosztott rendszerek fejlesztési igazgatóságának vezetője előadásában arról beszélt: az ügyfélszolgálati munkakörökben, a jövőben megjelenhetnek a „digitális dolgozók”, azaz olyan fejlett mesterséges intelligenciával működő programok, amelyek az emberi interakciók széles skáláját képesek értelmezni, és teljesíteni ügyfelek kéréseit. Ehhez fontos, hogy a szöveges információk és a beszéd mellett az algoritmusok képesek legyenek az emberi érzelmeket is olvasni. Popovics beszélt arról is, hogy az automatizálásnak és a mesterséges intelligenciának köszönhetően több munkavállaló foglalkozhat majd színesebb, kreatívabb feladatokkal, míg a monoton munkákat gépek veszik át.

Dr. Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem docense és a Milton Friedman Egyetem oktatója egy aktuális témáról, az online tanításról tartott előadást. Mint mondta, az oktatás összefügg az élményszerűséggel, a tankönyv mint élmény már nehezen tud versenyezni az online információforrásokkal. Ennek ellenére nem biztos, hogy az iskoláknak át kell venniük például a közösségi média mechanizmusait: erre jellemző a gyors visszajelzés, a multitasking, és az, hogy az információ helyett annak elérési módját jegyzik meg a tanulók, az információk hosszú távú rögzítéséhez azonban a tanuláshoz szükség van az elmélyült figyelemre. Mint mondta, emiatt, valamint a szocializáció fontossága miatt az iskola alapvető keretei nem fognak megváltozni akkor sem, ha az oktatásba beépül a digitális technológia. Új szerepeket kell viszont felvennie a tanárnak, hogy segítse a digitalizáció interaktívabbá válását, gamifikációját, utóbbira pozitív példaként említette a Kahoot! nevű játékos oktatóplatformot, amit ő is beépített az óráiba.

Dr. Nagy Ádám, a Selye János Egyetem docense a generációk és a digitális szocializációjáról szóló előadásában azt mondta, a mostan 10-23 éves Z-generáció tagjai az első korosztály, akik az internetnek köszönhetően már tökéletesen azonos időbeliségben élnek a nyugati világgal, ugyanakkor jutnak el hozzájuk a nyugati kulturális termékek, mint az amerikai és nyugat-európai fiatalokhoz. Életszemléletük kutatások szerint hasonlít a két világháború között született csendes generációhoz (jellemző rájuk a passzivitás, apolitikusság, a status quo elfogadása), amit erősíthet az is, hogy a most is tartó pandémia és karantén lesz a korosztály egyik legmeghatározóbb közös élménye. A legfiatalabb, a részben még meg sem született ún. alfa-generáció tagjai már a harmadik, digitális bennszülöttként felnövő korcsoport lesz, de a szocializációjukat már várhatóan olyan technológiák képezik majd, amelyek még ma nem is léteznek.

A megfelelő munkaerő képzése az iskolákból a munkahelyekre tevődik majd át, várhatóan az emberek munkaidejük egyharmadát új képességek tanulásával töltik majd. Emiatt az oktatásban nem a konkrét tudásanyag átadása lesz a legfontosabb, hanem olyan kompetenciák fejlesztése, mint a problémamegoldó készség, a társas készségek és a digitális írástudás, amelyeket most még nem lehet hatékonyan automatizálni.

Dr. Tilesch György, a Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja, a Neumann Társaság Mesterséges Intelligencia Nagykövetének előadásából kiderült, hogy a mesterséges intelligencia napjainkban lép felnőttkorba, 2023-ra a cégek már 65 százaléka „MI-éretté” válthat. Mint mondta, a következő 10 év a nagy MI-rendszerek összeolvadásáról fog szólni, de egyelőre a legbonyolultabb rendszerek továbbfejlődését akadályozza azok nagy energiaigényessége. Emellett a céges világban az etikai aggályok is jelentősen akadályozzák a mesterséges intelligencia fejlesztéseket. Elmondta azt is, hogy az Európai Unió számára nemcsak az MI szabályozásában kellene gondolkodnia, hanem saját társadalmi víziót kellene felépíteni a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

A Jelenből a digitális jövőbe online konferencián rendhagyó módon adták át az idei Neumann Professzori Díjat. A kitüntetést idén prof. dr. ifj. Székelyhidi László, a Lipcsei Egyetemen dolgozó matematikus kapta, akinek dr. Józsa János, a BME rektora és dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke jelképesen, virtuálisan tudta átadni az elismerést. Székelyhidi professzor saját kutatási témájában, a hidrodinamikában felfedezett „logikai szörnyetegekről” tartott előadást az online rendezvényen. Előadásából az is kiderül, hogy miért rejt hatalmas lehetőséget az, hogy a matematika nyelvén fizikai jelenségeket is meg lehet fogalmazni, ahogy ezt hatvan évvel ezelőtt Wigner Jenő fizikus is hangsúlyozta.

A rögzített előadásokat a Neumann Társaság YouTube-csatornáján bárki újranézheti.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

hirdetés