hirdetés
hirdetés
hirdetés

TED

5 tényező a kultúrák hanyatlásáról

Jared Diamond a Harvard egyetemen végzett evolúcióbiológus, civilizációkutató. 1998-ban Pulitzer-díjat kapott a „Háborúk, járványok, technikák” című művéért. Másik nagysikerű könyve, az ”Összeomlás” magyarul is megjelent a Typotex gondozásában. TED- előadásában a letűnt társadalmak kipusztulásának okaira világít rá, melyek a jelen civilizáció fennmaradásának kérdéseire is választ kínálnak.

Ahogy „minden boldogtalan család a maga módján boldogtalan”, úgy minden már elpusztult vagy veszélyeztetett társadalom is különbözik egymástól – vezeti fel Diamond egy tolsztoji analógiával a civilizációs öngyilkosságokról szóló előadását. Számos egyedi ok vezethet egy-egy társadalom kihalásához, de bizonyos mintázatok mégis fellelhetőek, melyek tanulságul szolgálhatnak a mai kultúrák fennmaradásához.

Gyakori jelenség például, hogy egy társadalom vagy birodalom a gazdagsága és nagysága csúcspontját követően nem lassan és fokozatosan, hanem viszonylag nagy sebességgel omlik össze. A klasszikus maja birodalom is csupán néhány évtizeddel azután kezdett el hanyatlani, hogy megszülettek legmonumentálisabb építményei, és a népessége is óriásira duzzadt. Hasonlóképpen, a Szovjetunió is alig egy évtizeddel azután esett darabjaira, hogy szuperhatalomként a legnagyobb volt. Ugyanakkor léteznek olyan civilizációk is, amelyek többezer évet is sértetlenül átvészeltek, mint például Japán, Jáva vagy Tonga.

Az öt tényező

Vajon milyen tényezőktől függ, hogy bizonyos társadalmak sérülékenyebbek, míg mások ellenállóbbak? Diamond öt olyan kulcstényezőt azonosított, amelyek mentén szerinte elég jól meg lehet ítélni, hogy egy társadalom túlélésre vagy pusztulásra ítéltetik-e. Az öt tényező közül az első a környezetre gyakorolt emberi hatások összessége, a második a klímaváltozás, a harmadik a szomszédos baráti társadalmakhoz, a negyedik pedig az ellenséges társadalmakhoz fűződő viszony, s végül az utolsó mindazon politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális tényezők együttese, amelyek hajlamosítják, vagy épp gátolják a társadalmat abban, hogy észlelje és megoldja a környezeti problémákat.

A vikingek rossz példája

A grönlandi vikingek kihalása, akiktől számos írásos feljegyzés maradt fenn, ennek az öt tényezőnek a tükrében a következőképpen történt. Időszámításunk után 984-ben vándoroltak Grönlandra és telepedtek le ott. 1450-re egy árva élő grönlandi viking sem maradt. Habár nem állt szándékukban, az életmódjukkal elősegítették a talaj erózióját és az erdők kipusztulását, jóllehet, mint vaskorszaki társadalomnak a kőszén és a vas előállításához szükségük lett volna a fákra. Ami az éghajlatot érinti, Grönlandban az 1300-as évek végére sokkal hidegebb lett, ami önmagában még nem jelentett volna halálos ítéletet, hiszen az eszkimók, akik szintén ott éltek, remekül elboldogultak, a többi tényezővel együtt, a vikingeket ez sem segítette. A vikingek az anyaországukkal, Norvégiával szoros kereskedelmi kapcsolatot ápoltak egészen addig, amíg Norvégia gyengülni nem kezdett, illetve a két ország között a tengeri jég miatt nehézzé nem vált a közlekedés. A vikingek ellenségei az eszkimók voltak, akikkel szinte háborús viszonyban álltak, így azok megakadályozták, hogy eljussanak a fókavadászat miatt rendkívül fontos fjordokhoz.

Rövid távú sikerek

A jövőből visszanézve mindig hihetetlennek tűnik, hogy egy társadalom miképp nem látja a vesztét, és miért nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy elkerülje a végzetes hanyatlást. Vagy ha látják is, miért hoznak rossz döntéseket, és miért nem sikerül megoldaniuk a problémákat? Diamond szerint gyakran az okozza a civilizációs öngyilkosságot, hogy a döntéshozó elit rövidtávú érdeke ütközik a társadalom egészének hosszú távú érdekeivel. A vikingeknél például a törzsfők egyetlen célja az volt, hogy felülmúlják egymást az alattvalóik, juhaik és erőforrásaik számát illetően, ami ahhoz vezetett, hogy kizsákmányolták a termőtalajt, és a társadalom összeomlott. Ugyanilyen érdekkonfliktus figyelhető most meg Amerikában, állítja Diamond. Az üzleti elit megteheti, hogy csak a saját rövidtávú érdekeit nézi, mert a kényelmesen elzárt életében nem kell szembesülnie cselekedeteinek negatív következményeivel.

A másik veszélyt az jelenti, ha olyan értékekhez ragaszkodik egy társadalom, amelyek egy meghatározott ideig a javát szolgálták, de később már a kárára válnak. A vikingek esetében ez például a keresztény valláshoz való ragaszkodásuk és az erős társadalmi kohéziójuk volt, ami négy és fél évszázadon keresztül összetartotta őket, de később épp ezek akadályozták meg, hogy az inuitoktól tanuljanak.

Ma is számos időzített bomba ketyeg az emberiség feje felett: a vízhiány, a termőföldhiány, a klímaváltozás, inváziós fajok, mérgezőanyagok, hogy csak néhányat említsünk. A fejlődésünk ebben a formában minden kétséget kizáróan nem fenntartható, mondja Diamond. A kérdés az, hogy önszántunkból, békés módon korrigáljuk-e a bajokat, vagy a problémákból eredő konfliktusok háborúkba, járványokba vagy éhezésbe torkollnak. Minden a létünket veszélyeztető problémát mi magunk kreáltunk, tehát elméletileg képesek vagyunk megoldani is azokat.


Az ajánlott videó itt megtekinthető!

Barta Judit
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Az Élelmiszer az FMCG szektor meghatározó szaklapja új versenyt indít. A verseny célja, hogy megtaláljuk a hazai piac legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeit. Nevezési határidő: augusztus 31.

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a Pr Toplistán! Nevezési határidő: augusztus 31.

hirdetés