hirdetés
hirdetés
hirdetés

Stresszkezelés

Zsebkendőre kötött csomó

A civilizált világban túl gyakran érik a szervezetet stresszt okozó ingerek, ezért nincs elég idő a pihenésre. Egy vezetőnek elkerülhetetlen megtanulni, hogyan gazdálkodjon az idejével.

Kezdő klinikai pszichológusként annak idején gyakran hallottam az orvos kollégáktól, ahogy a betegeiket a stresszmentes életvitelre biztatják. Gyakran eljátszottam a gondolattal, hogy nekem min kellene változtatnom egy ilyen életvitel megteremtéséhez. Arra jöttem rá, hogy valószínűleg fel kellene hagynom a munkámmal, de a családommal és a barátaimmal is minimálisra kéne redukálnom a kapcsolatomat. Ugyanis az engem érő stressz döntő hányada ezekből a körökből származik:

  • konfliktus van a főnökömmel
  • gond van a beosztottjaimmal
  • gond van a gyerekkel
  • összeszólalkoztunk a feleségemmel
  • valami baja van a barátomnak
  • izgulok anyám miatt
  • elromlott a kocsim stb.

Mind a leghétköznapibb események, és mind képes stresszt okozni.

Mindannyiunkban él a stresszmentes élet romantikus vágya és ideálja. Sokan ennek megteremtését tekintik egyik megvalósítandó céljuknak. De mik is a stresszmentes élet jellemzői? A kiszámíthatóság, biztonság, tervezhetőség, a megélt helyzeteink befolyásolhatóságának, irányíthatóságának érzése. Azonban ha vezetőket kérdezünk, hogy mi az egyik legfőbb erénye egy mai vezetőnek, azt a választ kapjuk leggyakrabban, hogy a változásra való nyitottság, mert ez a legjellemzőbb állapot a vállalatoknál. Változások, stressz nélkül? Ez lehetetlen!

Valójában a stressz természetes jelenség, és a szervezetünk csodálatosan működik, mert ilyenkor arra koncentrál, hogy az adott helyzetet minél gyorsabban meg tudjuk oldani. Ehhez fiziológiai szinten minden támogatást igyekszik megadni: hevesebben kezd verni a szívünk, vér tódul az agyunkba, hogy jobban tudjunk koncentrálni, kitágul a pupillánk, hogy az érzékelésünk felerősödjön, vér áramlik az izmunkba a fokozott teljesítmény támogatására. Az állati viselkedésben ez úgy jelentkezik, hogy vetélytárs, ellenség felbukkanásakor vagy egyéb veszély esetén  gyorsan el kell dönteni a „fuss vagy üss” dilemmát, máris cselekedni kell, a fiziológiai reakciók mind ezt segítik.

A természetes folyamat viszont az, hogy miután elmúlik a vészhelyzet, a szervezet megnyugszik, visszaáll a szokásos működésmódra. Ha újabb stressz éri, megint felerősödnek ezek a fiziológiai folyamatok, de annak elmúltával újra visszaáll a természetes állapot.

Ezek az impulzusok extrém megterhelést jelentenek, megviselik a szervezetet. A nehézség az, hogy a civilizált világban túl gyakran érik a szervezetet stresszt okozó ingerek, ezért nincs elég idő a pihenésre. Állandó magas aktivációs szinten élünk, aminek minden bizonnyal igen sok negatív következménye van, lelki (például kimerültség, depresszió) és testi (érrendszeri, emésztőrendszeri stb.) betegségek forrása lehet.
Van még egy, pszichológusok által megfigyelt összefüggés: a stressz megjelenését követő felfokozott lelki állapot rontja is a teljesítményt, ha már túlmegy egy bizonyos határon. Ezt nevezzük „debilizáló” szorongásnak, amikor a túlzott lelki teher miatt valaki mélyen a megszokott színvonala alatt teljesít.

 

Mivel az egyéni különbségek nagyon eltérőek, mindenkinek magának érdemes átgondolni, milyen helyzeteket tud jól kezelni, és mi az, amit érdemes elkerülnie, vagy ha nem elkerülhető, fokozott felkészüléssel enyhíteni a bénító hatását.

A stressz kezelésének készsége, az ilyen helyzetekből való tanulás képessége, ezáltal a komfortzóna tágításának lehetősége valószínűleg a sikeres működés egyik fontos összetevője.
Meghatározó jelentőségű, hogy kellő tudatossággal mindenki megtalálja a stresszoldásnak azt a formáját, ami a számára a legmegfelelőbb. Legyen ez sportolás, valamilyen hobbi, kirándulás, közös program a családdal, barátokkal, szórakoztató program (főleg nevetéssel járó) vagy karitatív tevékenység.

A vezetők számára a leggyakoribb stresszt okozó tényező a túlterheltség.
Az a jellemző, hogy sok a feladat, kevés az idő mindenre, ugyanakkor jó lenne hazamenni úgy, hogy ébren legyen a család, és ne kelljen otthon is még a benti munkán dolgozni.
Az állandó, súlyos időhiánnyal küzdő vezetőn gyakran a következő tüneteket láthatjuk:

  • Feszült, türelmetlen, sértődékeny, kiabál a beosztottakkal, kiélezett a kollégákkal.
  • Otthon levert, amikor otthon van, akkor sincs jelen, fáradt, mégsem alszik jól.
  • Kívülről pedig az érződik, hogy nem figyel az emberekre, jelen van a megbeszélésen, de mintha nem figyelne, nem tudja tartani a kitűzött határidőket, ezért mentegetőzik vagy támad, illetve soha nem elérhető.

Egy vezetőnek tehát elkerülhetetlen megtanulni, hogyan gazdálkodjon az idejével. Azt is mondhatjuk, hogy akinek nincs jól végiggondolt időterve, az arra kárhoztatott, hogy azok időbeosztásához igazodjon, akiknek van ilyen. Emlékszem rá, hogy régen a nagyanyám, ha valamit nem akart elfelejteni, csomót kötött a zsebkendőjére, hogy az emlékeztesse, valami fontosat meg kell tennie. Számomra ez az emlékeztető módszerek első generációja.

 

 

Pataki Sándor
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Nevezési határidő: 09.22.

Az első benyomás megismételhetetlen. Légy rá felkészülve! Konferencia a POME-ról és fontosságáról szeptember 21-én.

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Nevezési határidő: október 6.

Workshop a Kreatív szervezésében a Sakkom Interaktív szakmai támogatásával. Október 11.

hirdetés