hirdetés
hirdetés

TED

William Ury: Eljutni a nemtől az igenig

William Ury a volt Szovjetuniótól kezdve Venezueláig számos nemzetközi konfliktusban szolgált tárgyalási tanácsadóként. Emellett vállalati szinteken is dolgozik mediátorként, és oktat tárgyalási készségeket vállalatvezetőknek, szakszervezeti vezetőknek, diplomatáknak, katonai vezetőknek szerte a világon. Rutinos előadó, író, több könyve jelent meg, a Tárgyalás nehéz emberekkel magyarul is elérhető. Végzettségére nézve antropológus – mesterfokozatát a Yale-en, doktori címét a Harvardon szerezte, TED-előadása ezért is bővelkedik történetekben, amik hitvallása szerint nemcsak a tudás átadására szolgálnak, de hasznos kulcsot adhatnak mindennemű konfliktus megoldásában is. TED-előadásában az úgynevezett „harmadik fél” konfliktusfeloldó szerepéről beszélt.  

Volt egyszer egy ember, aki tizenhét tevét hagyott a három a fiára, kezdi egy bibliai történettel Ury az előadását. A legnagyobbikra a tevék felét hagyta, a középsőre a harmadát, a legkisebbre a kilencedét. De a tizenhét nem osztható kettővel, hárommal, se kilenccel, ezért a három fiú sehogyan sem tudott megegyezni, egymás torkának estek. Végül, kínjukban elmentek egy bölcs öregasszonyhoz. Az asszony így szólt hozzájuk: „Hát, nem tudom, hogy ezzel segítek-e rajtatok, de mindenesetre megkaphatjátok az én egyetlen tevémet.” A fiúk hazamentek a tizennyolc tevével. A legnagyobbik megkapta a tevék felét, tehát kilencet, a középső megkapta a harmadát, tehát hatot, a legkisebb pedig a kilencedét, tehát kettőt. Így maradt egy tevéjük, amit visszaadtak a bölcs öregasszonynak.

Ury szerint ez a történet kiválóan illusztrálja a legtöbb kilátástalannak tűnő tárgyalási helyzetet, amelyekbe belebonyolódunk. Ezek a helyzetek rendre 17 tevével indulnak – megoldhatatlannak tűnnek – ám amint sikerült hátralépnünk, hogy friss szemmel tekintsünk a helyzetre, valahogy előkerül a 18. teve. Az emberiség mind a 15 törzse, hála a kommunikációs forradalomnak, ma már kapcsolatban van egymással, mint egy nagy család, amelyben sok a viszály és a konfliktus. A kérdés az, hogy hogyan tudjuk elrendezni a nézeteltéréseinket.

Ury 20 évvel ezelőtt Dél-Afrikában dolgozott egy konfliktus megoldásán, és a maradék egy hónapjában meglátogatott néhány vadászó-halászó busman csoportot, hogy megnézze, hogyan oldják fel a nézeteltéréseiket. Tudni kell, hogy ezeknek a csoportoknak minden férfi tagja rendelkezik egy mérgezett nyíllal a vadászathoz. Ha fellángolnak az indulatok, valaki mindig felnyalábolja az összes mérgezett nyilat, és elrejti őket a bozótban. Ezután mindenki körbeül, és nekiállnak beszélgetni. Ha kell, két, három vagy akár négy napig, de addig nem nyugszanak, amíg megoldást vagy megbékélést nem találnak. Ha sehogy sem csillapodnak az indulatok, akkor az egyik felet elküldik a rokonokhoz, hogy időt adjanak neki lehiggadni.

 

Ezt nevezi Ury a „harmadik fél”-alapú rendszernek, szemben a konfliktusok szokásos lefolyásával, ahol rendszerint két fél néz egymással farkasszemet. Munkások állnak szemben a menedzsmenttel, republikánusok a demokratákkal, férj a feleséggel. Az ilyen felállásnál gyakran nem veszik észre, hogy van egy harmadik fél is, aki nem más, mint mi magunk, a közösség – a barátok, a szövetségesek, a családtagok, a szomszédok, akik rendkívül konstruktív szerepet játszhatunk a konfliktus feloldásában. A harmadik fél képes emlékeztetni a két torzsalkodót, hogy a konfliktusuknak mi a tétje, legyen az a gyerek, a család, a közösség vagy a jövő. Amikor benne vagyunk egy konfliktusban, könnyen elveszítjük a perspektívánkat. Hajlamosak vagyunk csípőből reagálni. Az emberi lény valójában nem más, mint egy reagáló gépezet. A harmadik fél viszont segíthet a két ellenlábasnak felmenni a páholyra, ami egy metafora arra a helyre, ahol visszanyerjük a perspektívánkat, és látjuk, hogy a konfliktusunk kapcsán mi forog kockán.

A Csecsenföld és Oroszország közt dúló háború idején Ury mediátorként vett részt egy tárgyaláson az orosz és a csecsen vezetők között, ami a hágai Béke Palotában zajlott, ott, ahol korábban a jugoszláv háborús bűnösöket vonták ítélőszék elé. A tárgyalás kezdetén a csecsen vezető az oroszokra mutatott és így szólt: „Legjobb lesz, ha el sem mozdulnak a helyükről, mert nemsokára úgyis itt fognak felelni a háborús bűnökért, amiket elkövettek.” Aztán Ury felé fordult: „Maga meg amerikai. Nézze meg, hogy mit művelnek maguk, amerikaiak Puerto Ricóban.” Ury ösztönösen kutakodni kezdett az agyában, hogy mit tud Puerto Ricóról, tehát készült reagálni, de aztán eszébe jutott, hogy neki a páholyban a helye. Mindenki ránézett, és várta, hogy milyen „harmadik feles” válasszal rukkol elő. Mire ő így szólt: „Nagyra értékelem az országomat érintő kritikáját, és annak a jeléül veszem, hogy mint barátok vagyunk itt, egymás között, és nyíltan fogunk tudni beszélgetni. De most nem azért vagyunk itt, hogy Puerto Ricóról vagy a múltról beszéljünk, hanem azért, hogy megtaláljuk a módját, hogy Csecsenföldön egyszer s mindenkorra véget vessünk a szenvedésnek és a vérfürdőnek." Ezzel sikerült visszaterelnie a beszélgetést a helyes vágányra. Pontosan ez a harmadik fél szerepe, hogy a feleket felsegítse a páholyba.

Ury a 35 évnyi ténykedése során a világ legveszélyesebb és legkonokabb konfliktusaiban ténykedett mediátorként, de még soha nem találkozott olyannal, amiről azt érezte volna, hogy nem lehet átformálni. Ritkán könnyű, de lehetséges. Megtörtént Dél-Afrikában, Észak-Írországban. Többnyire rajtunk múlik, hogy felvesszük-e a harmadik fél szerepét, ami sokszor nem egyéb egy apró lépésnél. Gyakorlásként azt javasolja, hogy menjünk oda valakihez, aki más, mint mi – talán más a kultúrája, egy másik országból jött, más az etnikuma vagy bármi egyéb –, és beszélgessünk vele. Hallgassuk meg. Van egy régi afrikai közmondás, ami így szól: „Ha a pókhálók egyesülnek, még egy oroszlánt is képesek megállítani.” Ha egyszer egyesítjük a harmadik feles békehálóinkat, akkor a háború oroszlánját is képesek leszünk megállítani.


Video: http://www.ted.com/talks/william_ury

 

Barta Judit
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Meghosszabbított nevezési határidő: 2020. november 27.

A HR és a vezetés szerves része, hogy értsük a munkavállalóban végbemenő folyamatokat. Webináriumunkon azok a szolgáltatók mutatják be gyakorlati megoldásaikat, akik egy szervezet emberi működésével kapcsolatos kérdésekre adnak válaszokat. HR-eseknek ingyenes!

hirdetés