hirdetés
hirdetés

Hatékony munkavégzés

Úgy tűnik, működőképes lenne a négynapos munkahét

Ma, 2021-ben a 15 órás munkahéttől még nagyon messze járunk, de a négynapos hét az elmúlt években már a közbeszéd részévé vált, és egyre több helyen próbálgatják, miként lehet úgy megvalósítani, hogy azzal a dolgozók is jól járjanak, és a gazdaság se szakadjon be. Az eddigi eredmények magukért beszélnek – hívja fel a figyelmet a Qubit.

John Maynard Keynes 1930-as esszéjében azt jósolta, hogy 2030-ban már csak heti 15 órát kell majd dolgoznia az embereknek. Ma, 2021-ben a 15 órás munkahéttől még nagyon messze járunk, de a négynapos hét az elmúlt években már a közbeszéd részévé vált, és egyre több helyen próbálgatják, miként lehet úgy megvalósítani, hogy azzal a dolgozók is jól járjanak, és a gazdaság se szakadjon be. Spanyolország kormánya idén márciusban jelentette be, hogy elsőként indít országos szintű pilot programot a négynapos munkahét tesztelésére. A várhatóan szeptemberben induló projekt részleteiről még tárgyalnak, de az ötletgazda baloldali párt, a Más País javaslata egy hároméves, 50 millió eurós költségvetésű programról szólt, nagyjából 200 vállalat és 3000–6000 dolgozó részvételével.

A részt vevő cégek kockázatának minimalizálása érdekében az állam támogatja az átállás költségeit – a Más País egyetlen kikötése az, hogy a cégek 40-ről 32 órára csökkentsék az alkalmazottak heti munkaidejét, a bérek csökkentése és a dolgozók elbocsátása nélkül. „A klímaváltozás arra kötelez minket, hogy bizonyos dolgokat másképp csináljunk, például formáljuk át a munkavégzés módját úgy, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsássunk ki” – mondta a párt vezetője, Íñigo Errejón a Time-nak. „De a munkavégzés a mai formájában biológiailag és társadalmilag is fenntarthatatlan. Az európai gazdaságok nem versenyezhetnek Kínával, ahol több órát dolgoznak kevesebb pénzért. Azért kell tennünk, hogy jobb körülmények között dolgozhassunk.”

13 százalékos produktivitásnövekedést jelent, ha "jó hete" van a dolgozónak

A vitában fontos kérdés, hogy mi is hajtja a produktivitást. Miközben sokan úgy tartják, hogy a pénzügyi juttatásoknak van a legnagyobb hatása a termelékenységre, a kutatások ennek sorra ellentmondanak. Az Oxfordi Egyetem Jóléti Kutatóközpontjában nemrég empirikus vizsgálatban sikerült bizonyítani a dolgozói (mentális) jólét és a produktivitás közötti összefüggést, ami Jan-Emmanuel De Neve, a központ igazgatója szerint a négynapos munkahét működőképességét támasztja alá. A kutatásban a British Telecom telefonos ügyfélszolgálatán dolgozók elégedettségi szintjét mérték heti bontásban fél éven keresztül, és kiderült, hogy ha egy dolgozónak jó hete volt, vagyis a jóléti szintje magasabb volt az átlagosnál, az 13 százalékos növekedést jelentett a produktivitásában. De Neve szerint ennek mintájára a négynapos munkahéttel járó előnyökkel (kevesebb stressz, több minőségi szabadidő) is mindenki jól járna: „A jólét az első, abból fakad a produktivitás.”

Ígéretes példák

A Perpetual Guardian nevű új-zélandi alapkezelő cég 2018-ban indította el a saját pilot programját, amely során nyolc héten át heti négy napot kellett dolgozniuk az alkalmazottaknak, változatlan fizetés mellett. Az eredmények magukért beszélnek: a dolgozók kiegyensúlyozottság-érzete a munka és a magánélet között 54-ről 78 százalékra emelkedett, a stressz 45-ről 38 százalékra csökkent, a produktivitás (és ezzel a cég profitja) nőtt, és gyakorlatilag minden jóléti mutató javulásnak indult. A vállalat azóta sem tért vissza a meghaladott ötnapos munkahéthez, és kisebb hullámot indított az országban: legutóbb az Unilever új-zélandi részlege jelentette be, hogy 2020 és 2021 decembere között teszteli a négynapos munkahetet, a koronavírus-járvány alatt pedig Jacinda Ardern miniszterelnök is letette voksát a csökkentett munkahét mellett, amivel szerinte a produktivitás és a dolgozói jólét javítása mellett a belföldi turizmust is fel lehetne lendíteni.

A négynapos munkahét ötlete a legkülönbözőbb helyeken merült fel az elmúlt években. Dániában egy 33 ezer fős község, Odsherred önkormányzata lett az első, amely 2019-től kezdve átállt a négynapos rendre; Japánban, ahol külön szó létezik a túlzott munkavégzés okozta halálra (karósi), a Microsoft tesztelte a beosztást 2300 japán alkalmazottján, 40 százalékos produktivitás-növekedést elérve, és a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának keretében már magyar kutatók is vizsgálják a munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és hatásait.

Utah állam az elsők között folytatott hosszú távú kísérletet a munkahét rövidítésére, amikor 2008-ban az állami kormányzat minden dolgozójának előírta a hétfőtől csütörtökig tartó munkavégzést, igaz, nem 8, hanem 10 órás munkanapokkal. Ennek elsősorban pénzügyi okai voltak: az árammal, a fűtéssel, az állami tulajdonú autók fogyasztásával és a légkondihasználattal igyekeztek spórolni. Tíz hónap alatt így több mint 1,8 millió dollárt takarított meg az állam, aminek természetesen a környezeti hatása is észlelhető volt: minimum 6000 tonnával kevesebb szén-dioxid került a légkörbe. A program végül azért ért véget 2011-ben, mert a lakosok panaszkodtak, hogy péntekenként nem tudtak ügyeket intézni, ezt azonban ma már részben meg lehetne oldani különböző AI-megoldásokkal, például automatizált kormányzati weblapokkal vagy ügyfélszolgálati chatbotok használatával.

Korábban Oroszországban is felmerült a munkahét rövidítése: 2019 júniusában az akkor épp miniszterelnöki pozíciót betöltő Dmitrij Medvegyev ejtette el, hogy a négynapos munkahét lehet a jövő, miután a WHO az előző hónapban hivatalosan is elismerte a kiégési szindrómát mint betegséget. Az év őszén végül az orosz munkaügyi minisztérium adott ki jelentést a négynapos munkahét előnyeiről és hátrányairól, azzal a konklúzióval, hogy „a rövidebb munkahét nagyobb költségekkel járhat a munkaerőt és a termelést tekintve, ugyanakkor a bérek szinten tartása mellett a dolgozók egészségét, produktivitását és foglalkoztathatóságát is javíthatja.” Azóta nincs hír arról, hogy Oroszországban milyen lépéseket terveznek a munkaidő csökkentése érdekében.

Okosabban beosztani a munkát

A berlini székhelyű, de 15 országban több mint ezer embert foglalkoztató Awin a tavalyi lezárások idején kezdett lépéseket tenni a csökkentett munkaidő irányába. Az online marketinggel foglalkozó cégnek más szektorokkal ellentétben ekkor indult be igazán az üzlet, ezért a dolgozókon a kiégés jeleit kezdték észlelni. Tavasszal még csak azt javasolták a távmunkában dolgozó alkalmazottaknak, hogy péntekenként ebédidő környékén tegyék le a munkát, de ez a fél napnyi szabadidő már annyit jelentett, hogy a munkavállalói aktivitás, az ügyfél-elégedettség és az eladási mutatók is nőni kezdtek, ezért 2021 januárjában kihirdették, hogy bevezetik a négynapos munkahetet, a fizetés és a juttatások csökkentése nélkül. „Határozottan látjuk, hogy a boldog, aktív és kiegyensúlyozott munkavállalók sokkal jobban dolgoznak. Megtalálják a módját, hogy miként lehet okosabban beosztani a munkát, és így legalább ugyanannyira produktívak” – mondta a Bloombergnek az Awin vezérigazgatója, Adam Ross.

Az Awin esetében a dolgozók heti beosztása jelentette a legnagyobb problémát, ugyanis nem feltétlenül a pénteket kapják meg extra szabadnapként, hanem eldönthetik, hogy melyik napot vennék ki, sőt akár kétszer fél napra is kiírhatják magukat – a munkarend összehangolása viszont így külön feladattá vált. Az év elején egy 80 önkéntes jelentkezőből álló munkacsoport felelt a gyors átmenet kivitelezéséért, ami a szerződésmódosításokat, a hosszú értekezlet időtartamának megfelezését és a dolgozók közötti kommunikációt megkönnyítő alkalmazások bevezetését takarta. Ross szerint már most érzékelhető a váltás pozitív hatása, de nyáron hivatalosan is kiértékelik a próbaidőszakot. „A vállalatok mindig gondoskodtak az alkalmazottak fizikai egészségéről, de a mentális egészségükről sosem. Ez változni látszik, és mi a változás úttörői szeretnénk lenni” – mondta a vezérigazgató.

Csak a dolgozók bevonásával szabad ilyen döntést hozni

Szintén a pandémia hatására váltott négynapos munkahétre tavaly augusztusban az Elephant Ventures New York-i szoftvercég, de egy kicsit más felállásban: a 40 órás heti munkaidő nem változott, így a 10 órás munkanapok (hétfő–csütörtök) működését vizsgálták egy 2 hónapos próbaidőszak során. A dolgozók véleményét a pilot előtt, közben és után is kikérték, és a visszajelzések szerint a nehezen beinduló első három hét után úgy hozzászoktak a hosszabb munkanapokhoz (és persze a háromnapos hétvégéhez), hogy a program végén hallani sem akartak a régi rendszerhez való visszatérésről.

A szoftvercégnél azt állapították meg, hogy a hosszabb munkanapok javították a munkafolyamatok hatékonyságát, mivel a projekteket nem nyújtják el több napra, és ezzel az az idő is felszabadul, ami általában azzal telik, hogy az előző nap félbehagyott munkával másnap felvegyék a fonalat. Az Elephant bővülni is tudott az új munkarend nyújtotta előnyöknek köszönhetően: az év eleje óta 13 új dolgozót vettek fel, így már összesen 54-en dolgoznak a cégnél. „A rövidebb munkahét mindenképpen segít a munkaerő toborzásában, hogy megnyerjük a legnagyobb tehetségeket, és a munkaerő megtartásában is nagy előnyt jelent. Ha egyszer hozzászoknak, már nehéz más munkarendben gondolkodniuk” mondta a CNN-nek Art Shectman, a cég alapítója és elnöke, aki szerint azonban egy ilyen döntést csak a munkavállalókkal közösen lehet meghozni, felülről érkező utasításként nem működhet.

Olvasd el a teljes cikket is, itt!

(forrás: Qubit)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Szerkesztőségi, független vagy márkázott podcastok, videók, dokusorozatok versenye.

hirdetés