hirdetés
hirdetés

Időmenedzsment tippek

Te sem érsz a feladatlistád végére? Ezek a gondolkodásbeli torzítások állhatnak a háttérben!

Egy új napra virradva jó esetben tele motivációval és lendülettel kezdjük el pipálgatni a feladatainkat a to-do listánkon, ám valahogy a nap végére mintha mégsem fogynának el a teendők... Rosszul osztjuk be az időnket vagy nem reálisan szemléljük a rendelkezésünkre álló időt és ezért nem érünk legtöbbször a lista végére? A leggyakoribb időbeosztással kapcsolatos tévhitek nyomába eredtünk.

„Ez a nap más lesz, mint a többi, hatékonyabb leszek és az összes feladatom végére érek.” Ismerős számodra ez a gondolat? Ha igen, nem vagy egyedül: mágikus gondolkodásnak nevezzük azt, amikor elhisszük, hogy az adott nap különleges lesz és erőnkön felül fogunk teljesíteni. Ám ilyenkor sajnos saját magunkat is becsapjuk, ugyanis az időnket nem reálisan kezdjük el szemlélni, hanem egy vágykép vezet minket, melyben extrán produktívak és gyorsak vagyunk a feladatok elvégzésében. Éppen ezért, ismerjük meg a leggyakoribb időbeosztással kapcsolatos gondolkodási hibáinkat, hiszen ezek tudatosításával többet tehetünk annak érdekében, hogy elégedetten zárjuk a napot és reálisan szemléljük az előttünk álló feladatokat.

„Ez a hajtás csak átmeneti...” 

Leterheltségünket gyakran fogjuk egy adott projektre, hogy most éppen amiatt túlórázunk vagy csúszunk el időben. A probléma ott kezdődik, ha mindig van egy projekt, amire ezt rá lehet húzni: ekkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy nem vállaljuk-e túl magunkat? Hasznos lehet, ha megnézzük a naptárunkat, és sorra vesszük, hogy melyik időszakban mi miatt éreztük magunkat leterhelve. Ha rendszeresen ismétlődik ez a mintázat – vagy mondhatnánk úgy is, hogy hosszú ideje időbeli eladósodásban élünk – akkor ez bizony nem csak egy átmeneti leterheltségről szól... Hasznos lehet végiggondolni ennek okát (akár azt, hogy miért van szükségünk ennyi feladatra/projektre, kinek és miért szeretnénk bizonyítani), illetve a nemet mondás képessége is gyakran összefügg ezzel a témakörrel. 

Az azonnali jutalmak dominálnak 

Gyakran azért is esik nehezünkre nemet mondani – kapcsolódva az előző ponthoz -, mert egyből elkezdünk azon gondolkodni, hogy egy feladat elvállalása milyen jutalmakkal járhat. A probléma abból adódik, ha ez a hirtelen adrenalinlöket megakadályozza, hogy reálisan végiggondoljuk, mikor tudunk ezzel a feladattal foglalkozni. Ha elvállalunk valamit, gondoljuk át, biztosan nem csak elismerésre vágyunk-e, és képesek leszünk-e felelősségteljes gazdái lenni az adott feladatnak?

„Rutinból megoldom...”

A következő gondolkodási csapda – de nevezhetjük akár tévhitnek is – az, hogy bízunk abban, hogy a gyakorlat teszi a mestert. Valóban, a tapasztalataink segítenek abban, hogy egy helyzetet egyre jobban uraljunk, és adott esetben a feladatvégzésünk ritmusát is gyorsíthatják, ám van számos már körülmény is, amit ritkábban veszünk számításba. Ilyen például, hogy minden egyes projekt eltér egymástól, így érdemes az átlagos feladatvégzési időnkhöz kb. 20% tartalékot számolni, amiből aztán fedezhetjük a váratlan nehézségek felmerülésének időbeli költségét is.

Saját magunkban bízunk a leginkább 

A túlterhelődés egyik oka lehet, ha a kontrolligényünk miatt nem akarjuk kiadni a kezünkből a feladatainkat és azt érezzük biztosnak, ha mindent mi magunk végzünk el. Ám, hasonlóan az előző érvekhez, ha a produktív erőforrásaink és energiáink elfogynak, akkor lesznek olyan feladatok, amelyeket előbb vagy utóbb nem tudunk megfelelő minőségben elkészíteni – vagy egyéb életterületeink szenvednek kárt. Így, ha van rá lehetőségünk, próbáljunk meg delegálni és mások kompetenciáiban is legalább annyira megbízni, mint a sajátunkban.

Novák Dóra, online szerkesztő, újságíró
a szerző cikkei

(forrás: hbr.org)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! Apex Toplistás pontszerzés. Végső nevezési határidő: 2021. április 16.

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

hirdetés