hirdetés
hirdetés
hirdetés

Coaching esettanulmány

Te bevállalod?

Ahogy egy olimpiai bajnok sem az olimpián kezdi a pályafutását, úgy más embernek is elsőre elérhetetlennek tűnnek a céljai: valakinek a tartalmas időtöltés a családjával, másnak egy felszabadult kacagás.

Az alábbiakban két novellát közlünk Komócsin Laura legújabb novelláskötetéből, melyben coachok osztották meg legemlékezetesebb eseteiket. Ezzel is demonstrálva, hogy bizonyos reális célok közel sem elérhetetlenek, csak éppen dolgozni kell azok elérésén.


A szivárvány

Egy kétgyerekes női vezérigazgató-helyettest kezdtem coacholni. Már az első alkalommal észrevettem – ezt vissza is tükröztem –, hogy rengeteg önkorlátozó hiedelme van. Én is ismerem az érzést, milyen az, amikor sokaknak akarunk megfelelni, de amiket hallottam, azok már nagyon erősek voltak. Frissen nevezték ki vezérigazgató-helyettesnek egy olyan iparágban, vállalati kultúrában, ahol korábban elképzelhetetlen volt, hogy nő töltheti be ezt a pozíciót. Egész Európában nincs még egy nő ezen a szinten rajta kívül. Ez egyrészt a megbecsülés, elismerés jele, de hihetetlen nyomást is jelent.

Eddigi munkaköre mellett hármat kellett ellátnia. A hölgy rengeteget éjszakázik, de igyekszik otthon is maximálisan megfelelni. Forintra pontosan tízszer annyit keres, mint a férje, mégis szégyelli magát, ha a házimunkából kevesebbet vesz ki, hiszen ahogy mondja: „Egy nőnek a dolga, hogy otthon rend legyen.” Gyerekkorából hozta azt a mondatot is, hogy „takarítónője csak a sznoboknak van”, így eszébe sem jut külső segítséget keresni. Az is berögződése, hogy „egy gyerek osztályzatai az anyát minősítik, hiszen az ő feladata, hogy megírassa vele a házi feladatot!” És így tovább. Egyik szerepében sem állt ki magáért, inkább nyelt, szenvedett.

Elmesélte, hogy olyan egyszerű dolgokat sem mer kérni, ami másoknak kézenfekvő. Mobilt inkább magának vett, mert a régit már cikinek érezte az ügyféltárgyalásokon, erre másnap meglátta, hogy ugyanolyan mobilt kapott a „vezér” titkárságán mindenki. Szabadidejében saját pénzéből jár angolórára. Másoknak kiharcolja a prémiumot, ő viszont ugyanazt a fizetést kapja, mint amikor csak gazdasági igazgató volt. Dőlt belőle az őszinte panasz.

Június elején volt az ominózus első találkozásunk. Az alkalom végén elővettem a naptáram, hogy egyeztessük a második időpontot. Mondtam neki, hogy sajnos nem lesz egyszerű: a nyári szünet tíz hetéből négyet a gyerekeimmel töltök, egyet pedig a férjemmel kettesben. Egy szót sem szólt, csak potyogtak a könnyei. Adtam zsebkendőt, kérdeztem, mivel bántottam meg. Ő összesen nem volt még öt hét szabin a családjával a tíz év alatt, amióta megszülte a nagyobbik gyerekét – válaszolta. Ez volt az a pont számára, amikor világossá vált előtte: változtat az életén. Addig csak úri huncutságként gondolt a coachingra. Következő találkozásunkon bölcsességkártyákkal dolgoztunk és ő a 100 kártya közül épp Patricia Clafford idézetét húzta, mely szerint: „A munka meg fog várni, amíg megmutatod a szivárványt a gyereknek, de a szivárvány nem vár addig, amíg végzel a munkával.” Lefotózta; innentől ez lett az ő mantrája minden olyan helyzetre, amikor le akarták téríteni a változás útjáról. A szivárvány szó lett a jelszava az informatikai rendszerben, az e-mail-postaládájában, az összes létező helyen, hogy minél többször emlékeztesse magát erre.

Azóta van már takarítónője, kiderült, hogy a férje szívesen ellenőrzi a gyerekek matek háziját (korábban is szerette volna, csak úgy gondolta, ezzel elvesz valamit a feleségétől), ő a franciát, és a nagyobbik lányával kettesben jár az angol magántanárhoz. Már hetente csak egyszer ül le a számítógépéhez a gyerekek lefektetése után, belefér az életébe a magánidő, a masszázs – mindez korábban elképzelhetetlen volt. A férjének is átalakult az élete: hetente el tud járni a barátaival bowlingozni és a nagymamák is örülnek, hogy besegíthetnek az unokák körül. A lezáró coaching alkalmunk előtt pedig az alábbi sms-t kaptam tőle: „A nagyobbik lányommal ma megint kettesben voltunk angol magántanárnál. Ez win–win helyzet, hiszen tanulunk mindketten, és még a kapcsolatunk is erősödik. És képzeld, ma esett az eső, amikor az órán ültünk, de ahogy kijöttünk a kapun, megláttuk a szivárványt. Percekig néztük a lányommal és potyogtak a könnyeim a boldogságtól.”

Ciki helyett példakép

Az egyik vezető azzal keresett meg, hogy nagyon hisz a coachingban. Az elmúlt négy évben négyen coacholták, mindegyikük nagyszerű munkát végzett. Mindegyikkel kijelöltek egy célt, ami SMART volt, azaz – Specifikus, tényleg róla szólt; – Mérhető, számszerűsíthető; – Attraktív, azaz elég izgalmas, hogy invesztáljon az elérése érdekében; – Reális, azaz látható volt, hogy számára is elérhető; – Tervezhető, azaz mindet egyéves határidőre lőtte be. Ezeket a célokat az év végére el is érte. Most szeretne valami mást. Valami tartósat, hogy ne legyen évről évre új coacha, új célja.

Mesélte, hogy előző nap cirkuszban voltak. Volt ott egy idétlen bohóc, de attól még idétlenebb volt egy nő, aki előtte ült és tele szájjal röhögött. Annyira, hogy a kezével csapkodta a térdét. „Nagyon ciki volt” – kommentálta a jelenséget. Akkor még nem teljesen értette, miért meséli ezt el, hogyan kapcsolódik e jelenet a folyamatunkhoz. Használtunk igénykártyákat, sokat beszélgettünk a korábbi, fiatalkori álmairól és minden szokásos eszközt bevetettem, amit egy ilyen folyamatban lehet. Már a negyedik, vagy ötödik alkalomnál jártunk, amikor a példaképelemzés következett: mikor, kik voltak azok, és miért. Egyszer csak a homlokára csapott: „De hülye vagyok! Az a nő, akiről az első találkozónkon beszéltem! Lehet, hogy cikinek tartottam akkor, de tulajdonképpen őt irigylem igazán, ő a példaképem! Szeretnék én is újra így, önfeledten röhögni!” Az „újra” szóba belekapaszkodva felépítettük, miképpen lehet coach nélkül is, nem éves, hanem hosszú távú célt kitűznie, amihez közeledve egyre boldogabb lesz és közben az odavezető utat is élvezni, még ha nem is tudta SMART módon megfogalmazni. Záró ajándékként a Dumaszínházba kaptam tőle jegyet. Néha beszámol róla, jó úton jár. Köszöni, neki már nem kell coach, de több barátjának is ajánlotta.


Forrás: Komócsin Laura: 77 új tanulságos történet vezetőkről coachoktól

Komócsin Laura, business coach
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a Pr Toplistán! Nevezési határidő: augusztus 31.

Business to business kommunikációs verseny, melyre az elmúlt év legjobb B2B kommunikációs megoldásaival jelentkezhetnek ügynökségek, a megbízói oldal képviselői, szolgáltatók és médiumok. Nevezési határidő:09.07.

Workshop Content+Marketing Award kiemelkedő kampányainak bemutatására szeptember 12-én.

Ismét HR konferencia: ez alkalommal a kékgalléros kihívásokat vesszük górcső alá. Save the date: szeptember 20.

Tervezzük meg együtt a munkavállalód élményét! Időpont: szeptember 28.

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Nevezési határidő: október 5.

Coaching eszközök a gyakorlatban hr-eseknek, coaching szemléletű vezetőknek és coachoknak. Időpont: október 11., 09.00 - 16.00

Részletes program hamarosan! 2018. november 15.

hirdetés