hirdetés
hirdetés
hirdetés

Fejlődés

Született időgazdálkodók

Az időgazdálkodás mint képesség vagy kompetencia egy fontos és fejleszthető eleme a munkahelyi viselkedésnek. Rengeteg a modell és rengeteg a tréning, ami arra utal, hogy az időgazdálkodást tehát meg lehet tanulni, akárcsak a vezetést vagy a hatékony kommunikációt. Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon lehet-e eleve rendelkezni vele. 

Valószínűleg mind átéltük már, hogy valakire azt mondták, hogy született vezető vagy született szónok, de vajon lehet-e valaki született időgazdálkodó? Minden valószínűség szerint igen. Az idejükkel ügyesen gazdálkodó emberek általában három másik kompetenciában is jeleskednek, amelyeknek pedig konkrét személyiségkarakterisztikát érintő hátterük van. Ha ezekkel a megfelelő szinten rendelkezünk, valószínűleg nem kell időgazdálkodási tréningre mennünk, ha viszont nem, akkor is van még lehetőségünk kitartással változtatni ezeken.

Delegálás

Világos, hogy aki nem tud delegálni, azt pillanatok alatt „elkapja a varrógép”, és maga alá temeti a munka. Egy ideig a magánélet rovására még látszólag rendben tudjuk tartani a dolgokat, de a család vagy a barátok egy idő után sokkal nagyobb számlát nyújtanak be, a saját egészségről nem is beszélve. Hogy mindezt elkerüljük, személyiségünk két elemét érdemes megvizsgálnunk: az ambíciót és a szisztematikusságot. Az előbbi abban segít, hogy vezetői fellépéssel bírjunk, még akkor is, ha nem vagyunk vezetők, a második pedig abban, hogy minél lelkiismeretesebbek és perfekcionisták legyünk. Értelemszerűen az előbbiből minél több, az utóbbiból viszont csak mérsékelt „mennyiség” szükségeltetik a jó delegáláshoz. A két halmaz metszetében az ember ugyanis képessé válik lemondani arról, hogy mindent ő csináljon meg és mindent 200 százalékosan, ugyanakkor képessé válik arra is, hogy másoknak feladatot és iránymutatást adjon, és ne zavarja, ha minden szempár rá szegeződik. Kezdetnek éppen ezért megteszi, ha fejleszteni tudjuk az asszertivitásunkat és elfogadjuk, hogy a 99 százalék is épp elég. Ezen felül mindig egyre többet kell dolgozni egyre kevesebb többletért.

Priorizálás

Miközben a delegálás kapcsán sokan elismerik, hogy ebben fejlődniük kell, a priorizálás esetében szinte képtelenség olyan emberrel találkozni, aki tudná vagy beismerné, hogy ezen a téren még van mit tanulnia. Ettől függetlenül azonban itt is vannak olyanok, akik kvázi születésüktől fogva ügyesek, szemben azokkal, akik csak gondolják ezt. A két csoport között a különség általában abban áll, hogy amíg az előbbinél valódi sorrend van a feladatok fontossága között, addig az utóbbinál minden egyformán fontos. Ennek megfelelően az ideális személyiségkonstelláció ez esetben is a mérsékelt szisztematikusság irányába hajlik, ámde ezúttal egy erős nyitottsággal vagy kíváncsisággal szükséges párosulnia. Az átlagos szisztematikusság ugyanis általában garantálja, hogy ne legyen minden, még a legkisebb feladat is egyformán tökéletes, a magas nyitottság pedig biztosítja, hogy az ember jó legyen az összefüggések feltárásban, ami segít egy valódi sorrend kialakításában. Ezúttal tehát hasznos lehet elgondolkodni a 80/20-as szabályon, és egyben mindig odafigyelni arra, hogy eggyel mélyebbre ássunk az okok és összefüggések láncolatában, hátha az egyik egyben megoldás lehet egy másik munkára is, és így nem kell kétszer dolgozni.

 

80/20-as szabály
Munkánk során megfigyelhetjük, hogy a valódi eredmények és sikerek 80 százalékát időnk 20 százalékában végzett munkánkkal hozzuk létre. Az időnk másik négyötöde alig egyötödnyi sikert arat.


Társas kapcsolatok

A komoly és felelősségteljes delegálási és a priorizálási képesség után a társas kapcsolatok jelenléte meglepő lehet ebben a listában. Indoklására azonban magyarázat helyett álljon itt egy közelmúltbeli kutatás, amelyet az amerikai Mississipi Egyetemen végeztek, és amelynek célja az egyetemet diplomával befejezők arányának növelése volt. Ennek érdekében egy megbízható és pontos személyiségteszt segítségével megvizsgálták, hogy mi jellemzi azokat, akik valamiért abbahagyták az egyetemet vagy már régóta halogatták annak befejezését. Több más izgalmas következtetés mellett az egyik konkrét felfedezés abban állt, hogy a lemaradozók társaságkedvelése szignifikánsan magasabb volt az átlagosnál, amelyből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a széleskörű és aktív baráti kör – és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, például bulizás – és a rájuk fordított idő komoly veszélyfaktor lehet. Az eredmények gyakorlati felhasználásának fázisában éppen ezért time-menedzsment tréninget ajánlottak a lemaradozóknak, hogy így segítség őket abban, hogy hatékonyabban kezeljék társas kapcsolataikat és ne csússzanak ki az időből miattuk. Ha tehát nem erősségünk az időgazdálkodás, lehet, hogy először ezen a téren kell körülnéznünk. Kezdjük rögtön azzal, hogy mennyit facebookoztunk ma…

Füzér Gábor
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Díjátadó: 10.25. Kapunyitás: 19 óra

Workshop az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletéről, közismertebb nevén a GDPR-ról november 10-én.

Facebook és Instagram hirdetések kezelése a gyakorlatban november 16-án.

Minden gallérhoz másképp kell szólnunk HR-eseként? Kiderül a november 21-i workshopunkon, ahová kék gallérosokra specializálódott HR-eseket várunk.

Hr-esként Ön hol nézi meg először egy jelölt profilját? És kiről mit árul el az adatlapja? És azt vajon tudja, hogy a jelöltek hol és hogyan keresnek a legaktívabban munkát? Workshopunkon mindenre választ kap. November 21. 09:00

A Kreatív hagyományos éves konferenciáján ismét a pr-szakma előtt álló legaktuálisabb kihívásokat járjuk körbe. Időpont: november 23.

A Kreatív év végi médiakonferenciája mindig arra keresi a választ, mi vár a piacra a következő évben. Időpont: december 6.

hirdetés