hirdetés

Munka, öröm és motiváció

Sokba kerül a cégnek, ha nem látjuk a munka értelmét

A mai embernek fontos, hogy értelmét lássa a munkájának, és ha teljesen elidegenedik attól, az a hatékonysága rovására megy. Dan Ariely viselkedési közgazdász és bestsellerszerző gondolatébresztő TED-előadását ajánljuk, melyben a negatív és a pozitív motivációról szóló gondolatait osztja meg közönségével.

Ariely szerint az emberek többsége a munkaerőpiacról igen leegyszerűsített képpel rendelkezik, ami leginkább egy labirintushoz hasonlatos, amelyben az emberek akár a patkányok futkosnak a pénzük után. Kínáljunk bónuszokat, és a dolgozók bármit megtesznek. Az emberek azonban számtalan olyan viselkedést produkálnak, ami nem illik bele ebbe a sémába, és amik a munka világában is hasonlóan működnek. Nézzük meg a hegymászókat például. Amíg felfelé kapaszkodnak, rengeteg kellemetlenséggel kell megküzdeniük – hideggel, kimerültséggel, ám a csúcson olyan elégedettséget élnek át, hogy a sok átélt nyomorúság dacára is képesek lesznek újra nekivágni. Az emberi viselkedést tehát nemcsak a haszonszerzés, hanem a kihívásokkal való megküzdés vágya is irányítja.

Fontos, hogy értelmét lássuk a munkánknak – de vajon mennyire?

Arielyt az egyetemen meglátogatta egy volt diákja, aki akkoriban épp egy banknál dolgozott. Nagyon le volt sújtva, mert két hétig éjt nappallá téve dolgozott egy akvizícióról szóló prezentáción, ám miután leadta az anyagot, a főnöke közölte vele, hogy az összeolvadásra mégsem kerül sor. Az illetőt mélyen lesújtotta a felismerés, hogy a munkáját az asztalfióknak gyártotta. Arielyben ekkor fogant meg egy a munka gyümölcsét érintő kísérlet terve. A kísérlet a következőképpen zajlott. Az alanyoknak adtak egy doboz legót, majd megkérdezték őket, hogy lenne-e kedvük 3 dollárért felépíteni egy Bionicle robotot. Amikor elkészültek, a kísérletvezetők elvették tőlük a robotot, betették az asztal alá, és megkérdezték, hogy hajlandóak lennének-e még egyet felépíteni, ezúttal 2 dollár 70 centért. És így folytatták, egyre kevesebb pénzt ígérve, míg az alanyok azt nem mondták, hogy elég, innentől már nem éri meg nekik. Az alanyoknak azt is elmondták, hogy amint vége a kísérletnek, szétszedik a robotokat, visszateszik a darabokat a dobozba, és felhasználják a következő delikvensnél. Ezt a helyzetet nevezték az értelemmel bíró feltételnek.

Ám volt egy másik helyzet is, az úgynevezett sziszifuszi feltétellel bíró változat. Itt minden ugyanúgy zajlott, azzal a különbséggel, hogy amint elkészült a robot, a kísérletvezetők az alany szeme láttára szétszedték azt, és a kisebb összegért abból kellett újra felépíteniük a következőt. A kutatók összehasonlították az alanyok teljesítményét a két különböző feltétel mellett, és azt találták, hogy az értelemmel bíró feltétel esetén átlagosan 11 robot készült el, míg a sziszifuszi feltételnél csak hét. Tehát még egy ilyen apró jelentésnek is ekkora hatása volt. A kísérlet következő fázisában egy csoporttal nem elvégeztették a kísérletet, csak leírták nekik a két helyzetet, majd meg kellett saccolniuk, hogy melyik esetben épül fel több robot, és vajon mennyivel. Az alanyok ebben az esetben jól érzékelték, hogy a sziszifuszi helyzet lesz a demotiválóbb, de alulértékelték a kettő közötti különbséget. Tehát az emberek tudják, hogy fontos, hogy a munka bírjon némi értelemmel, de az értelem jelentőségének a mértékével nincsenek tisztában.

Következő lépésként megvizsgálták, hogy vajon a sziszifuszi és a jelentéssel bíró feltételek esetében van-e különbség a teljesítményében azoknak, akik amúgy imádnak legózni, azokhoz képest, akik nem. A meglepő eredmény az lett, hogy nem, tehát a negatív motiválás (az emberek szeme előtt rombolják szét a munkájukat) még az amúgy meglevő élvezeti értéket is kioltja.

A hatékonyság rovására megy az értelem hiánya

Ariely egy gazdaságfilozófiai következtetéssel zárja az előadását. Noha az ipari forradalom korszakát a piac mindenhatóságában hívő Adam Smith írta le a legtalálóbban, aki úgy vélte, hogy a termelékenységet a hatékonyság maximalizálásával lehet fokozni, a mai tudásalapú gazdaság viszonyai között ez a törvény már nem állja meg a helyét. A mai embernek fontos, hogy értelmét lássa a munkájának, és ha teljesen elidegenedik attól, az a hatékonysága rovására megy. Mindenki saját maga dönti el, hogy mennyi erőfeszítést, figyelmet, törődést szán a munkájára. Az előadás nyitó gondolatához visszakanyarodva, noha sokan vélik úgy, hogy a pénz és a motiváció egy és ugyanaz, a valóságban sok egyéb is rárakódik – például hogy legyen értelme annak, amit csinálunk, hogy hozzunk létre valami újat, hogy legyen benne kihívás, hogy érezzük a magunkénak, hogy tudjunk vele azonosulni, vagy hogy töltsön el minket büszkeséggel. Ha elgondolkodunk azon, hogy miképp teremtsük meg ezeknek a feltételeit a munkahelyünkön az alkalmazottaink és a magunk számára, jelentősen termelékenyebbek és boldogabbak leszünk.

Itt megtekintheted a teljes előadást, amelyben többek közt a negatív motiváció kiküszöböléséről és a pozitív motivációval kapcsolatban az IKEA-hatás érvényesüléséről is szó esik!

Czagler Zsuzsa Motivációtérképezési szakértő és akkreditáló tréner (VIP Coaching Center) szakértői hozzászólása:

A cikk 2 nagyon fontos dologra mutat rá: „az emberek ….az értelem jelentőségének a mértékével nincsenek tisztában.” És azzal sem, hogy az értelem hiánya mennyivel több fizetésbe kerül a cégeknek!

Motivációtérképezési nyelven a Searcher (Felfedező) motivátor szól a jelentőségteljes, értelemmel bíró, értékteremtő munka igényéről. James Sale, a Motivational Maps alkotója elemzése alapján 10 munkavállalói gazdasági szektor mindegyikében a Searcher bizonyult a legfontosabb motivátornak (l. kép). Az emberek nem csupán a pénz miatt akarnak dolgozni, de szeretnek értelmes dolgokat csinálni, nem szeretik az értelmetlen időpazarlást.

Kattints a képre, ha szeretnéd nagyobban megnézni!

Napi szinten találkozunk ezzel motivációtérképezés során. A Searcher motivátor rendszeresen a top 3 motivátor között jelenik meg a térképeken, akár multicéges vezetői csapat, akár pályakezdő fiatal vagy tinédzser térképéről van szó.

A Searcher motivátor leghasznosabb motiválási technikái:

  • a munka értelmének megmutatása,
  • értelmetlen feladatok megszüntetése,
  • folyamatos visszajelzés, hogy a jó irányban halad az illető, amihez (ahogy a TED-előadásban elhangzik) valóban akár csak egy rendszeres „aha” is elég lehet.

A gyakorlatban az első pl. így nézhet ki: egy számla beírása a rendszerbe unalmas, értelmetlen rutinmunkának tűnhet a dolgozónak. De ha valaki elmagyarázza neki:

- Ha nem viszed fel a számlát azonnal, akkor nem kerül időben kifizetésre.
- Ha nincs kifizetve, akkor a szállító nem küldi a következő részegységet.
- Ekkor nem tudjuk legyártani a gépet.
- Emiatt nem tudjuk kiküldeni a kórházba a gépet, ahol ezzel életmentő műtéteket végeznének.
- Tehát a jó munkád életeket menthet!

És máris megvan a munka miértje, ami fontosságtudatot ad neki, motiváló számára.

Az is gyakorlati tapasztalásunk, hogy az értelmetlen(nek tűnő) munka nagyon gyorsan demotiválni tud, és ezt még az igazán nagy fizetés sem tudja kompenzálni. Még rövid távon sem. Pl. ebben az esettanulmányban a pályakezdő úgy érezte, hogy csak a „fióknak” gyártja a papírokat, nem érti, mire való a munkája, nem kap visszajelzést. Ez 3 hónap alatt teljesen demotiválttá teszi annak ellenére, hogy a fizetésével tökéletesen elégedett. Tehát még a magas fizetés is kevés ahhoz, hogy 3 hónapnál tovább számára értelmetlen munkát végezzen. Pedig lehet, hogy elég lenne megmutatni neki a munkaköre végső célját, és akkor már a fontosságtudaton kívül azt is tudná, hogyan tudná alkotó ötleteit is felhasználni, és még hatékonyabban elérni a célt. Akár kevesebb fizetésért is.

(x)

Barta Judit
a szerző cikkei

(forrás: Üzlet és Pszichológia, 2014. február–márciusi szám)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: Szeptember 4. péntek délelőtt

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés