hirdetés
hirdetés

Túlhajszolás

Óvatosan a túlórákkal: a teljesítmény és az egészségünk bánja!

Ha túl sokat dolgozunk, testi és mentális egészségünk bánhatja. A rengeteg munka okozta túlhajszoltság folyamatos stresszt, fáradékonyságot, alvásproblémákat és érzelmi kimerültséget eredményez. Így a túlhajszoltság a kiégés és depresszió, illetve több egyéb betegség kialakulásával fenyeget.

Számos kutatás foglalkozik a témával

Egyértelmű kapcsolat mutatható ki a túlterheltség és a betegségek kialakulása között. Egy európai tanulmány adatai szerint, mintegy 60%-kal nő a szívinfarktus és egyéb szívproblémák kockázata azoknál, akik naponta legalább 10 órát dolgoznak. A túl sok munka az idegrendszerünkre is hatással van: finn kutatók több mint 2000 brit közalkalmazottat vizsgálva arra jutottak, hogy a legtöbbet dolgozók teljesítettek a leggyengébben. A heti 55 óránál többet vállalók kevésbé voltak hatékonyak, mint azok, akik átlagos munkaórát dolgoztak minden héten. Ráadásul a sokat túlórázók több alkoholt is fogyasztottak a normál munkaidőt dolgozókhoz képest.

A túl sok munka nemcsak testünkre, hanem mentális egészségünkre is kihat. Egy, az Epidemiology & Community Health folyóiratban megjelent tanulmány 2010-2012 között 11.215 férfi és 12.188 nő adatait elemezve rámutatott arra, hogy a heti 40 óránál többet dolgozó nőknél 7,3%-kal több depressziós tünet jelentkezett. Korunk sajátos mintázataira is reflektál a megállapítás, mely szerint mindkét nem esetében a dolgozók közül depresszióra hajlamosabbak voltak az alacsonyabb bérrel rendelkezők, az idősebbek és a dohányosok.

A láthatatlan munka

A munkahelyen töltött órák számához hozzáadódik a láthatatlan munkának nevezett otthoni teendők háztartási munkák, amire szintén temérdek idő elmegy. A statisztikai adatok szerint a párkapcsolatban élő és az egyedülálló gyermekes hölgyek munkamennyisége viszi a prímet: ők átlagosan heti 34 óra fizetett és 32 óra fizetetlen munkavégzést visznek véghez. Mindezeket látva nem meglepő, hogy a férfiak 21%-a és a nők 16%-a nehezen tudja elkülöníteni a munkavégzésre és a társas kapcsolatokra szánt időt. Ez rengeteg konfliktushoz vezet a munkahelyen és a magánéletben is – mutatott rá többek között az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért felmérése.

Vegyük észre a jeleket!

A fizikai, érzelmi és mentális kifáradásnak számtalan jele lehet, pl.: nyomott hangulat vagy lobbanékonyság, fáradtság, kialvatlanság, nyugtalanság, motiválatlanság, az eredményesség csökkenése, rosszabb konfliktuskezelés, esetleg gyomorpanaszok. Az ajzó vagy nyugtató szerek használata nem nyújt valós megoldást problémáinkra, tulajdonképpen újabb káros szokások kialakulását eredményezi. A speciális munkahelyi ártalom orvosi elnevezése a burnout-szindróma, vagyis a kiégés. Az érintett tartós tehetetlenségről, inkompetencia-érzésről, csökkent munkakedvről és teljesítményről számol be. Munkahelyi elfoglaltságait sokszor monotonként és értéktelenként ítéli meg.

Legtöbbször nem elég a probléma rendezéséhez napi eggyel több kávé, vagy este még egy pohár bor, de két hét szabadság sem. Ha észleltük magunkon a kiégés jeleit, akkor mielőbb tegyünk lépéseket az életmódváltás felé. Gondolja végig és mérlegelje prioritásait: ha tovább hajszolja magát, azt is el fogja veszíteni, amit eddig elért és megtartani kíván. Az egyéni körülmények függvénye, hogy milyen mértékben képes és tud valaki változást vinni saját életébe, ezért a legelső lépésben a munkatársakkal, munkaadóval és családtagokkal megbeszélve kell keresni a megoldást. Egyénileg a munka és magánélet elválasztása, az elegendő pihenő és az egészséges életmód legfontosabb elemeinek (egészséges táplálkozás, mozgás és alvás) biztosítása, valamint a stressz oldása a legfontosabb.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.

(forrás: HR Doktor)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

Az élet megállt ugyan, de a toborzás nem: bizonyos ágazatokban ugyanúgy kellett a munkaerő, a kampányok, kiválasztások és interjúk ugyanúgy folytak tovább az elmúlt egy évben is, mégis rengeteg dolog változott. Ennek tanulságait foglaljuk össze május 20-án!

hirdetés