hirdetés
hirdetés

Faliújság vs. digitalizáció

Önáltató cégvezetők: biztos, hogy jól csináljuk a belső kommunikációt?...

Az idei Covid-19-járvány okozta gazdasági problémák ellenére a hazai vállalatvezetők zöme még mindig nem invesztál eleget a belső kommunikáció mérésébe és digitális fejlesztésébe. A 2020-as koronavírus-járvány idejére eső, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet és a Talk-A-Bot közös felsővezetői kutatása szerint a hazai cégvezetők mindössze 30%-a nyitott a munkavállalókkal kapcsolatos kommunikáció digitalizációjára, a többség szerint a vezetői üzenetek torzítás nélkül, rendben eljutnak a fizikai dolgozókhoz is – kivéve persze, ha azok szabadságon, táppénzen vagy pihenőnapon vannak.

A kutatás szerint az intenzívebb vezetői kommunikációt tapasztaló irodai alkalmazottak sokkal elégedettebbek a céges belső kommunikációval, mint a nem irodai dolgozók.

2020 nyarán a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet és a Talk-A-Bot közös felmérést végzett 100 db (150 főnél több munkavállalót foglalkoztató) cégvezető körében a belső vállalati kommunikáció használatáról, az ezzel kapcsolatos vezetői véleményekről. A telefonos kérdőíves lekérdezés (CATI) eredménye azt mutatja, hogy a vezetők zöme elégedett saját cége belső kommunikációjával, véleményük szerint a vezetői üzenetek még ebben a sok bizonytalanságot hozó, érzékeny időszakban is torzítástól mentesen jutnak el az alkalmazottakhoz.

Elégedettek, de nem mérik a folyamatot

A megkérdezett vállalatvezetők elégedettek a cégüknél levő kétirányú információáramlással, de kiderült, hogy nincsen elegendő és megfelelő technikai eszközük, és mérni sem tudják a folyamatot. A cégvezetők pontosan látják azt is, hogy a proaktív és rendszeres kommunikáció mennyire fontos lenne a munkavállalók elégedettsége érdekében, valamint, hogy az ehhez szükséges idő és erőforrás nem lenne túl sok, mégis kevéssé nyitottak az e célt szolgáló interaktív megoldásokra.

„Az idei év az oktatás és a közigazgatás gőzerővel történő digitalizációját hozta, teljes ágazatok állították át irodai működésüket home office-ra, azonban úgy tűnik, még a versenyszférában is jelentős azon vállalatvezetők aránya, akik szerint nincs teendő a cégek belső digitalizációja terén” – mondta Deliága Ákos, a Talk-A-Bot ügyvezető igazgatója.

„A rendkívüli helyzetre, például a home office elrendelésére nem igazán voltak felkészülve a megkérdezett vállalatok kommunikációs szempontból, a magas irodai alkalmazotti és mobiltelefon-aránnyal rendelkező cégek is csak közepesen rendelkeztek az ilyen helyzetekre szolgáló csatornákkal” – értékelte a kutatás egyik legfontosabb tanulságát dr. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója.

Nem mindegy, iroda vagy nem irodai alkalmazottakhoz kívánunk szólni...

Meglepetésre, a megkérdezett vállalatvezetők megfelelően hatékonynak tartják a belső kommunikációs eszközeiket, amelyekkel eljuttatják felsővezetői üzeneteiket az irodai alkalmazottakhoz. Különösen azoknál a vállalatoknál van ez így, ahol az irodai dolgozók aránya magasabb (20% feletti), illetve a céges mobiltelefon-ellátottság is arányaiban magasabb. Ugyanakkor, ha a nem-irodai alkalmazottakhoz szeretnének szólni, már nem tartják elég hatékonynak a rendelkezésre álló kommunikációs eszközeiket, annak ellenére, hogy a válaszadók 80%-a szerint a vezetői üzeneteik változtatásoktól mentesen eljutnak a munkavállók széles tömegeihez, különösen ott, ahol arányaiban magas a nem irodai dolgozók száma a vállalatnál.

A megkérdezett cégvezetők 86%-a szerint a munkavállalókat foglalkoztató témák, kérdések maradéktalanul eljutnak a felsővezetéshez, különösen azon vállalatoknál, ahol 80% vagy afeletti a nem-irodai alkalmazottak aránya.

A cégvezetők több, mint fele nem tudott dolgozók közötti alaptalan pletykákról a cég működésével kapcsolatban, különösen a sok fizikai munkást alkalmazó vállalatok vezetői adták ezt a visszajelzést. Összességében csak a megkérdezettek 12%-a szerint fordult ilyesmi gyakran elő.

A faliújság hátrányai

A felmérés rámutatott, hogy a nem irodai munkakörben dolgozók esetében – a megkérdezett cégvezetők szerint – a leggyakrabban használt kommunikációs csatornák a mai napig a személyes összdolgozói tájékoztatók, az e-mail és a faliújság/plakátok voltak. Ugyanakkor azoknál a vállalatoknál, ahol 80% vagy annál nagyobb volt a nem irodai alkalmazottak száma, sokkal kevésbé használták az e-mailt és a faliújságot, és úgy általában, sokkal kevésbé kommunikáltak. Bármilyen más fajta kommunikációs csatorna használata kisebb volt körükben. Mindemellett fontos látni, hogy például a vírushelyzet okozta gyakori munkarendváltozást és szabályváltozásokat faliújságokkal nehéz lekövetni.

„A hazai vállalatvezetőknek nagy utat kell még megtenniük a belső kommunikáció napi dinamikus felhasználása, valamint az ezzel kapcsolatos mérhetőség irányába. E célt tudja szolgálni a vállalatok belső kommunikációjának digitális átállása, mely kapcsán jócskán van még fejlődni valója a hazai versenyszférának is” – foglalta össze Deliága Ákos a kutatás mondanivalóját.

A kutatásról

A megkérdezettek 29%-a 150-300 fő közötti, 49%-a kb. 300 fős, 22%-a 300 fő feletti munkavállalói létszámú vállalat vezetője volt. A megkérdezettek iparági eloszlása: 87% feldolgozóipar, 9% kereskedelem, 4% logisztika. A nem reprezentatív felmérésben területi megoszlást tekintve, Magyarország összes megyéje képviselve volt.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HR és a vezetés szerves része, hogy értsük a munkavállalóban végbemenő folyamatokat. Webináriumunkon azok a szolgáltatók mutatják be gyakorlati megoldásaikat, akik egy szervezet emberi működésével kapcsolatos kérdésekre adnak válaszokat. HR-eseknek ingyenes!

hirdetés