hirdetés

Motivációink és a neveltetés

Nyomaszt vagy felpörget? A sikerorientált és a kudarckerülő személyiség

Légy sikeres! Találd meg önmagad! Valósítsd meg az álmaidat! Mintha minden kizárólag a teljesítményről szólna, a képességek, a lehetőségek kiaknázásáról, kellő tudatosságról és küzdeni akarásról. De miért fontos mindez? Miért sarkallja az egyik embert a siker elérése, míg a másikat a kudarc elkerülése? Egyáltalán van-e összefüggés a gyermekkori nevelés és a felnőttkori teljesítménymotiváció jellegzetességei között?

A teljesítmény, a kitűzött cél minden ember életében jelen van, legyen szó párkapcsolatról, iskolai dolgozatról, munkahelyi értekezletről, vagy gyermeknevelésről. Minden feladatvégzés mögött valamilyen motiváció munkál. Olyan helyzetben, amelyben a cél elérése bizonytalan, két ellentétes motívum jelenhet meg: az egyik a siker elérésének, a másik a kudarc elkerülésének vágya.

Már iskoláskor előtt

Hogy melyik típusba tartozik valaki, azt nagy mértékben determinálja a szocializáció, a nevelés és a környezeti hatások. Egy teljesítményhelyzetben a viselkedés és annak interpretációja stabil személyiségjegyektől függ, amelyek már iskoláskor előtt megalapozódnak. Ha a szülő alapvetően nem félti, nem óvja túlzottan gyermekét, hanem gyakran megdicséri egy-egy jó teljesítményt követően, tehát közvetlenül sok-sok pozitív visszajelzésben részesíti, akkor hozzájárul ahhoz, hogy gyermekéből a későbbiek során motivált, kitartó és küzdeni tudó felnőtt váljék. Ha valakit gyermekkorában sok kudarc és negatív behatás ér, akkor feltehetően félni fog attól, hogy ismét nevetségessé válik, így megpróbálja elkerülni ezeket a helyzeteket.

A sikerkereső egyének hajlamosabbak a sikert saját képességeiknek, míg a kudarcot az erőfeszítésük elégtelenségének tekinteni. Tanulás és munka során a győzelmet a kihíváshoz hasonlóan élvezik, és ha negatív behatás éri őket, annak nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget, sokszor figyelmetlenséggel vagy egyéb külső körülménnyel magyarázzák. A kudarckerülő egyének ezzel szemben kudarcaikat képességeik hiányaként fogják fel, hamar fel is adják a küzdelmet, ha ellenállásba ütköznek, a sikert pedig szerencsének gondolják, nem hiszik el, hogy ők maguk képesek lennének rá. Emiatt lehetséges az, hogy egy-egy teljesítményhelyzet során a sikernek sem igazán képesek örülni, a kudarc pedig szintén lelombozza őket.

Korai tapasztalatok

Motiváció tekintetében hangsúlyos szerephez jut a felnőttekkel való érzelmi kapcsolat, a belülről fakadó megismerés, az aktivitás iránti vágy és az elvárásoknak való megfelelés. Hatékonyságot és kompetenciát élünk át egy-egy olyan teljesítmény során, amelyet sikerül megoldanunk. Ha felismerjük képességeink határait, ha elvárásainknak megfelelően teljesítünk valamit, akkor boldogságot élünk át. Ha legyőzzük az akadályokat, azzal önmagunkat erősítjük. Az is elfordulhat, hogy a kudarckerülő lényegesen jobb képességek birtokában van, mint a sikerorientált, ám ez mégsem tükröződik a végeredményen. A kudarctól való félelemmel küzdő egyén olyan mértékű szorongást élhet át, amely visszaveti őt teljesítés közben. A sikerkereső személynél éppen ellenkezőleg történik, őt felpörgeti, facilitálja a feladattal járó feszültség.

Ha a szülő és az iskola arra szocializál, hogy a tanulás szerethető dolog, amitől nem kell tartani, amelyben sikereket lehet szerezni, akkor a tanuló kedvét fogja lelni benne, és saját igényeinek megvalósításáért tevékenyen fog dolgozni. A korai tapasztalatok, az elfogadó közeg olyan alapot biztosíthat az élethez, amelyből később előny kovácsolható. Ha a gyermek szeretetet, támogatást, elismerést és segítséget kap a szüleitől, akkor önbizalma egészséges módon képes fejlődni, és ennek fényében bátran mer majd felelni az élet által adott kihívásokra.

Mindenki úgy születik, hogy kíváncsi és nyitott a világra, ám ezt az alapattitűdöt ápolni kell, különben könnyen elillan. Ha a tanulást nem feladatként fogja fel valaki, hanem játékos, örömmel teli történésként kezeli, akkor máris sokat tett a pozitív változás irányába.

Tanulható-e?

Lehet-e, és ha igen, hogyan lehet egy kudarckerülőt sikerorientálttá formálni? Tanulható-a a siker? Pszichológusok már régóta keresik ezekre a kérdésekre a válaszokat. Ha kudarcok kerülnek előtérbe, nincs bizalom és támogatás, akkor beindul az ördögi kör, a kudarcoktól való félelem és elkerülés, amelyet azonban ideális esetben, kellő odafigyeléssel „angyali” körré lehet szelídíteni. A teljesítménymotiváltság erőssége nem tekinthető veleszületett képességnek, a társadalom, a környezet, a tapasztalatok és a társas közegből érkező hozzáállás mind-mind meghatározó elemként funkcionál.

Onnantól kezdve, hogy valami tanult, vagyis a szocializáció során szerzett képesség, akkor az módosítható, változtatható. Ha valóban elkezdünk hinni abban, hogy a siker saját képességeinken múlik, onnantól kezdve már elindul a változás, a kudarc is más színben fog feltűnni, a belső hajtóerő pedig újabb és újabb célok elérésére fog ösztönözni.

Czagler Zsuzsa Motivációtérképezési szakértő és akkreditáló tréner (VIP Coaching Center) szakértői hozzászólása:

Érdekes lefordítani a cikkben foglaltakat a motivációtérképezés nyelvére.

Minden feladatvégzés mögött valamilyen motiváció munkál, és minden motiváció mögött van még további „miért”. És erre a miértre két ellentétes irányú válasz lehetséges. Mindkét irányhoz valamilyen értékek kapcsolódhatnak, és ezek gyerekkorban bevésődött hiedelmeken alapulhatnak. A sikerorientált értékek az örömről szólnak, ami felé szeretnénk haladni. A kudarckerülő értékek pedig félelmekről, kényszerekről szólnak, amik elől menekülni szeretnénk: pl. a bizonytalanságtól, elutasítástól, kirekesztettségtől (nem kedvelnek), a senkivé válástól, a veszteségtől, az „irányítva levés”-től, a hibázástól, a fennálló struktúráktól, a kényszertől, a rutintól.

Mind a 9 motivátorhoz fel lehet vázolni a 2 irány értékeit és a mögöttük levő lehetséges hiedelmeket (l. a mellékelt képet).

Kattints a képre, ha szeretnéd nagyobban megnézni!

A motivációtérkép számaiból azonnal látható, hogy van-e az illetőnek problémája a motivátorai megélésével. A kiértékeléskor rövid idő alatt felderíthető a motivációirányultság és az ahhoz kapcsolódó értékek, hiedelmek is. Ezeket különösen fontos feltárni akkor, amikor problémát okoznak az illetőnek vagy környezetének (alacsony PMA elégedettségi értékek nála vagy beosztottainál).

A gyakorlatban pl. a Szakértő motivátor kapcsán nagyon gyakran tapasztaljuk, hogy bár a tudás megszerzése motivál ugyan 2 vezetőt, de más alaphiedelem és más irányultság végül más vezetői viselkedést indukál, ami egészen másképp hat a beosztottaikra.

  Sikerorientált (öröm) Kudarckerülő (félelem)
Hiedelem Szeretek tanulni Nem tudok eleget
Attitűd Képes vagyok rá Nem vagyok elég jó
Gondolat Ha többet tudok, jobban értem a dolgokat, és sikeresebb lehetek Nem láthatják, hogy kudarcot vallok, nem hibázhatok
MOTIVÁCIÓ (Miért hajt ez engem?) Azért tanulok, hogy többet tudjak Azért tanulok, hogy senki ne tudjon megfogni azzal, hogy nem tudok valamit
Viselkedés Másokat is szívesen tanítok Nem osztom meg a tudásom
Következmény Örülök, ha új tanulási lehetőséget mutatnak nekem Megsértődöm, ha hibára hívják fel a figyelmemet

Nem mindig vagyunk tudatában a saját értékeinknek, hiedelmeinknek, motivátorainknak, és ezért nem ismerjük a viselkedésünkre tett hatásukat. A Motivációs térkép viszont egyszerű eszköz ezek felderítésére, és megfelelő technikákkal (pl. NLP) való átírására.

(x)

 

Csőzik Rita
a szerző cikkei

(forrás: Üzlet és Pszichológia, 2014. február–márciusi szám)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Idén a Nagy Kreatív Hét teljesen biztonságosan, online stream formájában érkezik, ráadásul stúdióminőségben! Érdekel? Akkor ne hagyd ki! Jelentkezz!

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: október 2. péntek délután

SAVE THE DATE - 2020. október 21. Te mennyire ismered az embert? És hogyan tudsz neki még többet, még több csatornán eladni? Teszi fel a fő kérdéseket a konferencia, melyekre igyekszünk válaszokat találni, garantáltan túllépve a közhelyeken, néhány előadásban a pszichológia segítségével.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - A digitális az új normális? Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés