hirdetés
hirdetés
hirdetés

Irodai környezet

Nálatok milyen a levegő?

Kimutatták, hogy a szennyezett levegő a tanulásra, a munkavégzésre és a bűnözésre is komoly hatással van – számol be a Qubit.

Bár az elmúlt időszak környezetvédelmi slágertémája a műanyag, mára eljutottunk oda, hogy a PET palackok vagy a szívószálak mellett az olyan szemmel láthatatlan dolgokkal is elkezdett foglalkozni a közvélemény, mint a mikroműanyagok. Innen már csak egy lépés, hogy a levegő szennyezettsége is nagyobb figyelmet kapjon, akkor is, ha épp nem szürke szmogfelhők terítik be a világ városait – a levegőben található legtöbb szennyező ugyanis nagy mennyiségben is láthatatlan.

Ezek a láthatatlan, néhány mikrométernyi szennyezők azonban az elmúlt néhány év kutatási eredményei szerint sokkal károsabbak, mint eddig hittük: az egyértelmű egészségügyi hatások mellett a viselkedésünket, a hangulatunkat és a teljesítményünket is befolyásolják, aminek következtében a tanulmányi eredmények és a munkahelyi produktivitás romlik, a bűnözés mértéke pedig nő a szennyezettebb területeken – írja a cikk.

Levegőszennyezés és kognitív képességek

Sefi Roth, a London School of Economics környezetgazdaságtan-professzora 2011-ben kezdte el tanulmányozni a levegőszennyezés hatásait. A kutatót elsősorban nem a jelenség egészségügyi és halálozási mutatói érdekelték, hiszen azzal számtalan szervezet foglalkozik világszerte, ezért elsőként azt próbálta kideríteni, hogy a levegő minősége befolyásolja-e a kognitív képességeket. Ennek felméréséhez Roth és csapata összeállított egy tesztet, amit különböző napokon különböző (de hasonló tanulmányi szintű) diákokkal írattak meg. A dolgozatok eredményét ezután összevetették az adott napokon mért légszennyezettségi szinttel, és azt látták, hogy feltételezésük beigazolódott: a diákok a legszennyezettebb napokon érték el a legrosszabb teszteredményeket, míg a legjobbakat akkor, amikor a legtisztább volt a levegő.

Akár hosszú távú hatása is lehet

Közgazdászként azonban az is fontos volt Roth-ék számára, hogy hosszabb távon is van-e jelentősége az ilyen teljesítményváltozásnak, ezért ez hasonló, izraeli diákokon végzett kutatás alapján megvizsgálták, hogy a tesztek elvégzését követő 8-10 évben hogyan alakult a tanulók élete. Az eredmények ismét a kutatókat igazolták: azok, akik a középiskolai felvételit szennyezett napokon írták, később rosszabb egyetemekre kerültek be, illetve alacsonyabb fizetéssel járó munkákat végeztek, mint tisztább vizsganapot kifogó társaik. „Még ha a légszennyezettség ilyen hatása rövid távúnak mondható is, ha az egy ember életének kritikus szakaszában történik, hosszú távú hatása is lehet” – foglalta össze Roth a kutatás eredményét.

A szennyezett levegő munkavégzésre gyakorolt negatív hatásait később a New York-i Columbia Egyetem kutatása is alátámasztotta: „Már létezik bizonyíték arra, hogy levegőszennyezettség rossz hatással van a munkavállalók produktivitására, legyen szó benti vagy kinti munkakörnyezetről. Ez olyan szennyezettségi szinteknél is megfigyelhető, amik a létező minőségi határokon belül vannak. Bár az egyéni károk jóval kisebbek a kórházi kezelést igénylő eseteknél, a hatások sokkal kiterjedtebbek, és így a társadalom egészére nézve komoly fenyegetést jelentenek” – írta a tanulmány.

Szmog és szorongás

A negatív hatások kiváltásához viszont nem is feltétlenül kell szennyezett területen élni – elég, ha csak rágondolunk. A munkahelyi és szervezeti kultúrát kutató Jackson Lu, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) docense a BBC-nek számolt be arról a kísérletről, amely során az alanyoknak egy súlyosan szmogos városról mutattak fotókat, és arra kérték őket, hogy képzeljék el, hogy ott élnek, majd mondják el, hogy éreznék magukat abban a környezetben.

A teszt eredményeiből kiderült, hogy a résztvevők szorongóbbak és befelé fordulóbbak lettek a kért szituációba helyezkedve, és a kutatók szerint ez a két reakció remek táptalajt nyújt az agresszív és felelőtlen viselkedésnek. „Mindannyian ismerjük az önvédelmi mechanizmust, miszerint amikor idegesek vagyunk, sokkal esélyesebb, hogy valakinek behúzunk egyet, mint amikor nyugodtak vagyunk” – mondta Lu, hozzátéve, hogy ez is jól mutatja, hogy a légszennyezettség a belőle fakadó szorongáson keresztül hogyan vezet káros magatartásformákhoz.

Fejfájás, agresszió, csökkent problémamegoldási képesség, romló erkölcsök...

De a szálló por egyszerű fizikai hatásai is befolyásolhatják a viselkedésünket: a szennyezett levegő belélegzésével kevesebb oxigén jut az agyba, ami fejfájást okozhat, és ez az orrba és a torokba jutó porszemcsék irritációjával együtt rontja a koncentrációs képességeket. Egy 2016-os kutatás szerint a súlyosan szennyezett levegő az emberi agy prefrontális lebenyét is károsíthatja – az agykéreg homloklebenyi részét az agyunk vezérigazgatójának is szokás nevezni, mivel többek között az agressziószabályozásért, a figyelem-összpontosításért, a problémamegoldó gondolkodásért és a megfontolt, morális cselekvésért is ez a terület felel.

A fentiekből is kiderül, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen levegőjű irodában dolgoznak a munkavállalóink. A sok (természetes) zöld javítja a levegőminőséget, tehát a biofil iroda jó hatásai egyáltalán nem légből kapottak; olykor pedig a szabadba is érdemes lehet kimenni munka közben (már ha ott jobb a levegő). Vagyis: nemcsak a hőmérséklet, a fénymennyiség és -minőség, valamint a zajszint számít az irodában, hanem a levegő minősége is.

Ugyanakkor jó, ha tudjuk: Magyarország a világ 43. legszennyezettebb levegőjű országa. Országon belül a következőképp alakul a rangsor: Sajószentpéter, Miskolc, Kazincbarcika, Nyíregyháza és Dunaújváros az öt legrosszabb levegőminőségű város, Budapest itt 12. helyen áll. Magyarországon a levegőminőség mérését és értékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi, a különböző szennyezőanyagokat észlelő automata állomásokon és manuálisan gyűjtött minták laboratóriumi elemzésével is. Az OLM adatait valós időben lehet követni az Időkép országos szmogtérképén, vagy a meteorológiai szolgálat városi légszennyezettséget előrejelző oldalán.

Olvasd el a teljes, eredeti cikket itt!

Bodnár Zsolt
a szerző cikkei

(forrás: Qubit)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Nyerő SSC people-management stratégiák. Fluktuációcsökkentő minikonferencia június 7-én.

Idén is Sales&Pszichológia konferencia. Foglald le helyed most! 2019.05.28.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop június 6-án, limitált létszámmal.

Burnout - Ismerd fel, ismerd meg és lábalj ki belőle Csatlós Csillával június 12-én!

hirdetés