hirdetés
hirdetés

Alkossunk perszónákat!

Mindhunter és a szervezeti kommunikáció, avagy így profiloz az FBI

Sorozatgyilkosok és szervezeti kommunikáció? Hogyan említhető egy lapon ez a kettő? Nagy Ádám, a Komm365 blog szerzőjének cikkéből kiderül.

Nemrég ért második évada lezárásához egy Netflixes sorozat, a Mindhunter, mely az FBI hőskorába repíti vissza nézőit: a bűnügyi profilozás és a nyomozási célra használt viselkedéstudomány megszületéséig. A sorozatban – mely egyébként létező történet és megtörtént esetek felhasználásával, egy volt FBI-os könyve alapján született – azon dolgoznak a főszereplők, hogy minél több sorozatgyilkossal készítsenek interjút bűntetteik körülményei és előzményei kapcsán, felderítve a legapróbb részleteket és a háttérben megbúvó motivációkat is, amikkel gyakran még maguk a gyilkosok sincsenek tisztában. A cél, hogy ezzel felállítsanak egy olyan keretrendszert, egy olyan “útmutatót”, amivel akár már a gyilkosság előtt felderíthetővé válik egy sorozatgyilkos személye, vagy épp könnyebben megoldhatóvá válik egy megtörtént bűneset pusztán a megfigyelésre és a gyilkosoknál jellemzően visszatérő jegyekre fókuszálva.

Kicsit távolinak tűnik a téma a szervezeti kommunikációtól, pedig ha a sorozatgyilkosokat kivesszük a képből, nagyon izgalmas gondolatok és pszichológiai koncepciók bújnak meg a háttérben. Elvégre a hatékony belső kommunikációnak is elengedhetetlen alappillére a profilozás és az ez alapján történő szegmentálás: az, hogy tudjuk, kik dolgoznak körülöttünk, milyen érdeklődési köreik és tartalomfogyasztási szokásaik vannak, mikor olvassák a céges e-maileket, vagy épp milyen csatornán érdemes és / vagy felesleges velük információt megosztani. Ennek a következő fokozata pedig az, ha már nemcsak a tényeket ismerjük, hanem a rendelkezésre álló adatok alapján meg is tudjuk jósolni, hogy mi lesz a reakció pl. egy kiküldött e-mailre vagy egy all-staff eseményen történt bejelentésre: a hírlevelet a jól megfogalmazott tárgy miatt többen fogják megnyitni, az eseményre nem fognak annyian eljönni, mert sikerült péntek délre leszervezni, és így tovább.

A profilozás alapja: a személyes beszélgetés

A sorozat főszereplő FBI-ügynökei személyesen járják be az Egyesült Államok legszigorúbban őrzött fegyházait és intézeteit, és hosszasan beszélgetnek minden meginterjúvolt elítélttel a múltjáról, tanulmányairól, családjáról – gyakran akár órák telnek el, mire magukról a konkrét gyilkosságokról egyáltalán szó esik.

Téged mi tart vissza, hogy bekopogj néhány közép- és felsővezető irodájába, és leülj velük beszélgetni? Vagy hogy összegyűjts néhány kollégát különböző csapatokról, és meghívd őket egy közös pizzázásra, ahol jobban megismerheted őket?

Küldhetsz ki all staff kérdőíveket a munkatársak jobb megismerésére, használhatsz AI-támogatott feedback formokat, de semmi sem lesz olyan hatékony, mint szemtől szemben beszélgetni a kollégáiddal – és itt nem csak egy felületes “Mi újság?”-ra gondolok a vízautomata mellett, hanem valós, tartalmas, mély beszélgetésre és értő figyelemre. Ahogy a Mindhunteres példa is mutatja, Te se feltétlenül arra törekedj, hogy kizárólag a belső kommunikáció legyen a téma; beszélgessetek inkább általánosabb dolgokról, például…

  • Hogyan szeret dolgozni a megkérdezett személy? Milyen típusú feladatai vannak? Mi az, ami motiválja őt a mindennapokban, és mi az, ami bosszantja, megakasztja a napi munkában?
  • Mit mesél a munkahelyéről és a napjáról a barátainak, családjának, szüleinek?
  • Mik voltak számára a legemlékezetesebb sikerek, események, irodai történések az elmúlt egy évből?
  • Hogyan értesül a hírekről és aktualitásokról az irodán kívül? Nyomtatott magazinokat olvas, felkeres egy híroldalt, vagy a buszon, a social media felületek böngészésével kerül képbe?

…miközben pedig a kollégád válaszol, figyelj arra, hogy hol látsz kapcsolódási pontokat a belső kommunikációval. Nem könnyű feladat, de a te dolgod, hogy kiszűrd azokat a mintákat, felismerd azokat a visszajelzéseket, melyek – akár tudat alatt – a szervezeti kommunikációra vezethetőek vissza, és levond ezek alapján a megfelelő tanulságokat. A profilozás alapján különböző perszónákat állíthatsz fel a kommunikáció egyes célcsoportjaira vonatkozólag.

Mi az a perszóna?

Marketing-körökben elterjedt és gyakran használt fogalom, tulajdonképpen a profilalkotás továbbgondolt, 21. századi, digitális változata. Egy-egy perszóna valójában egy célcsoport megszemélyesített, egyedi attribútumokkal felruházott változata – vagy egyszerűbben úgy is mondhatnánk, hogy egy tipikus figura az adott célcsoportból. Két gyors példa perszónákra:

M. Hunter, 54 éves, családos férfi, felsővezetői szinten dolgozik, 10+ éve a cég munkatársa. Kertvárosi környezetben él, autóval jár munkába. Keveset van az irodában, sokat dolgozik ügyfelekkeljellemzően utólag értesül a vállalati hírekről és eseményekről. Szereti a hagyományos, egyszerű formátumú kommunikációkat. Ritkán használja a mobilját telefonáláson kívül másra.

N. Felix, 21 éves, tanuló, részmunkaidős gyakornokSokat ingázik az egyeteme, az albérlete és a munkahely között. Social media influencerként aktív minden közösségi csatornán, gyakran kommunikál munkahelyi történetekről ezen platformokon. A személyes meeting és a telefonálás helyett az írásos kommunikációt részesíti előnyben. Könnyen multitaskol, jól meg tudja osztani a figyelmét több téma közt.

Hogy könnyebben elképzeljük, akár egy szimpla LEGO-figurával is megtestesíthetünk egy komplett célcsoportot a tulajdonságai alapján – ez a perszóna.

Ezek nem létező személyeket írnak le, hanem egy-egy célcsoport tulajdonságait testesítik meg egy kitalált karakterben, ezáltal sokkal megfoghatóbbá, kezelhetőbbé válnak az adott csoport (vagy nevezhetjük profilnak is) tulajdonságai. Fontos, hogy a leírásából kiderüljön, mik az ő szükségletei és leggyakrabban visszatérő problémái, de ha az neked segít a szegmentálásban, akár azt is hozzáteheted, hogy milyen ruhákat hord, vagy milyen étel a kedvence; a lényeg, hogy a végére szülessen egy konkrét karakter, aki akár tényleg lehetne is a célcsoport tipikus tagjainak egyike.

Ha saját perszónákat szeretnél létrehozni, akár vizuálisan is megkülönböztetve őket, tudom ajánlani a HubSpot ingyenes persona builder alkalmazását – interaktív formában, hibátlanul végigvezet a folyamat minden lépésén, a végén nagyon jól használható eredményeket produkálva.

Érdekel a téma – merre tovább?

Esős őszi estékre egyfelől adott a Netflix (lelkileg néha kicsit megterhelő) sorozata, illetve az alapjául szolgáló könyv John Douglas és Mark Olshaker tolmácsolásában – mindkettő nagyon érdekes anyag, én a sorozat után egyből nekikezdtem a könyvnek is, amit egyelőre nagyon nem bántam meg, tele van izgalmas háttérinfókkal az FBI működésével és a profilozással kapcsolatban.

Egy másik – jóval könnyedebb hangvételű, viszont legalább ennyire érdekes – irány David Halpern Inside the Nudge Unit című könyve. A könyv ugyanúgy egy viselkedéstudományi csapat munkásságát taglalja, mint a Mindhunter, csak épp FBI helyett ezúttal a brit kormány különleges csapatáról van szó, akik sorozatgyilkosok helyett politikai, társadalmi, gazdasági kérdéseket elemeznek és vizsgálnak a pszichológia teljes eszköztárára alapozva, rövid időn belül is nagyon látványos eredményeket produkálva a hivatalban, sőt, az egész országban. Erősen ajánlott olvasmány minden belső kommunikációs szakértőnek és a téma iránt érdeklődőnek!

Nagy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Komm 365)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Idén a Nagy Kreatív Hét teljesen biztonságosan, online stream formájában érkezik, ráadásul stúdióminőségben! Érdekel? Akkor ne hagyd ki! Jelentkezz!

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: október 2. péntek délután

SAVE THE DATE - 2020. október 21. Te mennyire ismered az embert? És hogyan tudsz neki még többet, még több csatornán eladni? Teszi fel a fő kérdéseket a konferencia, melyekre igyekszünk válaszokat találni, garantáltan túllépve a közhelyeken, néhány előadásban a pszichológia segítségével.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - A digitális az új normális? Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés