hirdetés
hirdetés
hirdetés

Szervezetfejlesztés és legó

Legózz munkaidőben, és több lesz a profit!

Mit kapunk, ha összekacsoljuk a pszichológiát a szervezetfejlesztéssel és a legóval? Ez nem egy vicc kezdőmondata, hanem a Lego innovációja.

Aki eddig azt gondolta, hogy legót csak a gyereknek lehet venni, tévedett. A legó ma már nem csak egy egyszerű gyerekjátékot jelent, hanem az üzleti és szervezeti hatékonyságfejlesztés – az üzleti stratégiai célok, meeting, fejlesztés, csapatépítés, döntéshozatal és problémamegoldás stb. – módszerévé is vált. Közelebbről a Lego által kifejlesztett LEGO SERIOUS PLAY™-ről van szó, amely egy facilitált (vagyis képzett facilitátor által vezetett) gondolkodásfejlesztő, kommunikációs és problémamegoldási technika szervezetek, csapatok és egyének számára.

Hogyan legózzunk felnőttként? És miért?

A világot nem készen kapjuk, hanem felépítjük magunknak. Ezt úgy a legegyszerűbb elképzelni, mint a házépítést. Gyerekkorunkban felépítjük az alapokat, alapozást, szerkezetet, majd az iskolában elkezdjük kidíszíteni, lefesteni, berendezni, és aztán egész életünkben rendezgetjük. A Lego játékos workshopjának résztvevőiként ugyanezt tehetjük meg legó-építőelemekkel: építünk, konstruálunk, az agyunk számára legtermészetesebb és leghatékonyabb módon. Menedzserként például felépíthetjük a cégünk 3D-s legómodelljét. A játék önmagában is flow-t teremt, de a facilitátor erre még külön módszerekkel rá is segíti a résztvevőket.

A módszer vezetők, szervezetek, csapatok és egyének számára is alkalmazható. A játékos technikát elsősorban olyan komplex problémákra fejlesztették ki, amelyekre nem létezik sem egy szavas válasz, sem Excel-táblában vagy Gantt-diagramban leírható útmutató. Mindenképp kell hozzá egy nyitott vezető vagy menedzsment, aki képes elfogadni, hogy ő sem tudja az összes választ, és elég bátor ahhoz, hogy elfogadja: akár egy teljesen új, vagy váratlan (esetleg nem logikus) megoldás is születhet a workshop során.

A játék célja, hogy felnőtt környezetben egyszerre fejlessze a társas kapcsolatokat, az érzelmi intelligenciát és kifejezést, a kognitív képességeket és a konstruktív versenyszellemet. Az is cél, hogy a játék során a résztvevők érzékenyebbé váljanak a környezeti ingerekre, javuljon az érzékelésük, a történetmesélésen keresztül pedig a relativitásérzékük és az empátiás készségük is fejlődjön.

Min alapul? „A kéz bölcsessége" és természetes tanulási környezet

A Lego által kifejlesztett technika tudományos kutatásokon alapszik, közelebbről elsősorban az üzletfejlesztés, szervezetfejlesztés, pszichológia és tanuláselmélet valamint a „kéz- agy kapcsolat” kutatásának területeire épít. A módszert Kjeld Kirk Kristiansen (a Lego alapítójának unokája), a szervezetelmélettel foglalkozó Johan Roos és a menedzsmentfejlesztést kutató Bart Victor kezdték el kifejleszteni még a kilencvenes években. Két elgondolást követtek:

  1. egy kulcstechnikát akartak adni az embereknek az üzleti sikerek eléréséhez,
  2. és hittek benne, hogy a stratégia olyasvalami, amit megélünk, nem pedig csak egy papír, ami a dokumentumok között tárolva pihen.

A játékot a pszichológiával és szervezetfejlesztéssel összekapcsoló módszer mögött pszichológiai kutatások eredményei állnak. A neurotudományok napjainkra teljes mértékben igazolták, hogy agyunk nagyon szoros neuroanatómiai összeköttetésben áll a kezünkkel. Mivel az agy egyszerre csak korlátozott mértékű információt tud feldolgozni – ezt hívjuk munkamemóriának –, ezért a kezeink által felvett és érzékelt ingereknek és információknak az agyunkban gyakran csak töredéke tudatosul. Emiatt kezeink „tudása” gyakran mélyebb és összetettebb, mint azt tudatosan hisszük. A Lego által kifejlesztett módszer végig a „kezünkben lévő tudásra” összpontosít, ez adja hatékonyságának egyik alapját.

A játék az alkalmazkodás és a képességfejlesztés legtermészetesebb módja. A természetben is megfigyelhető játék mind az állatoknál, mind a gyerekeknél olyan gyors és hatékony fejlődést tesz lehetővé, amit más módszerekkel nehezen, vagy egyáltalán nem tudnánk elérni. A Lego által kifejlesztett technika ezt a „természetes tanulási környezetet” próbálta meg leutánozni, illetve visszaállítani – ez a módszer hatékonyságának másik kulcsa.

További alapelvek: a képzelőerő 3 típusa

Igen fontos, hogy a képzelőerőnket fejlesszük, hiszen ennek segítségével válunk képessé az adaptív problémamegoldásra, a váratlan helyzetek intuitív megoldására és az új innovációk kifejlesztésére. Képzelőerőnk tesz képessé arra, hogy – a természetben egyedüliként – tértől és időtől függetlenül vagy attól elvonatkoztatva tudjunk működni. Ez a játékon alapuló módszer a képzelőerő mindhárom típusát fejleszti, melyek a következők:

  1. leíró képzelőerő: amellyel észrevesszük vagy újratervezzük a meglévő dolgok közötti kapcsolatokat,
  2. kreatív képzelőerő: amelynek segítségével új, ismeretlen lehetőségeket találunk meg,
  3. kihívó képzelőerő: amellyel az ellentétek, tagadások és a korábbi hiedelmek ellentmondásai révén megpróbáljuk újraértelmezni vagy forradalmasítani a meglévő működési rendszert. A kihívás gyakran előfeltétele a kreatív képzeletnek.

Ezeken kívül a komplex alkalmazkodási rendszer és az alapvető vezérelvek alkalmazása a módszer további alapelvei.

A legó tehát ma már nemcsak gyerekjátékként jöhet szóba, hanem céges tréninget, a menedzsmentnek vagy vezetőknek szóló coachigot is lehet alapozni rá. Tehát ha csapatot szeretnénk építeni, stratégiára lenne szükségünk, nem megy a sales, netán termék- vagy üzletfejlesztésen törjük a fejünket, akkor érdemes lehet megfontolni ezt az új és innovatív lehetőséget.

Földi Miklós , Szervezetfejlesztő, munkapszichológus
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án. SAVE THE DATE!

hirdetés