hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az érintettek tollából

Közhelycsokorral szólítják meg a cégek az YZ generációt

"8 éve foglalkozom az YZ generáció témakörével, és ezalatt az idő alatt bántó, lenéző cikkek garmadáját olvastam neves üzleti lapok, pszichológusok, oktatók, generációkutatók oldalain, blogjain. Ezek egy lusta, szétszórt, semmirekellő, munkaetikával nem rendelkező fiatal generációt festenek le, és minden velük kapcsolatos problémáért annak tagjait hibáztatják." Kaszás Krisztián YZ generációs konzultáns osztja meg a témával kapcsolatos gondolatait három részes cikksorozatában, melynek most az első részét olvashatjuk.

A fentiek mellett sok, a valósághoz, a problémák orvosolásához közelebb álló cikkel és poszttal is találkoztam. Ezek az írások többnyire a generáció idősebb tagjaitól származnak, gyakorlati aspektusból közelítik meg a szakmai problémákat, és rávilágítanak olyan kérdéskörökre is, amelyekkel a szakforrások nem foglalkoznak, viszont amelyek fontosak ahhoz, hogy teljes és helyes képet kapjunk.

Mi az igazság?

Hogyan férhet meg egy munkahelyen az idősebb menedzsment és a fiatal munkaerő? Úgy látom, ma a munkáltatókat leginkább az foglalkoztatja, hogy miként kezeljék a fiatal alkalmazottjaikat, hogyan értsenek szót velük.

Amennyiben továbbra is változatlan irányba halad az üzleti élet gyakorlata, akkor leginkább sehogy. Egészen addig, amíg az YZ generációsok nem kerülnek vezetői székekbe, és meg nem változtatják a vállalati gondolkodást, meg nem oldják az általuk már gyakornokkoruk óta ismert problémákat. Azonban ezt a váltást nem célszerű megvárni, főleg azért nem, mert a tétlenségnek az évek alatt súlyos anyagi vonzatai keletkeznek, amelyeket a vállalatok és a munkavállalók egyaránt fizetni fognak.

Három, egymással összefüggő terület, a marketing (főleg a marketingkommunikáció), a munkahely és az YZ munkaerő viszonya, továbbá az oktatás és a cégen belüli tudásmenedzsment az, amely együttesen eredményezi az alapvető problémákat. Ezeket részletezem a továbbiakban.

Az YZ generációt célzó reklámok egységesen rosszak

Mi köze ennek egyáltalán a cég és a fiatal munkaerő viszonyához?

A vállalatok kommunikációja talán a legnyilvánvalóbb tünete annak a hatalmas insight-hiánynak, amiben a munkáltatók jelentős része szenved. Ha ugyanis ismernék a fiatalabb generációkat, azok igényeit, szokásait, viselkedését, megértenék a motivációjukat, beszélnék a nyelvüket, akkor olyan adekvát tartalom születne, ami valóban a célcsoporthoz szól. Ezzel szemben, amit tapasztalok, nem más, mint a fiatalosnak hitt klisék fárasztó, helyenként bántó, sőt sértő turmixa minden egyes szpotban, legyen az tévéreklám vagy YouTube preroll. Ez a jelenség főképp a telekommunikációs cégekre jellemző, de a legtöbb YZ célcsoportot megcélzó cég reklámjában tetten érhető, tekintve, hogy azok a fiatal szót kizárólag a mobil eszközökkel és az online léttel azonosítják (tévesen). A cégek az insighthiányból adódóan elfogadják a reklámügynökségeiktől az internetről összeguberált aktuális közhelycsokrot, amit aztán célcsoportidegen narrációval leforgatva reklámnak neveznek ki. A baj csak az, hogy ebből a célcsoportnak nem világos, hogy az adott márka (cég, potenciális munkáltató) ismeri-e a szükségleteiket, tudja-e, hogy mi hiányzik az életükből, és azt próbálja-e megadni nekik. Csak azt látják, hogy már megint van valami izé, amit rájuk akar sózni az adott cég. Ami azt illeti, az YZ-s fiatal csak abból tudja meg, hogy ő a célcsoport, hogy a szereplők életkora stimmel, és itt-ott feltűnik egy kávézó, egy ájfón, egy szelfi, netán egy fidzset szpinner.

A reklámok annak lenyomatai, hogy mit nem tudnak a cégek a „mai fiatalokról”, s egyben jelei azoknak a hiányosságoknak, amelyek nem csak a vállalati marketingkommunikációban, de a HR-kommunikációban és végső soron a munkaerő-kezelésben is jelen vannak.

A cégek jelentős részének nincs munkáltatói imidzse

A márkák rengeteg pénzt ölnek a reklámjaikba, agyondicsérik a termékeiket, és a bérlájkolók, bérkommentelők foglalkoztatása sem idegen bizonyos cégektől.

Mindenki tudja, hogy egy Sony tévé, egy Apple iPhone, egy Dell számítógép vagy egy EPSON nyomtató egyet jelent a jó minőséggel (még ha ez a valóságban egyre kevésbé van is így). Arról azonban egy fiatal munkavállalónak lövése sincs, hogy miért lenne jobb az egyik cégnél dolgozni, mint a másiknál. A márkák egyébként is szenvednek attól, hogy képtelenek magukat megkülönböztetni a konkurenciától, azonban munkáltatói imidzs tekintetében a piac szinte teljesen homogén. Egy-két nagyvállalatot kivéve egy fiatalnak fogalma sincs arról, hogy milyen érzés egy-egy adott cégnél dolgozni, milyen a környezet, az ott megszerezhető tudás, milyen előrelépési lehetőségek vannak, vagy hogy milyen a fizetés.

Ez pedig a cégek sara, ugyanis a cégimidzsbe a munkáltatói testületi személyiség és közkép is alapelemként tartozik bele. És ez az, amivel egyáltalán nem, vagy csak rossz megközelítésben, hiányos, irreleváns eszközökkel és csatornákon foglalkoznak. A HR munkáját nem segíti a marketingrészleg, ezek ketten gyakran nem is kommunikálnak egymással. A HR-esek nem értenek ahhoz, hogyan „adják el” a céget mint kiváló munkahelyet, hiszen nem ez a szakmájuk; ez a marketingrészleg asztala (lenne). A potenciális munkavállalónak viszont előzetesen kellene hozzájutnia mindazon információkhoz a cégről, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egyáltalán gondoljon a jelentkezésre.

Ez sokféleképpen történhetne, például a YouTube csatornákra, a karbantartott és naprakész céges Facebook oldalra, a Vimeo oldalra vagy a Vine profilra feltöltött belső videókkal, dolgozói interjúkkal, „napi történések” témájú tartalmakkal, továbbá HR- és vezetőségi nyilatkozatokkal.

Ilyen megjelenésekkel azonban többnyire nem találkozhatunk, mert a cégek HR-kommunikációjának többnyire nincs közösségimédia-jelenléte, ám ha van is, az oldalaikat nem tartják karban.

És ez még nem is a legnagyobb baj, de arról majd egy következő cikkben lesz szó.

Kaszás Krisztián, YZ generációs konzultáns, író és előadó
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án. SAVE THE DATE!

hirdetés