hirdetés
hirdetés

Lelki egészségünk

Így segít a mentális jóllét elérésében a mindfulness

Avagy mitől függ a jóllétünk? Mi az a csapda, amibe szinte minden mentális betegségben szenvedő újra és újra beleesik és hogyan lehet a mindfulness segítségével kimászni belőle? Horváth Ágnes mindfulness oktató, alvástréner írása.

Nyár van, végre nem vagyunk sem karanténba zárva, sem a média által elárasztva a rettegést keltő, Covid19 általi tömeges pusztulást vizionáló üzenetekkel. Merünk már utcán fagyizni, gyerek végre nem állandóan otthon, munka-edzés-nyaralás-barátok is visszakúsztak a mindennapjainkba – sokan mégsem érzik magukat jól. Számtalan levél, megkeresés jön, hogy indul-e nyáron mindfulness tanfolyam, mert az illetőt súlyos pánikrohamok, szorongás stb. gyötri. Vagy – szerencsésebb esetben – a kíváncsiság, hogy mi is az a mindfulness és hogyan teheti még jobbá az életét a tudatos jelenlét segítségével.
Minket azonban a mentális betegségek csapda-jellege érdekel, erről írnék most pár szót. No meg arról, hogy a mindfulness gyakorlása (v.ö. rendszeres, 15-20-30 perces üldögélés fura pózokban, mely közben látszólag nem csinálsz semmit) hogy a túróba’ tud segíteni a szorongáson, visszatérő depresszión, pánikon vagy akár a munkahelyi stressz kezelésében.

A mentális betegség mint csapda

Bárki, aki átélt már életében egy-egy szorongásos, pánikos, depressziós időszakot, tudja, hogy a mentális zavarok okozta emberi szenvedés mérhetetlenül nagy tud lenni. Egy depressziós ember fájdalma közelében sincs még életed legrosszabb napjának szenvedéseihez sem – ráadásul a legtöbb mentális betegség sokáig tart, tehát ezt a mérhetetlen szenvedést minimum hónapokon át kell viselni. A csapda, amit minden mentális zavar magában rejt és amibe ilyenkor szinte mindannyian beleesünk, egyetlen kérdésben foglalható össze: mitől fog ez elmúlni?

Pedig nem az a nagy kérdés, hogy mitől múlik el a depresszió, szorongás, burnout, alvászavar stb., hanem hogy mennyire érezzük magunkat jól a bőrünkben! (Igen, jól hallottad, a mentális betegséggel együtt vagy emellett.) Hogy mik azok a feltételek, amik teljesülnek, amikor épp nem szorongunk, nem depizünk, hanem épen, élettel telve, vidáman tesszük a dolgunkat.

Ezt azért emelném ki, mert nagyon sok mentális zavarban szenvedő leragad annál, hogy a baja (legyen az akármi) mikor/mitől/hogyan fog elmúlni. Ehelyett érdemes megnézni, mi az, ami felé közelíteni kellene, vagy mi az, amitől egy ember úgy általában véve jól érzi magát. Hogy miért? Azért, hogy legyen egy irány, ami felé a hajónk orrát kormányozzuk. Hogy az életcél ne a nehézségek megszüntetése, hanem jóllét erősítése legyen!

A cél tehát: minél inkább közelíteni afelé, ami enyhíti a tüneteket, táplál minket, javítja a hangulatunkat, növeli a vitalitásunkat stb.

Honnan származik a jóllétünk?

Ez egy nagy kérdés, amely a politikusokat, szociológusokat (és ezer más szakmát) pont úgy foglalkoztatja, mint az embert egyénileg.
Ha nem a fagyiból/fröccsözésből, az anyagi biztonságból, a barátoktól jön a jóllétünk, akkor honnan? Mitől leszünk (vagyunk) jól? Számos pszichológiai jóllét-modell született a témában, én Carol Ryff 6 pontos modelljét ajánlanám kiindulási pontnak.

Jóllétünk tehát abból ered, hogy

– elfogadjuk önmagunkat (önmagunk iránti pozitív érzések)
– átéljük, hogy fejlődünk, gyarapszunk, új dolgokat tanulunk, új szokásokat veszünk fel (a régi rossz szokások helyett), új látásmódokat sajátítunk el stb.
– azt érezzük, hogy autonóm, független, önálló lények vagyunk, nincsenek durva, elfogadhatatlan korlátozások (és szerepmodellek) az életünkben
– képesnek érezzük magunkat az élet nehézségeinek kezelésére, úgymint mindennapi stressz, kihívások, és olyan helyzeteket tudunk kialakítani, melyek megfelelnek saját szükségleteinknek és igényeinknek
– szeretetteljes, egyenrangú, támogató emberi kapcsolatokban van részünk
– van egy életcélunk, melyek értelmet és irányt adnak életünknek. Ez nem kell, hogy nagy dolog legyen, elég, ha meg vagyunk győződve arról, hogy nem csak úgy lézengünk a világban, hanem hatással vagyunk másokra, van egy célunk, legyen az nyelvtanulás, fejlődés a sportban, utazás vagy bármi egyéb.

Ezt teszi hozzá a mindfulness a személyes jóllétünkhöz

Ebben a blogbejegyzésben (lásd. Hogyan segít a mindfulness a boldogság növelésében) összeszedtem 5 olyan nagyon egyszerű dolgot, hogy mit csináljunk és mit NE, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Most nézzük a Ryff féle skála 6 pontját mindfulness-szempontból.

1, Önmagunk elfogadása

Ahhoz, hogy elégedettek legyünk önmagunkkal, szükséges, hogy meglássuk, mikor, hogyan, milyen mondatokkal-szavakkal kritizáljuk magunkat (nagyon sok mentális zavarral küzdőnek van egy elég erős, ítélkező, belső hang a fejében, amelyik folyton szidalmazza, korholja, „lusta/kövér/népszerűtlen vagyok” vagy: „mi a baj velem”? – ami feltételezi, hogy valami nagy baj van velem, félresikerültem stb.). Az önmagunkkal való elégedettséghez ítélkezéstől mentes éntudatosság szükséges. A mindfulness meditációban pedig pont az ítélkezésmentességet és a saját, belső monológunk felismerését gyakoroljuk. 

2, Személyes gyarapodás

Ha már van egy együttérző, elfogadó attitűdöm, amit a mindfulness alapú kognitív terápiás (MBCT) tanfolyam remekül megtanít és erősít, akkor már el tudok mozdulni afelé is, hogy nem mindenáron, de fejlődni akarok. És türelmem (sőt humorom!) is lesz magam felé, ha ez a fejlődés nem megy egyből vagy tovább tart, mint gondoltam.

3, Autonómia

A társadalmi szerepelvárások (ilyenekre tessék gondolni, mint pl. „egy jó anya nem megy el 6 hétre megmászni a Mount Everestet, csak mert ehhez van kedve”„egy jó gyerek akkor is ápolja demens hozzátartozóját, ha az egész élete gajra is megy emiatt”„a jó főnök túlórázik és nem hibázhat sohasem” stb.), mások elvárásainak a kiszolgálása elképesztően meg tudja nyomorítani az ember lelkét. A meditációban viszont meg kell tanulnunk egy kicsit önzőnek lenni, énidőt elvenni a még oly fontos(nak tűnő) feladatoktól, és a meditációban született csendben rá tudunk lelni valódi szükségleteinkre, melyek a figyelmünkért kiáltanak, ha nem elégítettük ki őket, vagy nagyon jóleső érzésekhez juttatnak, amennyiben igen. A mindfulness (MBCT) tanfolyam 3-7 alkalmán pedig kifejezetten az öngondoskodásra és önszeretetre való képességet fejlesztjük-erősítjük.

4, Irányítás

Mennyire tudom kezelni a stresszt? Mennyire vagyok képes az énidőmet, alvásomat, egészségemet a teendők sokaságával szemben a főbb prioritások közé emelni? Brit (és amerikai és dán és német és és és) tudósok megállapították, hogy a mindfulness meditáció növeli a stresszkezelő képességet, a rezilienciát, rugalmasabbá, kreatívabbá tesz, tehát sokkal inkább képesek leszünk olyan körülményeket teremteni (és nemet mondani a számunkra hátrányos körülményekre, nézetekre, főnökökre, feladatokra stb.), amelyek saját jóllétünket szolgálják.

5, Kielégítő kapcsolatok

Már önmagában az MBCT tanfolyam keretrendszere meghatározza, hogy magán a tanfolyamon egy meleg, támogató, biztonságos légkör alakuljon ki. (Nem kritizáljuk egymást, nincs minősítés, direkt tanácsadás, egymás lehúzása.) Barátságok születnek, a résztvevőkkel (még zoomban is, a covid-karantén alatt is, igen! Csak az itthoni „karantén” 2,5 hónapjában 5 mindfulness tanfolyamot tartottam meg zoomon, szóval tudom, miről beszélek, a Budapesttől távol élők különösen szerették) jókat nevetünk, van komoly megosztás, de kedélyes csevely, sok nevetés is. Ezen felül a meditáció gyakorlása által empatikusabbak, érzelmileg elérhetőbbek, kevésbé impulzívak, szerethetőbbek leszünk.

és 6, Életcél

A mindfulness meditáció gyakorlása közben csendben vagyunk. (Nehogy elhiggyük, hogy a meditáció egy totálisan koncentrált, gondolatnélküli állapot. Nem az és jó, hogy nem az.) Ebbe a csendbe úsznak be gondolatok, emlékek, tervek, célok, vágyak, érzések stb. És jó, hogy beúsznak! A mindfulness tanfolyamon sok kezdő meditáló szembesül azzal, hogy egy sor kellemetlen élménye van a meditáció alatt. Például, hogy tele van a feje gondolatokkal, tervekkel, nem tud figyelni. Pedig az, hogy hová terelődik el a figyelem, a világ egyik legfontosabb dolga. Úgy is mondhatjuk, hogy a Nr. 1 információforrás.

A zavaró, nyugtalanító vágyak, a szomorúság vagy a harag mutatja meg nekünk, ha az életünkben valami nem kerek. Ezeket az érzéseket nem érezzük, ha egész nap a to do listánkon lévő dolgokat üldözzük és egyetlen percünk sincs leülni. Márpedig, ha tisztán látjuk, mi az, ami esetleg zavar vagy nehézséget okoz, el tudunk mozdulni afelé, hogy tiszta, világos, pozitív célokat határozzunk meg a saját jóllétünk növelése érdekében.

És akkor talán le tudunk akadni arról az elkerülő mechanizmusról, hogy mit csináljak, hogy a depresszió, pánik, szorongás elmúljon. Ehelyett megjelenik a tisztánlátás, hogy mit szeretnénk, mire vágyunk, vagy egyszerűen csak, legyen az életünk bármilyen nehéz, meglátjuk, hogy mindezzel együtt az életben igenis vannak szép pillanatok. 

Horváth Ágnes, mindfulness oktató, alvástréner, TEDx előadó
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

2020. október 21. Te mennyire ismered az embert? És hogyan tudsz neki még többet, még több csatornán eladni? Teszi fel a fő kérdéseket a konferencia, melyekre igyekszünk válaszokat találni, garantáltan túllépve a közhelyeken, néhány előadásban a pszichológia segítségével.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés