hirdetés
hirdetés
hirdetés

Csapatmunka (TED)

Így hozzunk jó kollektív döntéseket!

Mindannyian tudjuk, hogy a csoportban hozott döntéseink nem mindig sülnek el jól, sőt időnként teljesen balul ütnek ki. Ugyanakkor napjainkban a hierarchikus szervezetek felbomlásával, illetve átalakulásával egyre jellemzőbb, hogy a csapatoknak közösen kell a döntéseket meghozniuk. De hogyan lehet csoportosan jó döntéseket hozni, egyáltalán miképp lehet egyezségre jutni a döntések meghozatalában?

Kutatások szerint a független gondolkodás erősíti a kollektív bölcsességet. Ezért a környezeti hatás rossz irányba befolyásolhat minket, amikor egy-egy bölcs, megfontolt döntést próbálunk meghozni. Másrészt viszont a beszélgetés a tudáscsere eszköze, a csoporttagok jobbá tehetik egymást, sőt, új ötleteik is támadhatnak. Mindez szép és jó – de ezek alapján a beszélgetés végül is segíti vagy gátolja a kollektív döntéshozatalt? Az idegtudós Mariano Sigman és a viselkedési közgazdász Dan Ariely a világnak egyszerre több pontján kezdtek bele egy új kutatásba, melynek során azt mérték, hogyan hatnak egymásra a csoportok a jobb döntéshozatal érdekében. Abból a hipotézisből indultak ki, hogy a kollektív bölcsességnek jót tesz az, ha kis csoportokban vitáznak, mert ez megfontoltabb és ésszerűbb információcserét tesz lehetővé.

A csoportválaszok sokkal pontosabbak

Elképzelésük alátámasztására több mint 10 000 résztvevő bevonásával egy kísérletet végeztek el egy TEDx konferencián Buenos Airesben, Argentínában. A kísérlet résztvevőinek efféle kérdéseket tettek fel: „Milyen magas az Eiffel-torony?” Vagy: „Hányszor fordul elő a "tegnap" (yesterday) szó a Beatles Yesterday című számában?” Először minden résztvevő leírta saját becslését, aztán ötös csoportokba osztották az embereket, és egységes válasz kialakítására kérték fel őket. Az eredmények azt mutatták, hogy a csoportválaszok átlagosan sokkal pontosabbak lettek az egyezkedés után, mint az egyéni becslések voltak a megvitatás előtt. A kísérlet tehát alátámasztja, hogy a csoportok összességében jobb ítéletet hoznak együtt a kiscsoportos megbeszéléseket követően.

Ez tehát segítő módszert jelenthet a tömegek problémamegoldásánál olyankor, amikor egyszerű jó vagy rossz válaszokat kell megadni. De mi a helyzet akkor, ha bonyolultabb kérdésekben kell a csapatnak közösen döntenie? Ariely és Sigman egy vancouveri TED-konferencián egy másik kísérletet folytattak le, amelynek pontos menetét ismertetik a cikk alján belinkelt TED-előadásukban. Itt azt tapasztalták, hogy sok csoport megegyezésre jutott a felvetett bonyolult morális kérdésekben (ezek egyike a mesterséges intelligenciához, a másik a génmódosításhoz kapcsolódott), még akkor is, ha egyénenként teljesen eltérő vélemények voltak köztük. Miben különböztek a fenti csoportok azoktól a csoportoktól, ahol nem született egyezség? A kísérletet lefolytató kutatók azt tapasztalták, hogy a szélsőséges vélemények képviselői jellemzően magabiztosabban képviselték a válaszaikat. Akik viszont az átlaghoz közelebb álltak, gyakran bizonytalanok voltak a jó vagy rossz megítélésében, az ő magabiztossági szintjük alacsonyabbnak mutatkozott.

Voltak azonban olyan csoportok, akik magabiztosan képviselték az átlagos véleményt. Az előadók úgy gondolják: az átlagvélemény magabiztos képviselői azok, akik mindkét érvelést el tudják fogadni. Nem azért „szürkék”, mert bizonytalanok, hanem mert úgy hiszik: az erkölcsi dilemma két érvényes, ellentétes érveléssel áll szemben. És rájöttek, hogy azok a csoportok, ahol sok a magabiztos „szürke”, könnyebben jutnak megegyezésre. Még nem tudják ennek a pontos okát; jelenleg a kísérletek elején járnak, és sok mindent kell még megtudniuk arról, miért és hogyan döntenek egyesek úgy, hogy akár erkölcsi tartásukat is félretéve kompromisszumot kötnek.

Kiegyezés a csoportban: a robusztus átlag

És hogyan történik a csoportban a kiegyezés folyamata? Kézenfekvőnek tűnik, hogy pusztán csak a csoport összes válaszának átlagáról van szó. Egy másik lehetőség szerint azok a szavazatok súlyosabbak a csoportban, amiket egy-egy csoporttag magabiztosan fejez ki. Képzeljük el, hogy Paul McCartney az egyik csoporttag. Bölcs döntés lenne tőle elfogadni, hogy hányszor ismétli a „tegnap” szót a Beatles-számban. Ehelyett azonban azt látjuk, hogy következetesen minden dilemmában, más-más kísérletekben – sőt: más-más földrészeken – a csoportok egy okos és statisztikailag megbízható eredményre jutnak, ez a „robusztus átlag".

Az egyik csoport válaszai, mondjuk, az Eiffel-torony magassága esetében: 250 méter, 200 méter, 300 méter, 400, és egy teljesen abszurd válasz szerint 300 millió méter. Ha ezeknek az átlagát vennénk, igencsak hibás eredmény születne. De a robusztus átlag esetében teljesen figyelmen kívül hagyják ezt az abszurd választ, mert nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az átlag-szavazatoknak. A vancouveri kísérletet esetében is pontosan ez történt. A csoportok nem foglalkoztak a túlzókkal, hanem az egyéni válaszok robusztus átlaga szerint jutottak egyezségre. Ami igazán figyelemre méltó, hogy ez spontán viselkedés volt a csoport részéről. Semmilyen tippet nem kaptak arra vonatkozóan, hogy hogyan jussanak konszenzusra.

A jó kollektív döntések egyik alapfeltétele a véleménykülönbség

Merre menjünk tovább? Ez csak a kezdet, de máris akad néhány meglátás. A jó kollektív döntéseknek két alapfeltétele van: a mérlegelés és a véleménykülönbségek. A legtöbb társadalomban manapság közvetlen vagy közvetett szavazás útján fejezhetjük ki véleményünket. Ez jó a sokféle véleményhez, és nagy erénye, hogy biztosítja: mindenki hallathassa a hangját. Arra viszont nem alkalmas ez a módszer, hogy értelmes vitákra sarkalljon. A bemutatott kísérletek más módszert sugallnak az egyszerre, egyetlen döntés felé haladó kis csoportok alakításával, amelyek közben megőrzik az eltérő véleményeket is, mivel sok független csoport létezik egyszerre.

Természetesen könnyebb egyezségre jutni az Eiffel-torony méretéről, mint erkölcsi vagy ideológiai témákról, vagy abban az esetben, ha egy bonyolult stratégiai döntés meghozataláról van szó. De ma, amikor a világ problémái egyre bonyolultabbak, az emberek pedig egyre sarkosabb véleményeket képviselnek, fontos, hogy a tudomány segítségével értsük meg a kapcsolatainkat és a döntéshozatalainkat, hogy ezáltal jobb közös döntéseket tudjunk meghozni a jövőben, és egyáltalán: hatékonyabban tudjunk közös döntéseket meghozni.

Itt megtekintheted az ajánlott TED-videót!

(forrás: ted.com)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tervezzük meg együtt a munkavállalód élményét! Időpont: szeptember 28.

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Díjátadó: október 9., 19.00

Coaching eszközök a gyakorlatban hr-eseknek, coaching szemléletű vezetőknek és coachoknak október 11-én.

Gyakorlati útmutató lépésről lépésre október 16-án.

Részletes program hamarosan! 2018. november 15.

hirdetés