hirdetés
hirdetés
hirdetés

Mindfulness

Hogyan fékezheted meg az elkalandozó gondolataidat?

Agyunk természeténél fogva hajlamos zabolátlanul keringeni gondolataink tengerében. Részletes írás arról, mit gondol a tudomány ma az elkalandozó gondolatokról és azok megszelídítéséről Horváth Ágnes mindfulness oktató és alvástérner tollából.

Már a filozófusok is vizsgálták az elkalandozást, de az igazi áttörés mégis az idegtudományban történt: mára már ténylegesen tudjuk, hogy van egy ún. default mode az agyban, egy alapjárat, ami akkor aktivizálódik, amikor éppen nem csinálunk semmi különöset. Ez az alapjárat félelmetes egyezéseket mutat azzal, amikor a múltbéli vagy jövőbeli eseményekre gondolunk.

Ami pedig igazán rossz hír: amikor csak úgy hagyjuk kalandozni az elménket, a gondolataink inkább hajlamosak aggodalmak, teendők, negatív benyomások felé terelődni. Onnantól kezdve, hogy egy csomó rutintevékenységnél nem kell figyelni (fogmosás, közlekedés, rutintevékenységek) boldogság-szintünk sokkal inkább függ attól, mi jár a fejünkben épp, mint attól, hogy mit csinálunk.

Csak zárójelben mondom: nem csak a végzett tevékenységtől független a boldogságunk, hanem a jövedelmünktől is. Ha a jövedelem-boldogság összefüggését nézzük, igen kevés egyezést mutat. Innentől kezdve válik a mindfulness meditáció és a jelenben maradás kérdése igazán izgalmassá.

Az elkalandozás szerepe az agy energiaháztartásában

Tényleg meg lehet figyelni, hogy amikor sorban állunk, várakozunk valahol, tehát konkrétan nincs dolgunk, elkezdődik a gondolatok áradata: ki mit mondott, mi volt ma, tegnapelőtt, tavaly, mi mindent kell csinálnom, intéznem, le kell vinni a kutyát, fel kell még felhívnom XY-t stb. Azaz megállás nélkül van egy gondolatfolyam, amit keleten úgy is neveznek, hogy a fecsegő elme vagy majomelme. Ez az alapjárat jellemzően múlt/jövő idősíkon gondolkodik és nagyon énközpontú. Azaz az én élményeim, nyaralásom, az én bevásárló-és to-do-listám, az én egészségem, karrierem – tehát saját magunk körül forognak a gondolataink.

Hogy miért? Marc Berman, a Michigani Egyetem kutatója azt is megállapította, hogy egész egyszerűen energiagazdálkodási okokból tesszük ezt: az agynak azon területei, amik a figyelemért, a fókuszált munkavégzésért felelősek, egész egyszerűen hamar kifáradnak. Azaz, amikor elkalandozunk, tulajdonképpen pihenünk.

Tudatos jelenlét és boldogság – mire jó egy applikáció?

Matthew Killingsworth és Daniel Gilbert, a Harvard Egyetem két pszichológusa nemes egyszerűséggel egy IPhone App-ot használt arra, hogy lemérje: alanyai

  • mit csinálnak épp?
  • mire gondolnak közben? (odafigyelnek a feladatra vagy máshol járnak a gondolataik illetve hogy kellemes, semleges, vagy épp kellemetlen dolgon jár-e az agyuk?
  • 1-10-ig mennyire boldogok?

Több mint 2000 ember volt hajlandó ezekre a kérdésekre teljesen random időközökben válaszolni. (Ha akarod, Te is bekapcsolódhatsz, mostanra már több, mint 5.000-en használják ezt az applikációt (www. trackyourhappiness.org).

Az eredmények nagyon is meglepőek voltak: a válaszadók az idejük 46,9 százalékában jó messze kalandoztak attól, amivel éppen foglalkoztak.

Azaz agyunk kalandozó, fecsegő, ábrándozó/tervezgető része a nap felében aktív – és ha nem éppen a nyaralásunkat tervezgetjük és jó emlékeken jár az eszünk, akkor bizony az elkalandozás nagyon is felelős a hangulatunkért.

Olyannyira, hogy boldogságunk nem attól függ, hogy mit csinálunk, hanem hogy mi jár közben a fejünkben!!!! Amikor a boldogság-szint és az elkalandozás összefüggéseit vizsgálták, a válaszok elemzésekor a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy “a résztvevőknek egy adott pillanatában érzett boldogsága mindössze 4,6 százalékban volt tulajdonítható annak a tevékenységnek, amit éppen végeztek, míg az ábrándozás körülbelül 10,8 százalékban volt felelős a boldogtalanság érzetéért”. A tanulmány szerint “az ábrándozás alapvetően az oka, nem pedig a következménye a boldogtalanságnak”.

Az elkalandozás megszüntetése – így segít a mindfulness meditáció a jelenben maradni napközben

Az elkalandozás mérséklése, vagy legalábbis tudatosítása záloga tehát a boldogságunknak. (Megszüntetni nem tudjuk, nem is lehetséges, hiszen agyunk az elkalandozás alatt „pihen”.) Azt is mondhatjuk, hogy minél inkább a jelenben tudunk maradni és figyelni arra, amit épp csinálunk, annál boldogabbak leszünk. Erre viszont gyúrni kell, mert agyunk fáradékony, nem szeret és nem is tud sokáig figyelni.

Jó hírem van: a jelenben maradást gyakorlatilag bármikor gyakorolhatod. Személy szerint azt szeretem a mindfulness meditációban, hogy nem csak ülő, hanem sétáló és étkezésmeditációk is léteznek, azaz ún. informális meditációk, amikor egy rutintevékenységet kell teljes figyelemmel végezned. Ez lehet evés, ivás, séta, lépcsőzés, benyitás egy helyiségbe, fogmosás vagy épp a számítógéped bekapcsolása. Itt a cél nem az, hogy százezer százalékig odafigyelve végezz valamit, hanem hogy észrevedd, amikor elkalandoztál!

Szex, sport, beszélgetés – tevékenységek, amik segítenek a jelenben maradni

Killingsworh és Gilbert tanulmánya arra is jó volt, hogy megtudjuk: van-e olyan tevékenység, amely közben 100%-ig jelen vagyunk. A válasz: nincsen, még a legizgalmasabb, legkellemesebb tevékenység közben is hajlamosak vagyunk elkalandozni.

Nagyon elhivatott vizsgálati alanynak kell lenni ahhoz, hogy szex közben is hajlandó legyen valaki válaszolni arra a kérdésre, hogy arra gondolsz-e, amit csinálsz és mennyire vagy boldog mindeközben, de sokan megtették. Az eredmények szerint tehát a szex az, amit a leginkább teljes figyelemmel, elkalandozás nélkül csinálunk. Második a listán a sport (ide valószínűleg a sok figyelmet igénylő csapatjátékok vagy egy elkötelezett, cuki edzővel végzett sportok tartoznak), harmadik egy jó beszélgetés. Ezek azok a tevékenységek, amelyek kivétel nélkül mindenkit inkább a jelenben tartanak és megakadályozzák az elkalandozást.

Az összes többi tevékenység, amelynél az elkalandozás mértéke csekély volt, az egyéntől függött, mennyire kötötte le: ez lehet festés, tánc, zenehallgatás vagy kirándulás.

A meditáció meglepő hatásai az elkalandozásra

Agyi scannerrel azt is megállapították már több helyütt, hogy a default mode, azaz az elkalandozás nemcsak hogy kikapcsolható meditációval, hanem a gyakorlott meditálóknál meditáció után azaz napközben is jóval kevésbé aktív. Jobban figyelnek egy-egy tevékenységre és észreveszik, amikor elkalandoznak a gondolataik.

Ez a képesség (metakogníció) hihetetlenül fontos, ugyanis ha észrevesszük, hogy épp negatív dolgokon pörgünk vagy már megint haszontalan gondolati rutinköröket futunk, az érzelmeket kevésbé tapadóssá teszi. Azaz nem vonódunk bele annyira a saját gondolatainkba.

Ha csak egy dolgot jegyzel meg az egész cikkből, ez legyen az

Agyunk energiaháztartási okokból spórol a figyelemmel: amikor épp nincs dolgunk, elkalandozik. Az elkalandozó gondolatok nagyrészt aggodalmas vagy múlton rágódó gondolatok. Ha figyeled egy kicsit a gondolataidat, rögtön rájössz, hogy mihelyt várakozni kell , sorban állni stb., rögtön rágódni kezdünk valamit. Ez az állandó problémamegoldó üzemmód baromi fárasztó – és sokszor elrontja a hangulatunkat, túlhajszolttá tesz.

Megoldás lehet, ha olyan tevékenyésget végzünk szabadidőnkben, ami leköti a figyelmünket. Ha ez pipa, akkor gyere és tanuld meg érteni és jól használni az elmédet egy mindfulness tanfolyamon!

Reményteljes álmokat, pozitív elkalandozást kíván:

Horváth Ágnes, mindfulness oktató, alvástréner, TEDx előadó
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Nap című konferenciát. A nap, amikor az employer branding szakma találkozik.

hirdetés