hirdetés
hirdetés
hirdetés

#MunkavállalóiJobblétért

Grumpy Catek és Palpatine szenátorok az irodában: így zajlott a JobXperience 2019

Facebook-diplomáciáról, jó és rossz létrákról, taszító vászonterítőről, a munka közbeni macaronokról olvasás veszélyeiről, valamint hasznos adatokról, best practice-ekről és tanulságos kudarcokról is szó esett a HRPWR.hu és az Üzlet&Pszichológia  szervezésében 2019. április 2-án megrendezett JobXperience-en. Az előző évekhez hasonlóan ezúttal is változatos területekről érkezett szakértők beszéltek sokféle megközelítésben a munkavállalói életciklus valamennyi állomásán végigtekintve arról, mit tehetünk mi, munkaadók, vezetők, HR-szakemberek a munkahelyi jobblétért.

Hogyan ismerhetjük meg jobban a munkavállalóinkat? – ez volt a konferencia egyik visszatérő kérdése, amelyre számos jól hasznosítható választ hallhattunk. Például egy közösségimédia-profil többet elárul (figyelem: a sajátunk is!), mint gondolnánk, csak a megfelelő kontextusba helyezve kell nézni. A profilok elemzésénél olyan tényezőket is érdemes figyelembe venni, mint hogy milyen közösségi oldalon tekintjük meg az adott profilt, és azt is, hogy az illető milyen aktuális élethelyzetben lehet, ugyanis ez is erősen alakítja, hogyan jelenik meg az online térben – tudtuk meg Fejes-Vékássy Lili (pszichológus és PhD-hallgató, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar) előadásából.

Gábor Fanni, a HRPWR.hu és az Üzlet & Pszichológia főszerkesztőjének a HRKOMM-ra érkezett pályázatok  tanulságait bemutató előadásából kiderült: a hazai munkaadók ma egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy kiderítsék, mitől lesz boldog (vagy legalábbis elégedettebb) a munkavállaló, milyen valós igényei vannak. Ez azonban csak az első lépés, utána teret is kell adni neki, és segíteni az önmegvalósításban, vagyis: katalizátorként kell működnünk. Itt is az az egyik kulcs, hogy ismerjük meg őket és egyedi igényeiket. (A HRKOMM-nyertes pályázatokat egy külön cikksorozatban mutatjuk be.)

Gábor Fanni, a HRPWR.hu és az Üzlet & Pszichológia főszerkesztője

Mitől érzik jobban magukat?

Például attól, ha odafigyelünk rájuk, és mindent megteszünk, hogy ne égjenek ki. Több előadó is hangsúlyozta a megdöbbentő adatot, hogy ma sokan már a próbaidő alatt kiégnek, szóval ez egy olyan állapot, amivel munkaadóként, vezetőként, HR-esként igenis kezdenünk kell valamit, nemcsak munkatársainknál, de sok esetben saját magunknál is. A proszociális viselkedés például alapvetően nagyon jó dolog, de oda kell figyelni az önfeláldozó típusú kollégákra, akik nem tudják tartani a határaikat, ugyanis ők a legveszélyeztetettebbek kiégés szempontjából – mondta el Sződy Judit; pszichológus, a PAF Alapítvány munkatársa. A kiégés megelőzésében az is segít, ha mindenkinek a motivációjához passzoló feladatokat adunk: a motiváció feltérképezésével kapcsolatban Czagler Zsuzsanna (Motivational Maps Business Practitioner and Trainer for Hungary) előadásában hallhattunk hasznosítható ötleteket. A motivációs térképekről bővebben itt írtunk korábban.

Sződy Judit; pszichológus, a PAF Alapítvány munkatársa

Ellenőrizd, a jó létrán mászol-e felfelé!

A kiégés azért is veszélyes, mert stigmatizált állapot: általában nem úgy megyünk be a munkahelyünkre reggel, hogy fennen hangoztatjuk: "basszus, de kiégtem". Ezért nehéz felismerni, még saját magunkban is. A munka közben macaronokról olvasgató munkatárs jó eséllyel még nem sejti, hogy baj van, de sokszor még az se, aki "csak kicsit felhúzta magát" (és nem veszi észre, hogy ez az állapot viszont már folyamatosan két hete tart). A jó hír: a kiégés egy ciklikusan visszatérő dolog, így van időnk kiismerni. Ha már voltunk kiégve, akkor az alábbi kérdések megválaszolásával felismerhetjük vagy megelőzhetjük a saját következő kiégésünket: 1. milyen figyelmeztető jelei voltak: 2. mi az, ami benne tartott? 3. mi segített kijönni belőle? Egyes esetekben csak a munkahelyváltás segít, például hiába haladunk folyamatosan felfelé a karrierlétrán, ha közben nem vesszük észre, hogy rossz falnak volt döntve a létra – fogalmazott Horváth Ágnes TEDx-előadó, alvástréner, mindfulness-oktató.

Horváth Ágnes TEDx-előadó, alvástréner, mindfulness-oktató

Jó kérdés, hogy egyáltalán kinek a felelőssége, ha a munkavállalónak lelki problémái vannak. A munkáltatók gyakran a "jaj, mi nem szólunk bele a dolgozók magánéletébe!" felkiáltással söprik le az asztalról a problémát, pedig a munka-magánélet ebben a tekintetben (is) gyakran összefolyik. Például ha egy munkavállaló azért nem meri 4 éve megkérdezni, pontosan mi is a dolga a cégnél (megtörtént eset), mert otthonról, gyerekkorából azt hozta, hogy ne merjen kérdezni – meséli Bokor Petra munkapszichológus. A magyaroknál általánosnak mondható, és 5–20 százalékunknál (!) generalizált szorongásként manifesztálódó "Nem vagyok elég jó!" érzés több forrásból fakadhat, de amit mindenképp jó, ha tudunk róla, hogy ez a szorongás az egymáshoz való kapcsolódásunkat akadályozza meg; és amellett, hogy személyesen is mindenkinek kell a saját csomagjával foglalkoznia, bizony vállalati szinten is meg lehet (és meg kellene) nézni, hol vannak az eszközeink a segítésre.

Hogyan működik az érzelmileg intelligens csapat? És az érzelmileg intelligens vezető?

Le kell tudni ülni, és megbeszélni, ha rosszul esett valami – mondta ki a kulcsmondatot Csatlós Csilla; ACC, executive coach, a bázakerettyei Bonne Chance Étterem és Hotel tulajdonosa. Fontos, hogy "tiszteljük egymás hisztijét" (csapattagokként és vezető-beosztotti viszonyban is), odafigyeljünk arra, hogy jól értsük a másikat, emberként is figyeljünk oda egymásra, és bízzunk meg a másikban. Az érzelmi intelligencia lényege (vezetőként) az, hogy hagyjuk beszélni a dolgozóinkat, hagyjuk, hogy elmondhassák, ami foglalkoztatja őket, és eközben ne kelljen retorziótól tartaniuk. Ehhez ő a csapatládás megoldást ajánlja, amibe hetente egyszer mindenkinek bele kell dobnia valamit, és aztán minden cetlit végigbeszélnek. Hasonló problémákra kínált megoldást Barathi Tamás, a Blue Colibri ügyvezetője is előadásában a Blue Colibri app bemutatásával, ami (többek közt) egyfajta továbbfejlesztett ötletládaként is funkcionál.

Csatlós Csilla; ACC, executive coach

Dobd ki a szendvicset, és dicsérj (jól)!

Szomorú tény, de nemcsak magunkat dicsérjük nehezen, hanem a dicséretet elfogadni is nehezünkre esik (különösen ha 40+-os nők vagyunk). Ezen nehéz változtatni, mégis meg kell próbálnunk; és azt is el kell érni, hogy a kollégák is merjenek visszajelezni a vezetőnek, például hívják ki a konyhába, és mondják el, ha valami nem esett jól. A szendvics(elv)et pedig hajítsuk ki a kukába, abból úgyis csak a rosszat hallják meg. Néha nehéz dicsérni, de ilyenkor is fontos, hogy megpróbáljuk megtalálni a jót; emellett azt is tanácsolta Kurtán Klára HR- és karrier-tanácsadó, coach, szervezetfejlesztő, hogy kezdjünk el pozitív pletykákat terjeszteni az emberekről, ez ugyanis rendszerint megtérül.

"Szimplán csak normálisak leszünk" – Kultúraváltás, hogyan?

A fent idézett címszóval kezdtek új kultúra építésébe a CIB Banknál, mint az Szinai Ádám, a CIB, marketingkommunikáció- és PR-vezetője saját best practice-jüket bemutató előadásából kiderült. Sikeres kultúraváltásukról ebben a korábbi cikkünkben írtunk bővebben. Szinai Ádám hangsúlyozta, hogy nincs univerzális megoldás, ami mindenkinek, mindenhol működik: a munkavállalók közt egyaránt vannak Grumpy Catek és Palpatine szenátorok is, a mi feladatunk az, hogy megismerjük őket, és rájuk is szabott, hiteles és organikus, megkülönböztethető kultúrát hozzunk létre.

Ne hagyd, hogy felmondjon a vászonterítő miatt

Az irodateret is tudjuk motivációra, elköteleződésnövelésre használni, de éppúgy le is tudjuk rombolni a motivációt és az elköteleződést egy rosszul átgondolt és megtervezett (vagy épp meg nem tervezett) irodatérrel – mondta el az office branding témakörét körüljáró, számos jó példát bemutató előadásában Fodor Dániel (az ingatlan.com, Projekt Manager, Az Év Irodája verseny főszervezője), aki azt is elmesélte, hogy egyszer maga is otthagyott két nap után egy egyébként jó céget a nem túl vonzó irodatér miatt, többek közt mert fehér vászonterítő volt a közösségi térben. Előadásának fő tanulsága az volt, hogy olyan teret hozzunk létre, amelyet valóban tudnak is majd használni a dolgozóink, például ne alakítsunk ki relaxszobát, ha a vezetőség görbén néz arra, aki ebéd után elmenne öt percre pihenni. Azt tanácsolta: mindenki nézze meg és gondolja át, nekik mit üzen az irodájuk – és ha nem tetszik, amit látnak, alakítsanak rajta (de csakis átgondoltan).

Fodor Dániel, ingatlan.com, Projekt Manager

Vonzó megtartóerő lehet a home office bevezetése is, de ahogy az irodatér kialakításánál (meg egyébként mindenhol...), itt is érvényes, hogy ésszel kell csinálni. Lupkovics Edit (IT Divízió vezető, Jobsgarden) megnyerő őszinteséggel vallott a csak részben sikeres homeoffice-bevezetési kísérletük buktatóiról, és hasznos tanulságokat osztott meg ezzel kapcsolatban, többek közt hogy a döntéselőkészítésbe mindig be kell vonni az embereket, és a döntéseket nagyon okosan kell kommunikálni. A home office-t bevezetni ugyanis olyan, mint venni egy nagy reflektort, és rávilágítani vele a problémákra a szervezetben – fogalmazott. Előadásának konklúziója az volt, hogy a home office fontos, de nem egy csodaszer, nem "havaj": kell hozzá megfelelő szervezeti és munkavállalói érettség, valamint tudatos figyelem, és folyamatosan dolgozni kell rajta.

Vagyis nem dőlhetünk hátra otthon, a kanapén, hanem mint ahogy az a konferencia általános tanulságaként is megfogalmazható: mindehhez előbb ismernünk kell az embereinket, meg kell ismernünk az igényeiket, meg a vállalatunkat és annak az igényeit is, és aztán ezeket harmonizálni egymással, és tudatosan, sok kommunikációval, érzelmi intelligenciánkat is bevetve bevezetni a változtatásokat.

A közönség

(Borítókép: Barathi Tamás, a Blue Colibri ügyvezetője előadás közben.)

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én. Az előadások hosszabb szünetében a kiállítók a gyakorlatban is bemutatják megoldásaikat.

hirdetés