hirdetés
hirdetés
hirdetés

Visszatérés a munkába

Egyensúly a karrierben és a gyermeknevelésben? Nem lehetetlen!

Hazánkban rengeteg fontos szektor küzd folyamatos, évek óta tartó munkaerőhiánnyal, miközben a gazdaságnak komoly munkaerő-tartalékai vannak, amelyeket nem használ ki. Ilyen tartalékot képeznek többek közt a kisgyermekes anyák is. De milyen körülmények nehezítik a kisgyermekes anyák munkavállalását, miben lehet az anyák segítségére a munkahely, és hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a karrierben és a gyermeknevelésben? A kérdésekre Ladics Viktória, a HR Partner Consulting vezetője válaszol, az alábbiakban a HRCENTRUMON megjelent interjú legfontosabb gondolatait közöljük.

Nemzetközi viszonylatban Magyarországon kiugróan alacsony a kisgyermekes anyák munkavállalása, nemcsak az OECD-átlaghoz, hanem a szomszédos országok átlagához képest is. Dániában a legmagasabb ez az arány, meghaladja a 80 százalékot, de Svédország, Szlovénia, Hollandia és Ausztria is szorosan követi a dánokat. A lista legalján Görögország és Magyarország szerepel, 50 százalék körüli aránnyal. A legtöbb európai országban persze teljesen mások az anyák munkavállalásával kapcsolatos szabályok, amelyekhez képest bizonyos szempontból családbarátabbnak tűnhet a Magyarországon igénybe vehető, akár 3 éven át járó fizetett szülési szabadság. Közben azonban komoly nehézséget okoz, hogy a nők a több éves kihagyás után nem, vagy nehezen tudnak visszatérni a munka világába, és ez sok esetben visszatartja őket a gyermekvállalástól – írja a Portfolio.

Az utóbbi években az állam is tett támogató lépéseket az anyák reintegrációjának segítése érdekében, mint a gyed extra 2014-es bevezetése, vagy a családvédelmi program részeként előirányzott bölcsődei férőhelyek bővítése, vagy akár a nagyszülői gyed bevezetése. A megfelelő feltételek megléte viszont, hogy a kisgyermekes anyák vissza tudjanak térni a munkába minél hamarabb – mint a részmunkaidő biztosítása, a munkahelyek családbaráttá tétele stb. – jóval több tényezőt érintenek, és nem feltétlenül támogatások útján érhetők el, hanem általános szemléletváltás is szükséges hozzá az ellátási rendszer, a munkahelyek, valamint az édesanyák és családjuk részéről is. 

Ladics Viktória, a HR Partner Consulting vezetője, maga is három gyermek édesanyja, cégének fontos missziójának tekinti, hogy segítsék a gyes-ről visszatérő szülők integrálását. Vállalkozását kezdetben csak kisgyermekes szülőkből alapította, amely ma egy közel 70 fős HR tanácsadó szervezetté nőtte ki magát, ahol a munkatársak 70 százaléka nő, és tekintélyes részük kisgyermekes szülő. A HRCENTRUMnak arról nyilatkozott, milyen érvek szólnak a kisgyermekes anyák munkavállalása ellen, illetve mellett, milyen kihívásokkal szembesülhet, aki a munka mellett dönt, miben lehet az anyák segítségére a munkahely, és hogy hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a karrierben és a gyermeknevelésben.

Nehéz döntés: maradjak gyed-en, vagy visszamenjek dolgozni?

Ladics Viktória szerint ahány család, annyiféle érvrendszer működhet, de a tipikusan jelen lévő érvek között az anyagi szempontok, a munkahely kínálta távolléti idő (van, amikor a pozíció betöltését csak egy bizonyos ideig tudják időszakos megoldással áthidalni), az édesanya ambíciója, szakmai alkotási vágya, és a családi, valamint infrastrukturális háttér nyújtotta lehetőség a visszatérésre (van-e segítsége a szülőknek, illetve van-e bölcsőde, óvoda a környéken, és ott van-e hely) szoktak szerepelni. Emellett egyre több helyen jelenik meg az a szempont is, hogy túl hosszú ideig nem mernek távol lenni a munkaerőpiactól, nehogy ez megnehezítse a visszatérést. 

Mindemellett nem szabad megfeledkezni a lelki tényezőről: hogy milyen szülői mintát látott maga előtt az édesanya, mit vár el tőle a környezete, a visszatéréssel milyen anyának érzi magát, és milyen feltételezése van arról, hogy a gyermeknek mi is a legjobb választás. Ezek között nagyon nehéz eligazodni, és az első lépés, hogy ezeket a belső, szubjektív szempontokat is érdemes a munkába visszatérést fontolgató anyának őszintén végiggondolni.

Milyen kihívásokkal szembesül a munkába visszatérő édesanya?

A legfontosabb nehézség a szakember szerint az, hogy a visszatérő anya élethelyzete megváltozott, immár a gyerekéért is felelős, nemcsak magáért, és így kiszolgáltatott azoknak a helyzeteknek, amik rá várnak, pl. gyermek betegsége, intézményekben (bölcsőde, óvoda, iskola) tartott szünetek, intézményekben tartott szülői rendezvények, kötelező beszerzések stb. Ha felkészült is a változásra, annak a tudata, hogy a gyermekét nem ő látja el, és nem ő gondoskodik róla, időt és türelmet igénylő változás. Mindez eleinte lelkileg is nagyon igénybe veszi az édesanyát. 

Általában ez az időszak egybeesik a munkahelyi környezetbe való visszailleszkedéssel, ami így irtózatosan nagy lelki teher egy visszatérő édesanyának. Nemcsak a gyermekéért aggódik, hogy jó helyen van-e, hogy jól érzi-e magát, hogy megfelelően bánnak-e vele, hanem még a saját megfelelése is aggasztja, próbálja befogadni az új információkat, megismerkedni a feladataival, visszakapcsolódni a szervezet életébe. 

Ha a munkahelyen dolgozó vezetők már voltak hasonló élethelyzetben, akkor tudják, mire számítsanak egy visszatérő édesanya első hónapjainál, és rugalmasabban, megértőbben tudják kezelni ezt a helyzetet. Ha azonban egy szervezetbe először megy vissza egy kisgyermekes szülő, vagy rossz tapasztalatuk volt előzőleg, akkor sok feltételezés, ki nem mondott megítélés övezheti a visszatérés helyzeteit. És mindemellett az anyának a még napjainkban is fennálló társadalmi előítélettel is meg kell küzdenie, miszerint ő „rossz anya”, mert „túl hamar” adta bölcsődébe / óvodába a gyereket.

Ezzel a lelki teherrel segíthet megbirkózni a munka és a munkahely? 

Több oldalról is meg lehet közelíteni, hogy mi áll a dilemma, nehéz érzés hátterében, és mi segítheti a feloldását. Ott van a megfelelési vágy, ami a nőkben jellemzően magas szintű: szeretnének egyszerre nagyon jó anyák, nagyon jó munkavállalók lenni, és akkor még nem beszéltünk a jó feleség, jó barát, jó háziasszony, szüleiről gondoskodó gyerek szerepvágyakról. 

Nagy kérdés ilyenkor: hogyan fog a nap 24 órájába beleférni mindez, hogyan tudjuk mindezt a megfelelési vágyat kielégíteni? Az idő annyi, amennyi, és a szerepeink egyre sokasodnak. Ezt a belső dilemmát valahogyan fel kell oldani. Munkahelyen a legfőbb kérdés, hogy mennyi időben milyen mennyiségű feladatot tudunk minőségben elvégezni. Erről a visszatérő dolgozónak a vezetővel kell dialógust folytatni, folyamatos visszajelzést adni és kérni, hogy a félreértéseket mielőbb tisztázni lehessen, és így mindenkinek kielégítő pszichológiai szerződésben tudjunk dolgozni. 

A munkahelyi környezet is tehet segítő lépéseket, hogy a visszatérő édesanyát megfelelően fogadják: itt a közvetlen vezető kezében van a kulcs. Ő az, aki kezdeményezheti a beszélgetéseket, aki keretezheti az együttműködést, megfogalmazhatja az elvárásokat, és akinek lehetősége van olyan feladatkört kialakítania, ami fokozatosan terheli a visszatérő édesanyát. Ő az, aki figyelemmel tudja kísérni, hogy a csapat, ahová visszaérkezik a kisgyermekes szülő, hogyan reagál a nehézségekre, és segíthet ezek feloldásában transzparens kommunikációval és a megértést segítő közös beszélgetések kezdeményezésével.

Megvalósítható-e a work-life balance?

Ladics Viktória szerint hogyha egy kisgyermekes szülő dolgozni szeretne, ha megfogalmazódott benne a visszatérés vágya, ha ismét szeretne szakmai közegben lenni és eredményeket elérni, akkor a családnak is jobb, ha ő ezt megteheti, hiszen így lesz teljes az élete. „Ilyenkor válik relevánssá az a mondás, hogy ha az édesanya jól van, akkor a család is jól van. És ebben óriási szerepet kapnak az édesapák.”

Gyed mellett otthonról dolgozni?

Amit fontos hangsúlyozni ezzel kapcsolatban, hogy ez a megoldás nem jelenti a munkaterhelés fellazulását, és nem jelenti a majdnem-szabadságon-vagyok lehetőségét. Ami a sikeres megvalósítást illeti, ebben óriási szerepe van az adott ember önfegyelmének, hogy előbbre tudja-e sorolni a napi feladatokat a vele szembe jövő háztartási munkákkal vagy a gyermeke kéréseivel vagy a pihenési vágyával vagy a "gyorsan elintézem még a bevásárlást" igénnyel szemben. De szerep jut a sikerben a családi logisztikának, hogy megértik-e, hogy a szülő nem szabadságon van otthon, a szervezet érettségének (bizalomadási képességének, kommunikációs kifinomultságának) és a technikai eszközök otthoni biztosításának. 

Ebből is látszik, hogy a jól hangzó home-office igencsak szép számmal rejteget kihívásokat. Emellett azonban igenis vonzó lehet a munkavállalók számára, mert rugalmasságot tükröz, az egyéni szempontok figyelembe vételét, és megkönnyíti a munka-magánélet egyensúlyának tartását. Érdemes a lehetőséget megfontolni és megfelelő szabályok kimondásával biztosítani, mert ez nagyban segítheti a visszatérő szülőket a nyugodt visszatérésben.

A teljes interjút ide kattintva olvashatod el!

(forrás: Pénzcentrum)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

hirdetés