hirdetés
hirdetés
hirdetés

Inspiráló közeg

Csapatmunka: kinek előnyös - és kinek nem?

Vajon gyorsabban tudunk tekerni egy bicikliversenyen, mint egyedül? Vajon tudunk olyan erősen kötelet húzni egyénileg, mint társakkal körülvéve? Vajon van válasz arra, hogy a csapat inspirál vagy lazsálásra késztet-e inkább?  Annyit elárulunk, hogy igen, van – de ez közel sem minden helyzetre érvényes. 

Az ember társas lény. Munkahelyünkön általában együtt dolgozunk másokkal, utána esetleg beülünk valahová a barátokkal vagy elmegyünk sportolni többedmagunkkal. Erre evolúciós magyarázat is van: egyszerűen a legtöbb esetben jobb eredményeket érhetünk el a csoportosan végzett munka során, mint egyedül, a fizika szerint is, a sok elkülönült erő, ha összeadódik, új erőpotenciált hoz létre. Ha megnézzük például egy lovasszázad együttes támadóerejét, láthatjuk, hogy az több, mint az egyes elemek által kifejtett támadóerők összege. Azonban felmerül a kérdés: valóban minden esetben jobban működünk csoportban? Egyes tanulmányok szerint társas kontextusban teljesítményünk valóban nő (társas facilitáció), míg mások szerint csökken (társas inhibíció).

A társas facilitáció (más néven közönséghatás) elve szerint másképpen teljesítünk mások jelenlétében, mint egyedül. Norman Triplett 1898-ban biciklisták sebességrekordjait vizsgálta különböző helyzetekben. Az egyik esetben a kerékpárosok egymással versenyeztek, míg a másik esetben csupán az idő volt az ellenfelük. A kísérlet végén Triplett azt találta, hogy előbbi, azaz a társas helyzetben a biciklisták egyéni teljesítménye jelentős mértékben javult. Tehát mások jelenléte olyan izgalmi állapotot hoz létre az egyénben, mely versengő ösztönt vált ki, ezáltal nő a teljesítmény. Ez egy olyan idegrendszeri energia, ami a kísérletben gyorsította a kerékpárosok tempóját. Később Triplett ugyanezt a hatást demonstrálta laboratóriumi körülmények között is: gyermekeket instruált, hogy olyan sebességgel tekercseljenek fel egy damilt a csévére, amilyen gyorsan csak tudnak. A csoport egyik fele elkülönítve, egyedül tette ezt meg, míg a másik fele párban. Az eredmény hasonlóképpen alakult, mint a biciklistáknál: az együtt cselekvő helyzetben a gyermekek többsége gyorsabban dolgozott, mint egyedül, bár voltak olyan résztvevők, akiknek a versenyhelyzetben rosszabb eredményei születtek, mint egyénileg, illetve olyanok is akadtak, akiknek a teljesítményét nem befolyásolta a helyzet társas mivolta.

Csoporttól, feladattól is függ

Levonhatnánk a következtetést, hogy ezek szerint a teljesítményünk fokozására a megoldás, ha nem egyedül dolgozunk, nem egyedül próbálunk megoldani egy problémát, nem egyedül sportolunk, és így tovább. Optimálisan létrehozott csoportoknál valóban igazunk is lenne, ám nem mindegy, hogy mekkora az adott csoport, és mennyire olvad egybe az egyéni és a csoportos teljesítmény. Kérdés, hogy mennyire érzékelhető önállóan az egyéni erőfeszítés. Max Ringelman azokkal az esetekkel foglalkozott, amikor az egyéni teljesítmény nem különül el igazán. A kötélhúzás és a csoport nagysága közti összefüggést vizsgálta. Azt találta, hogy minél nagyobb a csoport, annál kisebb az egyéni erőfeszítés, hiszen az adott ember teljesítménye kevéssé mérhető, összeolvad a közössel, tehát ebben az esetben külön-külön mindenki nagyobb erőkifejtésre képes, mint közösen. További vizsgálatok kimutatták, hogy a csoport összetétele is hatással van a végeredményre: ismeretlen emberek között is nagyobb számban fordul elő a társas lazsálás, mint ismerősök közt, tehát egy jól összeszokott csapat produktívabb, mint egy folyamatos fluktuációval sújtott közeg.

Ám nemcsak a csapattól, és az egyéni teljesítmény mérhetőségétől függ a társas hatás negatív vagy pozitív előjele, de a feladatok összetettségétől is. Például egyszerűbb feladatoknál jellemzően ösztönzően hat a társas közeg, míg a bonyolultabbaknál inkább bénító hatású lehet. Természetesen az is fontos szempont, hogy ki mennyire elkötelezett az adott cél irányába.

Mindebből az is látszik, hogy az élet különböző területein fontos, hogy megfelelő közeg vegyen minket körül ahhoz, hogy teljesítményünk fejlődni tudjon. Akár egy vállalat vezetői vagyunk, akiknek feladata a megfelelő kollektíva kialakítása, akár edzőként kell létrehoznunk a bajnokcsapatot, akár csapattagok vagyunk, fontos a fenti szempontokat szem előtt tartani, hogy egymást inkább nagyobb erőfeszítésre, mint lazsálásra inspiráljuk.

 

Ali Marietta
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án. SAVE THE DATE!

hirdetés