hirdetés
hirdetés

A pozitív pszichológia irányzat tanácsai

COVID19 mint főpróba

Ma, amikor megszokott életünk össszedőlni készül, amikor a létünk legalapvetőbb szükségletét jelentő létbiztonság inog körülöttünk a koronavírus globális terjedésével, kiemelkedő fontosságúvá válik a reziliencia: az a nyitott, bátor és kezdeményező magatartás, amely lehetővé teszi az együttműködést, a túlélést támogató rendszabályok megfogalmazását, elfogadását és azok pontos, a teljes társadalmat együtt mozgató betartását. 

Az egészség a fenntartható fejlődés harmadik oszlopa a környezet és a zöld energia témakörei mellett. Éppen most az egészségünk forog veszélyben.

Hogyan érhetjük el, hogy az ITT és MOST azonnali érdekeinken túlmutató, hosszú távú célokat és előnyöket ígérő magatartásminták széles támogatást nyerjenek, uralkodó, követendő mintává váljanak? Mi kell ahhoz, hogy egy egész közösség közös akarata tegye működő gyakorlattá a hosszú távú túlélés magatartásmintáit? Mitől fogunk lemondani egyéni, önös előnyeinkről a közös boldogulásért? 

Ezek a kérdések most sokkal aktuálisabbak, mint bármikor máskor.

A fenti kérdésekre adandó komplex válasz néhány elemét már ismerjük – a Pozitív Pszichológia felfedezéseinek köszönhetően. Az ezredfordulóval indult kutatási irány néhány felismerése teljes társadalmunkat átalakíthatja. Ezek egyike a pozitív érzelmek társas együttélésünkre gyakorolt hatása. Mára már bizonyított tény, hogy ahol él az egymás iránti tisztelet, az emberek kíváncsiak és büszkék egymásra, tudnak együtt örülni és remélni, ott létrejön a közösség, az együvé tartozás érzése. Megjelenik a kooperáció lehetősége a versengés mellett, ami lehetővé teszi közös célok megfogalmazását és elérését.

Járvány és klíma kéz a kézben

Olyan veszélyhelyzetek kezelése, mint amilyen például a klímaváltozás is, csakis ilyen közös szándékok, egyéni érdekeket legyőző akaratok mentén valósulhatnak meg. 

A koronavírus-járvány az „itt és most”-ba hozta azt a veszélyt, amelyről a klímaváltozás, zöld energia szükségessége kapcsán még el tudjuk hitetni magunkkal, hogy csak jövő időben kell gondolkodnunk róla.

Az elmúlt két évtizedben a szervezeti kultúra építésében szerzett tapasztalataink arra tanítottak bennünket, hogy ha jobban látjuk egymást, jobban értjük kinek-kinek a szervezetben és analógiásan a társadalomban betöltött szerepét, fontosságát és értékét, akkor hajlandóbbak leszünk a nagy egészben is gondolkodni, túllépni saját kis érdekkörünkön.  

Több interdiszciplináris programra, fórumra van szükség, amelyeken megmutathatjuk magunkat egymásnak, ahol elindulhat a közös gondolkodás, kialakulnak azok az erővonalak, amelyben egy irányba fordul az energia.

Tekinthetjük a mostani globális fertőzést egy erőpróbának, mennyire tudunk összefogni, fegyelmezetten, egy ütemre, egy célért a pozitív pszichológia építs-bővíts szellemiségében cselekedni.

Az építs-bővíts elmélet Barbara Fredrickson kifejezése. Ő ismerte fel elsőként a világon, hogy amikor egy szervezetben a pozitív érzések mennyisége meghaladja a negatív érzések mennyiségét, akkor elindul az alkotó együtt gondolkodás, csökken a versengés, helyette a kooperatív magatartásminták lépnek előtérbe, és megjelenik a hosszú távú gondolkodás. Azaz a közösség képessé válik az ITT és MOST érdekekkel szemben előnyben részesíteni a jövőbeli várható nyereségeket. 

Nehéz legyőzni az evolúciós gondolkozást

Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, etológus, egyetemi tanár egyik előadásában hallottam már évtizedekkel ezelőtt, hogy biológiai szempontból nem vagyunk felvértezve a hosszú távú gondolkodás képességével – hiszen a túlélés szükségessége az ITT és MOST fókuszt kívánja meg. Ami most és itt veszélyes, azt ki kell kerülni, ami itt és most előny, azt meg kell ragadni. Ezt a fajta gondolkodást elengedni és valami távoli célért cselekedni evolúciós szempontból nem előnyös. Ezt a modern világunkban hátrányos programot korrigálja az építs-bővíts állapot, amelynek alapfeltétele egymás jobb megismerése, elismerése. Most nem a személyes ismeretségekre gondolok, hanem egy társadalom egészében betöltött szerepek feletti jobb áttekintésre, nagyobb megértésre és egymás iránti nagyobb tiszteletre. 

Szerencsére erre egyre több és jobb eszközünk van, nyilván ilyenek a közösségi oldalak a neten, a meetupok és még számtalan forma. Arra szeretnék biztatni mindenkit, hogy a fentebb leírt pszichológiai mechanizmusok ismeretében tudatosabban használjuk ki a lehetőségeinket, kezdjünk el figyelni egymásra, tanulni a szakmákról és azok társadalmi fontosságáról. Szervezzünk tudatosan interdiszciplináris programokat, legyen lehetőség a programszervező szoftverek legördülő menüiben az „interdiszciplináris” megjelölést is választani. 

Ma még ez annyira nem megszokott, hogy amikor a kétévente szerveződő Pozitív Pszichológia Konferenciáinkra készülünk, a sok kihívás közül minden esetben a legnehezebb, hogy meghatározzuk, mi is a konferencia témája. Bajban vagyunk, amikor a hirdetéseinket indítjuk, és az online felületek legördülő menüjeiből kellene kiválasztanunk, milyen kategóriába soroljuk rendezvényünket. A felkínált lehetőségek között nem találjuk a miénknek megfelelőt.

Hová soroljuk a pozitív pszichológia adta tudást? 

Azért, mert a mi programunk nem kifejezetten a pszichológusoknak szóló szakmai konferencia, és mégis az is. Nem is az üzleti világnak rendezett szakmai program, és mégis nagyon is az. Nem mondhatnánk azt sem, hogy az oktatás témakörébe tartozik, mégis gazdag kincset érő eszköztárat kínál a pedagógusoknak és ugyanígy az egészségügy munkatársainak is. Ezért aztán zavarban vagyunk, hogyan hirdessünk, mit ígérjünk, hogyan hívjunk meg mindenkit, hogyan magyarázzuk el a sokféle szakembernek, hogy igen, nagyon fontos, hogy részt vegyen ezen a ritka eseményen, ahol ennyi szakma kiváló képviselője találkozik, hogy egyetlen közös pont mentén, a pozitív pszichológia elmúlt két évtizedben közreadott felfedezései, erdményei mentén mutassák be, miért annyira értékesek mindannyiunknak a felismeréseik.  

Ez a hátrány viszont csodálatosan egyértelmű előnnyé válik mindenki számára magán az eseményen, ahol mindenkit boldoggá tesz, hogy ennyire szerteágazó témakörrel foglalkozunk. A rendezvény végén újra és újra évek óta azt hallgatjuk lelkes résztvevőinktől, hogy milyen kivételesen érdekes volt az alkalmazás ilyen széles skáláját látni. Milyen jó, hogy a tudományos kutatók és a gyakorlati alkalmazók egy tető alatt találkozhattak egymással. Milyen kár, hogy nincs több hasonló rendezvény, ahol jobban láthatnánk egymást, ahol bátorságot meríthetnénk saját területeinken vívott csatáinkhoz, mert felismerhetjük, hogy nem vagyunk egyedül, hogy mások más területen ugyanezekért az értékeként küzdenek. Ahol megismerhetünk bizonyos rendező elveket, amelyek mentén együtt, egy ütemre, de mégis ki-ki a saját szakterülete sajátosságainak figyelembevételével teremt értéket, dolgozik a jövőért. 

Számunkra ilyen rendező elv az építs-bővíts szemléletmód. Hisszük, hogy ebben a szellemben jönnek létre például olyan vállalások, melyek alapján vezetők kerékpárral járnak dolgozni, amit persze egyre több munkavállaló követ. Vagy a fiatalok egyre kevésbé ragaszkodnak a magántulajdonban lévő autókhoz, inkább igénybe veszik a megosztott szolgáltatásokat. Elkezdünk figyelni az erőforrásaink fogyasztására, és nem folyatjuk a vizet fogmosás közben, vagy épp fontossá válik a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése számunkra. Tehát amikor elkezdjük személyes felelősségként kezelni a mindannyiunkat érintő ügyeket.

Sok a teendő, de elindultunk az úton, és most megkaptuk a biztatást is.

Tudjuk, hogy menni fog.

A cikk eredetileg az Üzlet és Pszichológia 2020. április–májusi számában jelent meg. Az újság megrendelhető itt.

Dr. Kovács Eszter, orvos, pszichológus, tanácsadó
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Idén a Nagy Kreatív Hét teljesen biztonságosan, online stream formájában érkezik, ráadásul stúdióminőségben! Érdekel? Akkor ne hagyd ki! Jelentkezz!

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: október 2. péntek délután

SAVE THE DATE - 2020. október 21. Te mennyire ismered az embert? És hogyan tudsz neki még többet, még több csatornán eladni? Teszi fel a fő kérdéseket a konferencia, melyekre igyekszünk válaszokat találni, garantáltan túllépve a közhelyeken, néhány előadásban a pszichológia segítségével.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - A digitális az új normális? Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés