hirdetés
hirdetés
hirdetés

Lista

Bemutatjuk a 2018-as év 10 legstresszesebb munkahelyét!

Az emberek többsége a saját munkáját stresszesnek ítéli meg – és természetesen egy bizonyos fokig ebben mindenkinek igazat is adhatunk. Szoros határidők, tehetségtelen főnökök és kompetitív csapattagok mind-mind stresszorként működhetnek a munkavállaló számára. Azonban léteznek olyan munkahelyek, amelyek az átlagnál is stresszesebbek.

Például mert a dolgozóknak rendszeresen veszélyes helyzetekben kell helytállniuk, vagy mert az átlagosnál sokkal nagyobb felelősség (és olykor élet-halál is) összpontosul a kezükben. Ha például egyetlen rossz lépés elég ahhoz, hogy az egész szervezet romokba dőljön, ez érthetően megnöveli a dolgozóra nehezedő nyomást.

2018 legvágyottabb állásai, és a legfőbb munkahelyi stresszfaktorok után most nézzük meg 2018 legstresszesebb munkahelyeinek listáját, amelyet a CareerCast publikált a közelmúltban.

A kutatásban több mint 200 munkakör stressz-szintjét mérték le 11 faktor (mint például a kompetitivitás, a szükséges utazás mennyisége, a halálos veszély, illetve a mások élete-halála feletti rendelkezés megléte vagy a határidők) figyelembe vételével. Az eredményként létrejövő stressz-szintet egy 1-től 100-ig terjedő skálán rangsorolták. Ez alapján a következő foglalkozások bizonyultak 2018-ban a legstresszesebbeknek:

1. Katona
Stressz-szint: 72,47

A harcok veszélyeinek kitett katonák nagyobb valószínűséggel tapasztalnak meg harctevékenységekhez kapcsolódó stresszt (combat/operational stress – COS) és az ezekre adott stresszreakciókat, valamint szenvednek poszttraumatikus stressz-szindrómában (post-traumatic stress disorder – PTSD). Nemcsak az ellenséges erők fenyegetik folyamatosan az életüket, de a katonák körében az öngyilkosságok aránya is kiugróan magas a legfrissebb kutatási eredmények szerint.

2. Tűzoltó
Stressz-szint: 72,43

A tűzoltók jellemzően 24 órás műszakokban dolgoznak, vagyis egyhuzamban ennyi ideig állnak készenlétben tüzek, közlekedési balesetek, egészségügyi vészhelyzetek és egyéb élet-halál helyzetek megoldására. Az amerikai Nemzeti Tűzvédelmi Szövetség szerint az amerikai tűzoltók által évente elszenvedett 63 000 sérülésnek kevesebb, mint a fele keletkezik a szó szoros értelmében vett tűzoltás alkalmával – például a munkavégzésük közbeni erőszakos támadásoknak is sok sérülés köszönhető (ezen túl a leeső épületdarabok, a közúti balesetek és a különböző környezetszennyező anyagoknak, például azbesztnek történő kitettség is sok sérülésért felelnek). Folyamatosan fennálló probléma és stresszor náluk az alváshiány a munkarendjüknek köszönhetően, és a légzőszervi, valamint a daganatos megbetegedések is az átlagnál gyakrabban fordulnak elő körükben a felmérések szerint. Szintén a magas stressz-szintről árulkodik a szomorú statisztika, mely szerint az öngyilkosság a tűzoltók körében gyakoribb halálok, mint a munkavégzés közben történt halálos baleset.

3. Utasszállító pilóta
Stressz-szint: 61,07

A pilóták több száz utas (és ráadásul a repülőgép-személyzet) életéért felelnek minden egyes útjuk alkalmával. Balesetek szerencsére ritkán fordulnak elő, de a kedvezőtlen időjárási körülményekkel, technikai meghibásodásokkal, engedetlen utasokkal és a terrorizmus veszélyeivel egyaránt szembe kell nézniük azoknak, akik ezt a foglalkozást választják. A repülés közbeni baleset fenyegetése és az, hogy ennyi ember életéért felelnek, együttesen hatalmas nyomás alá helyezi a pilótákat. Egy harvardi kutatás szerint az ezt a foglalkozást űzők 13,5 százalékát lehetne klinikai depresszióval diagnosztizálni, és 4,1 százalékuk küzd öngyilkossági vagy az önbántalmazásra irányuló gondolatokkal – nem túl megnyugtató statisztika…

4. Rendőrtiszt
Stressz-szint: 51,97

A rendőrtisztek rendszerint akkor lépnek színre, amikor az emberek a legrosszabb oldalukat mutatják, így aztán nem is csoda, hogy ezen foglalkozás űzőinek jelentős mértékű stresszkitettséggel kell megküzdeniük. A nem együttműködő gyanúsítottaktól kezdve egészen az erőszakos bűnözőkig mindig jelen van a fizikai veszély fenyegetése egy rendőrtiszt napi munkája során. Emellett őket is fenyegeti a PTSD, amely rémálmokhoz és alváshiányhoz vezethet.

5. Rendezvényszervező
Stressz-szint: 51,15

Vajon ki az, akit hibáztatnak egy gyűlés vagy rendezvény sikertelensége esetén? Ha túl meleg vagy éppen túl hideg volt a teremben, ha nem működött a mikrofon vagy a projektor, ha panasz érkezett az étel vagy a szórakoztatás minőségére, ha a regisztrációnál gondok akadtak – mindezekért a rendezvényszervezőt teszik felelőssé. Ez egy folyamatos pörgést megkívánó, nagy kihívásokat magában rejtő munkakör, ahol sok előre nem látható esemény következhet (és rendszerint következik is…) be. Mindemellett a rendezvényszervezőnek folyamatosan zsonglőrködnie kell az idő és a büdzsé támasztotta kihívásokkal, miközben tárgyal, egyezkedik és adott esetben alkudozik a különféle szolgáltatókkal – akiknek a szolgáltatását aztán a rendezvény ideje alatt mindvégig felügyelnie is kell.

6. Újságíró (riporter)
Stressz-szint: 49,90

A riportereknek mindig is magas stressz-szinttel kellett megküzdeniük, de az újságok riportereire azért nehezedik különösen nagy nyomás, mert időben kell szállítaniuk a sztorikat, hogy azok bekerülhessenek a lapba. Ugyanakkor a tegnapi hír ma már nem érdekes, ezért aztán folyamatos a pörgés, üldözni kell az interjúalanyokat és a határidőkkel, valamint a hírek elavulásának megelőzésével zsonglőrködve kell gyártani az újabb és újabb izgalmas anyagokat. Ehhez még hozzájön az is, hogy nem mindenki hajlandó nyilatkozni, akadnak ellentmondásos sztorik, és veszélyesebb témák esetén akár még az újságíró élete is veszélyben foroghat… Azt pedig már ne is említsük, hogy az utóbbi időben a csökkenő hirdetési kedv miatt számos lapnál nagy elbocsátások történtek, ami tovább növeli az újságírók stressz-szintjét.

7. Tévé- és rádiótudósító
Stressz-szint: 49,83

A televíziós és rádiótudósítók esetében szinte ugyanazokat a stresszorokat sorolhatjuk fel, mint amelyek az újságok tudósítóit is érik. De mindehhez itt még hozzáadódik az a nyomás is, hogy a helyi, országos vagy akár nemzetközi közönségnek is kellhet élőben tudósítaniuk. A tévés személyiségeknek ezen túl mindig tökéletesen kell kinézniük, katasztrófa esetén is meg kell őrizniük a nyugalmukat, és improvizálniuk is tudni kell, ha a súgógép felmondja a szolgálatot.

8. PR-szóvivő
Stressz-szint: 49,44

Egyetlen félresiklott tweet vagy lehúzó értékelés is elegendő lehet ahhoz, hogy romba döntse egy vállalat reputációját. És ha az első reakció a cég részéről félrecsúszik, akkor könnyen lehet, hogy annak a cégnek örökre befellegzett. Gondoljunk csak arra, amikor a bocsánatkérés önigazolásba csúszik át, vagy valaki mást próbálnak meg besározni maguk helyett. A cég további sorsa múlik azon, hogy a PR-szóvivő hogyan kezeli a kirobbant válságot – de az is a PR-oson múlik, hogy eleve minél kevesebb ilyen válsághelyzet álljon elő. El tudjuk képzelni ezek alapján, mekkora felelősség a cég jó hírnevéért felelősnek lenni...

9. Vállalatigazgató
Stressz-szint: 48,71

A vállalatigazgatók is a cég hírnevéért felelősek – és emellett még a működésének sikerességéért is. Az igazgatótanácsok és a részvényesek rendszerint kevés együttérzéssel viseltetnek a vállalatigazgató irányában olyankor, amikor nem fut jól a cég szekere. Egy, a LeadershipIQ által levezetett felmérés ugyanakkor azt mutatta ki, hogy valószínűbben rúgják ki az igazgatókat a rossz változásmenedzsment, az ügyfelek semmibe vétele, az alacsonyan teljesítők megtűrése, és a túl sok beszéd, valamint túl kevés cselekvés miatt. Ezen okok mindegyike önmagában is kiváló stresszforrásként szolgál – hát még ha mindegyikkel egyszerre kell megküzdenünk.

10. Taxisofőr
Stressz-szint: 48,11

Ez az egyik legveszélyesebb foglalkozás. Az Egyesült Államok OSHA (Occupational Safety and Health Administration – Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Testület) hivatalának felmérése szerint az amerikai taxisofőröket 20-szor gyakrabban gyilkolják meg munkavégzés közben, mint más foglalkozást űző embereket. A taxisofőrök (az egyéb sofőrökkel együtt) számolhatnak be a legtöbb munkavégzés során elszenvedett balesetről is, elsődlegesen a közlekedési baleseteknek köszönhetően. Mindamellett, hogy meggyilkolják őket vagy egy balesetben veszítik el az életüket, a taxisok még amiatt is aggódhatnak, hogy kirabolják őket, vagy hogy az utasaik meglógnak fizetés nélkül. Ráadásul hosszú műszakokban dolgoznak, és az idejük nagy részét a forgalomban ülve, vezetéssel töltik. Az alacsony bérük pedig arra ösztönzi őket, hogy annyi utast zsúfoljanak be egy napba, amennyit csak lehetséges.

(forrás: Fairy Good Boss)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án. SAVE THE DATE!

hirdetés