hirdetés
hirdetés
hirdetés

Atrocitások a munkahelyen

Amikor egymás bántása normává válik: így védd ki a mobbingot!

Egyre inkább előtérbe kerül, hogy beszéljünk, kutassunk, írjunk azokról a szervezeti helyzetekről, amelyek éveken keresztül rejtve maradtak. Ezek közé tartozik a mobbing is. Mára egyre több helyen (blogok, tanulmányok) felhívják a figyelmét a HR-nek és a vezetőknek is, hogy mennyire fontos ezzel foglalkozni és idejében kezelni. De mi történik akkor, ha a gúnyolódás, piszkálódás a szervezet sajátja? Észre lehet-e venni, hogy kinél hol a határ? Mészáros Ágnes junior szervezetfejlesztő, a Legacy Kft. szakértőjének cikke.

Na de mi is az a mobbing? Elsőként az 1980-as években Dr. Heinz Leymann foglalkozott a témával, és egy kérdéssorban (LIPT) több különböző aktivitást különített el, amivel a munkatársat olyan helyzetbe lehet hozni, amit ő pszichológiai atrocitásnak élhet meg. Erről sokunknak biztos eszébe jut a fenyegetés, a támadás és a zaklatás. Ám ezek csak a jéghegy csúcsa. Mert ilyen atrocitás lehet a kommunikációs lehetőségek csökkenése (mind a menedzsmenttel, mind pedig a munkatársakkal), a pletykák, a gúnyolódás, a tréfák gyártása, valamint az, ha a szociális kapcsolatait korlátozzák (például a többi dolgozótól távoli irodába helyezik egyedül), de még az is, ha lényegtelen feladatokkal bízzák meg. Ennek következménye először csak az emberi viszonyok megromlásában figyelhető meg, majd egyre kisebb értékűnek érzi magát a dolgozó, később már az "ügyeletes bűnös szindróma” következik be, végül kiégés tüneteit is mutathatja, esetleg krónikus betegség alakul ki annál, aki rosszul viseli, ha piszkálják.

„Mi csak viccelődtünk, miért vette magára? Miért kell érzékenykedni?”

A feszített munkahelyi tempó mellett előfordulhat, hogy a vezető és a csapata is elmegy olyan helyzetek mellett, amikor egy-egy jól célzott megjegyzéssel valójában megbántanak másokat. Abban az esetben, ha ezt többen is viccesnek találják, és esetleg a vezető is kacag rajta, könnyen normává válhat: „Mert hát mi így viselkedünk egymással.”

Ezzel kevésbé van probléma, ha ezt tényleg mindenki képes elfogadni és kezelni. Ezért fontos, hogy a csoportnormákat tudatosan alakítsák ki a csapatok. Ahogy a csapat alakulásánál vagy új ember érkezésénél szükség van tisztázni az elvárásokat, vezetői és munkatársi oldalról arra is érdemes figyelniük, hogy kinek mi fér bele a humor kategóriába. Tovább menve pedig jó, ha abban is megállapodnak, hogyan fogja kezelni a csapat azokat a helyzeteket, amikor könnyebb elviccelni, mint beleállni (legyen ez konfliktus, érdekellentét vagy esetleg a hibázás, számonkérés).

Mik lesznek a látható jelei, hogy valami félrement, és valakinél elkezdett mégis betelni a pohár?

  • Amikor már nem érti a vicceket (fejeket vág, forgatja a szemeit).
  • Amikor egyfolytában elvörösödik és visszatámad.
  • Amikor egyébként eddig csacsogott, de már nem szólal meg.
  • Inkább egyedül ebédel/kávézik, vagy kihúzza magát a csapatépítő programok alól.
  • Már nem segít a munkában másoknak, vagy nincs véleménye, inkább csendben marad a megbeszéléseken.

Ha ezek észlelhetőek az egyik munkatársunknál, akkor érdemes kezdeményezni, leülni és megbeszélni vele, vagy akár csapatszinten is, hogy mi is zajlik itt. Természetesen az nagyon fontos, hogy utána tényleg figyeljenek oda egymásra, kérjenek és adjanak is visszajelzést a megbeszéltektől eltérő viselkedésre. Sőt a fentiekben említett megállapodásra is rá kell nézni rendszeresen, hogy be tudták-e tartani. Ha valami miatt nem, akkor meg kell vizsgálni, hogy ennek mi az oka, és hogyan lehetne legközelebb másképp kezelni a helyzetet. Ebben pedig a csapat vezetőjének van nagy felelőssége, hogy észrevegye és kezelje ezt nemcsak az egyén, hanem a csapat szintjén is.

Mészáros Ágnes, Junior szervezetfejlesztő
a szerző cikkei

(forrás: Legacy Blog)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

hirdetés