hirdetés
hirdetés
hirdetés

Konfliktuskezelés

A narancs leve kell vagy a héja?

Az emberi lét szükségszerű velejárója a konfliktus. Mindegy, hogy hasznos vagy hátráltató eseményként gondolunk rá, abban megegyezhetünk, hogy mindenki életében bekövetezik, és időről-időre újra felbukkan. Ennek megfelelően a kezelése az egyik legkeresettebb humán kompetencia a céges- és magánéletben. Hogyan tudok jól kijönni egy konfliktusból, miként tudom úgy alakítani az eseményeket, hogy az nekem (is) előnyös legyen?

Ha nem születtünk jedinek, hogy egyetlen kézmozdulattal keresztülvigyük az akaratunkat, és a manipuláció sem a mi asztalunk, mert nem vagyunk elég elbűvölők és karizmatikusak hozzá, akkor maradnak a tanult technikák. Az alábbiakban ezekből tekintünk át néhányat. Mielőtt azonban belevágunk, két dolgot érdemes észben tartani. Az egyik, hogy más dolog ismerni a technikát, és megint más használni azt. A másik pedig, hogy nincs tökéletes technika, a siker ugyanis ezek kiegyensúlyozott és helyzethez igazított kombinációjából adódik.

Nyugalom

Az első technika egy közvetett módszer, amelynek láttán többen talán rögtön a másodikra ugranak, ám mégsem hagyható ki. Bármennyit tanulunk ugyanis a témáról, és bármennyire intellektualizáljuk azt, konfliktuskezelésünk épp annyira lesz csak hatásos, amennyire nyugodtak tudunk maradni ilyen helyzetben. Éppen ezért minden idők leghatásosabb megoldása a higgadtság. Nem könnyű elérni, de számos módszer sajátítható el arra, hogyan nyugtassuk meg (vagy vissza) magunkat. Ilyen például az autogén tréning, amelynél akár néhány másodperc is elég lehet a megnyugvásra, de jó megoldás a biofeedback is, amely pontosan és megbízhatóan csatolja vissza, hogy hol is jár a szívverésünk vagy éppen a vérnyomásunk, ezzel figyelmeztetve minket arra, hogy alaposan felpaprikázódtunk. Elég belegondolni, hogy hányszor hangzik el a „nyugodj meg” felszólítás, amelyre az emberek többsége vörös fejjel vágja rá, hogy „nyugodt vagyok”. Ha ezt tudjuk kezelni, az már maga a félsiker.

„Előbb kérdezz, csak aztán lőj”

A második módszer már aktívabb megközelítés, bár alighanem sokszor már késő bevetni, ugyanis az első mondathoz kapcsolódik. Rendkívül sok múlik ugyanis azon, hogy mivel nyitjuk az interakciót, és ezáltal milyen benyomást teszünk a másikra. Éppen ezért már itt érdemes hangsúlyozni a kooperációt vagy a közös érdeket, a harmóniát. Ezek mindegyike fölérendelt cél lehet, amelyről már kísérletileg is bizonyították, hogy képes szövetségessé kovácsolni az ellenálló feleket. Egy vélhetően kellemetlen teljesítményértékelést például hiba lenne azzal kezdeni, hogy mivel nem vagyunk elégedettek. Ennél sokkal többet lehet kihozni belőle, ha azt mondjuk, hogy még sokáig szeretnénk együtt dolgozni az illetővel, és ez egy kiváló alkalom, hogy visszajelezzük egymásnak az eddig tapasztaltakat. Egyébként is jó, ha tisztázzuk, hogy kik is vagyunk, honnan jöttünk, és mit képviselünk az adott szituációban, ahelyett, hogy rögtön „lövünk”.

Én, te, ő

A harmadik módszer alapja, hogy a konfliktusaink során jellemzően a másikról beszélünk, őt minősítjük, és vele csináltatnánk vagy éppen nem csináltatnánk meg valamit. Ez vélhetően csak ront a helyzeten, hiszen nyilvánvaló beavatkozást jelent a másik szférájába. Bár a végén valamire rá szeretnénk venni a partnerünket, célszerű ezt mégis közvetetten elérni, és éppen ezért a másikra vonatkozó kijelentések helyett énüzenetekkel dolgozni. Ezáltal a másik fél megismerheti, hogy kik vagyunk mi a konfliktusban, mit szeretnénk, hogyan érzünk, nekünk mi és miért lenne jó. Ha tehát például zavar a hangos zene a másik munkaállomás felől, akkor nem érdemes azzal a felszólítással beállítani a kollégához, hogy kapcsolja ki, és körülbelül ugyanennyit ér a közkedvelt „képzeld magad a helyembe, neked hogy esne” frázis is. Helyettük beszéljünk arról, hogy a jelenlegi állapot nekünk miért rossz, mit élünk át. Gondoljunk csak Petőfi versére: „Csendesebben vigadjanak, Isten áldja meg kendteket, Szegény édesanyám beteg.”

Tiltás-tiltás

Ha már Petőfi versénél tartunk, ebből egy negyedik módszert is kiemelhetünk tanulságként, ami nem más, mint a „ne” és a „nem” elkerülése. Célszerű tehát átfogalmazni a mondandónkat, pozitívan megközelíteni a másik fél részéről vágyott cselekvést, és kerülni a végletességet. Egy másik példát említve: ha azt szeretnénk, hogy a kolléga ne késsen a munkahelyéről, akkor ehhez a helyzethez először úgy érdemes közelíteni, hogy miként lehetne kicsit pontosabb.

Az el nem vitatható érzés

Az ötödik módszer az érzelmekre és az érzésekre fókuszál. Nem az idegességre vagy a frusztrációra, amit az adott pillanatban átélünk, hanem amit korábban éreztünk. Ha például zavar bennünket, hogy a főnök nem delegál nekünk feladatokat, akkor azt az érzést érdemes számára megvilágítanunk, amit közvetlenül emiatt éreztünk, például hogy nem bízik bennünk vagy hogy hasztalannak gondoljuk magunkat. Ha pedig mi már közöltük a saját érzéseinket, akkor nem árt megismerni a másik érzéseit, hiszen lehet, hogy a főnök éppen azért nem delegál, mert attól fél, hogy nemtörődömnek fog látszani, ha mindent kiad. Nem árt tehát odafigyelni arra, hogy kérdezzünk, és ne feltételezzünk, még akkor se, ha egyébként jól feltételezünk! Ezek a párbeszédek mindig közelebb visznek a megoldáshoz, hiszen építik a bizalmat, ugyanakkor ventillálják is a feszültséget azáltal, hogy kimondjuk őket.

Csőlátás helyett

Utolsó technikaként pedig jöjjön egy egyszerű észrevétel, amelynek segítségével rengeteg viszály oldódott már meg. A legtöbb konfliktus A és B közötti választásról szól, ahol a kettő között nincs átfedés, miközben szinte biztos, hogy van egy C megoldás is, amely viszont csak akkor fog felbukkanni, ha a felek beszélnek egymással, és megismerik egymást a konfliktusban. Klasszikus példa a narancs, amelyet két gyerek egyszerre akar megszerezni, mígnem rájönnek, hogy az egyiküknek csak a héja, a másikuknak pedig csak a leve kell.

Füzér Gábor
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Digital Branding Reggeli a Google-lel március 6-án!

Toborzásaink kiegészítése LinkedIn kampányokkal. Mire jó, hogyan használható, kinek érdemes, kinek nem? Március 6., 08:30

Gyakorlati Facebook útmutató: Recrutiment branding a gyakorlatban, eszközök és lépések több és releváns jelentkezőért. Március 6., 13:00

Amit egy hr-esnek a GDPR-ról tudnia kell. Konzultációval egybekötött workshop a Deloitte szakértőivel március 8-án.

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, idéntől külföldi kreatívigazgatók is a zsűriben! M+Listán pontszerzés. Nevezési határidő: 03.09.

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Nevezési határidő: március 09.

A Magyar Instagram Körkép 3.0 kutatás eredményeinek és az Instagram legfrissebb híreinek ismertetése. Március 21., 09:00

hirdetés