hirdetés
hirdetés
hirdetés

TED

A munkahelyi segítségnyújtás 4 fontos szabálya: így kérj segítséget, hogy kapj is!

Segítséget kérni nehéz, de az életben óhatatlanul adódnak olyan helyzetek, amikor meg kell tennünk, a munkahelyen és a magánéletünkben egyaránt. Hogyan válhatunk magabiztossá a segítségkérés művészetében? A motivációt és döntéshozatalt kutató szociálpszichológus, Heidi Grant magával ragadó TED-előadásában négy egyszerű szabályt fektet le, amelyeket követve könnyebbé válik a segítségkérés, és sikeresebben kaphatjuk meg a segítséget, miközben úgy alakítjuk a helyzetet, hogy az a segítőnek is megérje.

Segítséget kérni az egyik legkínosabb dolog, igaz? Bár csacska dolog félni azt bevallani, hogy segítségre van szükségünk, legyen az szerettünktől, baráttól vagy kollégától, vagy éppen egy idegentől, mégis kissé kellemetlenül érezzük magunkat, amikor segítséget kérünk, és emiatt mindannyian igyekszünk ezt elkerülni, amikor csak tehetjük. Ha segítséget akarunk kérni, akkor az egyetlen módja annak, hogy kevésbé érezzük magunkat kényelmetlenül, hogy gyakorlottá válunk benne; hogy megnöveljük annak az esélyét, hogy ha segítséget kérünk, segítsenek is nekünk. Sőt, még megelégedésükre is szolgáljon, hogy nekünk segítenek, hiszen így a jövőben is szívesen segítenek majd.

A segítségkérést nem lehet megúszni

Heidi Grant kollégáival azt kutatta, hogy az emberek miért döntenek néha úgy, hogy segítenek, és néha miért nem. Először is: ha szükségünk van rá, kérnünk kell. Valamilyen szinten mindenkit kínoz az, amit pszichológusok az átláthatóság illúziójának hívnak, és ami tulajdonképpen téveszme, miszerint gondolataink, érzéseink és szükségleteink teljesen egyértelműek mások számára. Ez nem így van, de ezt hisszük. Ezért csendben szoktuk várni, hogy valaki észrevegye, mire van szükségünk, és magától felajánlja a segítségét. Ez azonban téves elképzelés: nemcsak nekünk nehéz kifejeznünk, mire van szükségünk, hanem a hozzánk legközelebb állóknak is nehéz átlátniuk, hogyan támogathatnának minket. És még ha ha valaki látja is, hogy rászorulunk, honnan tudná: szeretnénk, hogy segítsen? Próbáltunk már kéretlenül segíteni valakinek, akiről kiderült, hogy nem igényli a segítségüket? Rögvest undokoskodni kezdenek, igaz? Nem hibáztathatunk másokat, ha nem maguktól ajánlják fel a segítségüket, amikor magunk sem tudjuk, hogy szükségünk van rá. Kutatások kimutatták, hogy a munkahelyi segítségnyújtás 90%-a konkrét kérés eredménye. Igenis ki kell mondanunk, hogy támogatásra van szükségünk!

Ezt a négy ökölszabályt tartsd be, ha szeretnéd, hogy célba érjen a segítségkérésed

Ahhoz, hogy ebben jók legyünk, hogy kérésünkre tényleg segítsenek nekünk, érdemes még pár dolgot észben tartanunk. Grant négy alapvető tanáccsal szolgál, amelyeket észben tartva nemcsak könnyebbé válik a segítségkérés folyamata, de nagyobb eséllyel fognak a kérésünk hatására ténylegesen segíteni is nekünk:

1. Amikor segítséget kérünk, pontosan fogalmazzuk meg, mire és miért van szükségünk. A félreérthető, közvetett kérések nem hasznosak a segíteni próbálóknak. Nem tudják, mit várunk tőlük, és abban sem biztosak, hogy képesek lesznek-e segédkezni nekünk. Senki sem akar rossz segítséget nyújtani. Például ahelyett, hogy "Szeretnék egy kávé mellett elbeszélgetni  önnel valamiről", érdemes a közepébe vágnunk, és egyenesen megfogalmazni, mit szeretnénk a másik személytől, például: "szeretnék arról beszélni, hogyan dolgozhatnék önöknél", vagy "felkérném egy közös kutatási projektre egy önt érdeklő területen", vagy "a tanácsát kérném az egyetemi felvétellel kapcsolatban".

2. Kerüljük a fenntartásokat, a magyarázkodást és a megvesztegetést! Tehát még véletlenül se ejtsünk ki ilyen mondatokat a szánkon, mint például: "Elnézést, hogy erre kérlek." "Sajnálom, hogy ezzel zavarlak." "Ha nem lenne szükségem a segítségedre, nem kérnélek rá."  Néha az emberek annyira bizonygatják, hogy nem gyengeségből vagy kapzsiságból kérnek segítséget, hogy észre sem veszik, mennyire kellemetlen ez nekünk. Különben is, hogyan segíthetnék örömmel, ha nem szívesen kérik tőlem? Míg az teljesen helyénvaló, hogy idegenek szolgálatait megfizetjük, arra gondosan ügyelnünk kell, hogy a barátainkat és kollégáinkat mivel ösztönözzük. Ha kapcsolatban állunk valakivel, természetes, hogy ügyelünk egymásra. Így mutatjuk ki a törődésünket. Ha ösztönzőket vagy pénzt társítunk hozzá, olyan érzésünk támadhat, hogy ez már nem kapcsolat, hanem üzlet. Ez eltávolodással jár, s emiatt – furcsa mód – kevésbé segítjük majd egymást. Valami spontán ajándék, hogy megháláljuk valaki tettét, teljesen helyénvaló. De legjobb barátunknak fizetséget felajánlani a költöztetésünkért már nem az.

3. Ne kérjünk segítséget e-mailben vagy üzenetben! Az e-mailek és az üzenetek személytelenek. Néha elkerülhetetlen, de leggyakrabban azért folyamodunk ehhez a módszerhez, mert úgy kevésbé kellemetlen, arra viszont nem gondolunk eközben, hogy még ennél is kevésbé kínos üzenetben nemet mondani. Ezt kutatások is alátámasztják: a személyesen történő segítségkérésekre 30%-kal többször mondanak igent, mint az e-mailes megkeresésekre. Ha valami igazán fontos, személyesen kell előterjesztenünk, vagy a telefonunkat telefonként kell használnunk, hogy segítséget kérjünk.

4. Ha segítséget kérünk valakitől, és ő rábólint, tájékoztassuk a fejleményekről! Sokan tévesen azt hiszik, hogy a segítséget maga a segítés teszi örömtelivé. Ez nem igaz. Segíteni akkor jó, ha tudjuk, hogy célba ért a segítség, meglett az eredménye, a másik hasznára vált. Ha nem tudom, ténylegesen segítettem-e, mit gondoljak?  Valójában a hatékonyság érzése az, amely miatt egyes kérések olyan hívogatóak, hiszen szemünk előtt lebeghet az, ahogyan a segítségünk változást idéz elő. Vegyük a fáradságot, hogy elmondjuk a kollégánknak, hogy segítségükkel kötöttünk jelentős üzletet, vagy kaptunk lehetőséget az áhított interjúra. Mondjuk el a párunknak, hogy a támogatása könnyítette meg az adott nehéz időszak feldolgozását. Mondjuk el a macskaszitternek, mennyire örülünk, hogy valamilyen oknál fogva a macskák kivételesen semmit sem törtek el a távollétünkben, szóval biztosan kiváló munkát végzett.

Segítséget kérni nem könnyű. Mindannyian tartunk tőle egy kicsit. Sebezhetőnek érezzük magunkat tőle. De a mai világ valósága, hogy senki sem egymaga éli mindennapjait. Légüres térben nem lehetünk sikeresek. Ma, jobban mint valaha, szükségünk van egymásra, egymás támogatására, az együttműködésre, hogy sikeresek lehessünk.

Tehát ha segítségre van szükségünk, mondjuk ki! Ha segítséget kérünk, azt úgy tegyük, hogy megnövelje az igenlő válasz esélyét, és örömet szerezzen a másiknak is azzal, hogy nekünk segíthet, hiszen ezt mind megérdemeljük!

Itt megtekintheted a teljes TED-előadást!

(forrás: ted.com)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én. Az előadások hosszabb szünetében a kiállítók a gyakorlatban is bemutatják megoldásaikat.

hirdetés