hirdetés
hirdetés
hirdetés

Asszertivitás-gyakorlat

A meggyőző kommunikáció 3 alapelve

Hányszor őrlődünk konfliktusok örvényében, amikor vagy nem merjük kimondani a véleményünket, vagy az a gond, ha kimondjuk. Hogy kéne ezt hatékonyan csinálni?

Előfordulhat, hogy munkahelyünkön akár burkoltan, akár nyíltan, de konfliktusba keveredünk. Ilyenkor mindenki szeretné érvényre juttatni az igazát. Sokszor jó lenne úgy igazából megmondani a véleményünket a folyton a szavunkba vágó, a mi eredményeinket magáénak valló, a főnöknél minket besározó stb. kollegának. Jó lenne rázúdítani a hónapokon keresztül felgyülemlett feszültségünket. Valamiért még sem tesszük ezt, inkább magunkban őrlődünk, vagy indirekt módon fejezzük ki az elégedetlenségünket.

Többségében nem vagyunk elég magabiztosak a konfrontációhoz, tolakodónak, agresszívnek érezzük az ilyen viselkedést. A jó hír az, hogy a félénkebbek számára is van megoldás! Az asszertív kommunikáció egy tanulható viselkedésforma. Lényege, hogy aki eszerint kommunikál, az magabiztosan nyilvánul meg akár érzelmileg nehéz szituációkban is. A másik fél legyőzése helyett, a beszédpartnere igényeit is szem előtt tartva, a konfliktus megoldására törekszik, de behódolás nélkül.

Ahhoz, hogy ez sikerüljön, elég egyetlen kommunikációs formulát elsajátítani, melyet Robert Bolton fejt ki bővebben People Skills című könyvében, három pontba szedve ezt az elméletet:

 

1. Indíts egy rövid, egyszerű, objektív állítással az idegesítő kolléga viselkedésével kapcsolatban.

Például: „Megbeszélés közben mindig a szavamba vágsz…” vagy „Mindig egyedül akarod learatni a babérokat a közös munkánkért…”

Ilyenkor az a cél, hogy felkeltsd a kolléga figyelmét és ennek során minimalizáld a védekezésének lehetőségeit. De ne feledd: az állításnak pontosnak, rövidnek és tárgyilagosnak kell lennie ahhoz, hogy a másik meghallja, mit is akarsz mondani.

 2. Fogalmazd meg a negatív hatást, amit a viselkedése rád gyakorol.

Például: „Amikor állandóan megzavarsz a tárgyaláson beszéd közben, azzal nem adsz esélyt, hogy kifejezzem a véleményemet”. Vagy: „Mindig egyedül akarod learatni közös munkánk gyümölcsét, így az én szerepem háttérbe szorul”. A lényeg az, hogy felépíts egy ok-okozati összefüggést, amihez hozzáfűzöl érzelemmentes, objektív állításokat a munkatárs zavaró viselkedéséről.

3. Végül jöhetnek az érzelmek.

Itt kifejezheted, hogy a sértő magatartása nemcsak negatív hatással van a tevékenységedre, de érzelmileg sem esik jól. Mondhatsz ilyesmiket: „kiszorítva, elnyomva érzem magam”. A vitapartnered ezen biztos meglepődik és kényelmetlenül érzi majd magát, de a te érzéseidet nem tudja megcáfolni.

Tehát a három pont egyben így hangzik: „Ha mindig a szavamba vágsz a megbeszéléseken, esélyem sincs elmondani a véleményemet, és emiatt elnyomva érzem magam.”

Persze, előfordulhat, hogy a recept nem egyből működik, és lehet, hogy negatívan reagál majd a kollégád. Te akkor is maradj higgadt és tűnj magabiztosnak! Egy kis gyakorlással, előzetes felkészüléssel javíthatod a hatékonyságodat. A módszer tökéletesítése érdekében jegyezd fel azokat az alkalmakat, a saját és a vitapartnered viselkedésmintáit, amikor konfliktusba keveredtek. Ezeket elemezve jobban felkészülhetsz a következő „összecsapásra”, növelve az esélyét annak, hogy az üzeneted végül meghallgatásra talál.

 

 

Vitéz Veronika
a szerző cikkei

(forrás: hbr.org)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

2018. november 15. Az Employer Branding alapszabályai konferencia

A HR emberi oldala - hogy még többet tehess másokért! A hrpwr.hu és az Üzlet & Pszichológia konferenciája november 29-én.

hirdetés