Távmunka kérdései

A Magyar Távmunka Szövetség elnöke: „A munkavédelmi feltételekben is lehetne több rugalmasság”

2020. október 26. 15:00

Nyomtatás

A járványhelyzet kezdete óta számos vállalat állt át részlegesen vagy teljesen a home office munkavégzésre. A tapasztalatok jók: az otthoni munkavégzés bevált a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt – írja a HR Feed.

Kapcsolódó cikkek

A távmunka szabályozása az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján időszerűvé vált. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára őszre ígért változást: a tervek között a távmunka fogalmának kiterjesztése és a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése szerepel.

Dr. Forgács Tamással a Magyar Távmunka Szövetség elnökével beszélgettünk a küszöbön álló változásokról. A fő cél mindenképpen az, hogy az otthoni munkavégzés rugalmasabbá váljon.

A leggyakrabban felmerült kérdéssel kezdjük beszélgetésünket: "Az egyik a munkaidő mérés és nyilvántartás problémája. A munkaidő az EU-s jogszabály szerint az, amit munkával töltünk, a magyar jogszabály szerint pedig a munkaidő eleje és vége között eltelt idő. Távmunkában ez nehezen értelmezhető, főleg a pandémia esetén, a digitális oktatás során, amikor sokaknak foglalkozniuk kellett a gyerekükkel, így biztos, hogy nem dolgoztak folyamatosan, de cserébe valószínűleg este leültek dolgozni. A munkaidő így egy kicsit szórtabb - mondja dr. Forgács Tamás.

Home office-barát munkaszerződés?

Nem könnyű a dolga annak, aki home office-barát munkaszerződést szeretne kötni: „Munkajogilag sem a kötetlen munkaidő fogalma, se a munkaidőkeret nem alkalmazható a távmunkára, mert a kötetlen munkaidő esetén nem elvárható a 8 óra, a munkaidőkeret viszont kötött, tehát ott meg kell mondani legalább egy héttel előre, hogy mettől meddig dolgozunk, ami a távmunkánál nem reális.”

Szintén érdekes szakmai kérdés a munkaügyi nyilvántartás: „Biztos vagyok benne, hogy mindenki a hétfőtől péntekig 8-tól 4-iget írta be a munkaügyi elszámolásba, ami nem felel meg a valóságnak. Vannak olyan megoldások, melyek alkalmasak a munkaidő pontos mérésére, de itt bejön a GDPR problémája, hogy amennyiben ilyet teszünk, kijönnek bizonyos adatok, amelyek személyes adatoknak minősülnek. Az is személyes adat, hogy én a céges kollégámnak írok egy levelet. Jogilag megoldható, de nem túl egyszerűen, hogy ez legális legyen. A GDPR rendelet leírja, hogy az adott országok a saját jogszabályukba vezessék bele azt, hogy milyen mélységben lehet ezt ellenőrizni, ezért itt is lehetne egy könnyítés.”

Szabályos-e, ha a kanapén ülve dolgozom?

A munkavédelmet utolsóként kiemelve: „Itt az a probléma, hogy ha munkaszerződésünk van, akkor meg kell felelnünk a munkavédelmi előírásoknak. Ez fizikailag azt jelenti, hogy az adott munkahelyet be kell vizsgálni, kockázat alapon értékelni és dokumentálni, és olyan nem lehet, hogy a dolgozó kiül a kanapéra, mert akkor már nem szabályosan dolgozik. Neki ott kell ülnie azon a széken, amit a munkavédelmi szakember a helyszínen felmért, ami egy irreális dolog, mert nem várhatjuk el, hogy mindenhova kimenjen egy munkavédelmis és megszabja, hogy hogy állhat egy szék, amit aztán onnan eltolni nem lehet. A munkavédelmi feltételekben is lehetne több rugalmasság, mondjuk a közös felelősségvállalásban vagy egy szabályrendszer ismertté tételében.”

Utolsó eszköz vagy első választás?

A vezetők sok esetben utolsó eszközként nyúlnak a távmunka lehetőségéhez, holott egyre több felmérés mutatja, hogy hatékonyan működtethető a munkavégzés távolról is.

Ennek okai a vállalati kultúrában keresendők: „A legtöbb vezető a tapasztalt, idősebb korosztály tagja, akiknek a vezetési technikája nagyjából az, hogyha látom, akkor dolgozik, ha nem látom, akkor nem dolgozik. A távmunka során nagyon értékes munkát lehet végezni. Több nagyvállalat menedzserei, projektmenedzserei, back office munkatársai, biztosítók, akikkel kapcsolatban voltam, dolgoztak otthonról. Megfelelő mérőszámok alapján ugyanolyan hatékonysággal vagy még jobban lehet teljesíteni a távmunkában. Erre vannak objektív mérések és mi ezt támogatjuk.”

„Volt régebben egy felmérés, még a pandémia előtt, aminek az volt az eredménye, hogy a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedésének egyik gátja a bizalomhiány.”- mondja Tamás, de hozzáteszi, hogy a vezetői ellenállásra ugyanakkor létezik megoldás. „Tehát a vezetőknek, nagyjából 120 fő feletti cégnél nagyon fontos a bizalom. Egy ekkora cégnél már valóban nem lehet bizalmi alapon távmunkázni, kell nekik egy objektív kontroll. Egy mind a dolgozó, mind a munkáltató számára elfogadható olyan objektív kontroll, ami alapján mind a két fél pontosan tudja, hogy mikor dolgozik, mit dolgozik, hogyan halad előre, és sem a munkavállaló nem érzi azt, hogy otthon nagyon sokat kell dolgoznia, hogy elhiggyék, hogy ő dolgozik, sem a munkáltató nem hiszi azt, hogy ő meg lóg és napozik a kertben nyáron. Én azt gondolom, hogy ezen eszközök hiánya vezet oda, hogy irodában szeretnek dolgozni.

Én azt látom, hogy azok a cégek, akik az irodában is tudnak mérni eredményességet, azok nyugodtan engedik a dolgozóikat távmunkába, hisz objektíven, számok alapján tudják figyelni a teljesítményt és ez alapján mindkét fél számára objektív az a dolog, hogy dolgoztam, nem dolgoztam, megfelelő teljesítményt hoztam.”

Mit hoz a jövő?

A járványhelyzet alatt kipróbáltuk: a távmunka működik, és ha nem is költözünk mindannyian örökre haza az irodákból, egyre többen igénylik az otthoni munkavégzést. A szövetség elnöke is bizakodó, szerinte hosszabb távon is nőhet a home office-ból dolgozók aránya:

"Nagyon régóta mondjuk, hogy jó a távmunka, és most volt itt 2 hónap, amikor egyszerűen minden a betű szerint történt: az olajár csökkent, a légszennyezés javult, a dolgozók elégedettek voltak. Nagyon sok felmérés látott napvilágot, melyek szerint még a vezetők is úgy gondolták, hogy ezt fenn kell tartani" – fogalmaz a szakember.

A gyakorlatban a bizalmi aggályok és a nehézségek mellé szép számmal sorakoztak fel a távoli munkavégzés előnyei is: „Ez egy akkora juttatás a munkavállalónak, hogy ezzel szemben teljesen hátrányban lesz az, aki berendeli a magasan képzett embereit az irodába. A munkáltató számára előny az olcsóbb irodabérlet is. A legtöbb cég gyakorlatilag felezte az irodabérletet, külföldön és Magyarországon is állami cégek is elindultak ebbe az irányba. Sokkal kisebb terület elég, még így is, hogy a 1,5 méter távolságot be kell tartani. Nem beszélve arról, hogy szélesebb HR piac van. Már nem csak Pestről és agglomerációkból tudnak budapesti cégek embert szerezni, hanem vidékről is, mert működik a távmunka. Úgy gondolom, hogy mindenképp van jövője ennek.”

Kövecses Evelin
a szerző cikkei

(forrás: HR Feed)

a 'Fejlődés' rovat további cikkei