hirdetés
hirdetés

Eurostat-kiadvány

A hazai munkavállalók csaknem 80 százalékának semmilyen beleszólása nincs a munkaideje szervezésébe

Egy friss európai kiadvány alapján a magyar dolgozók munkaidejét igencsak leuralják a munkáltatók. De nincs ez minden országban így: van, ahol a dolgozók valamelyest vagy akár teljesen is rendelkezhetnek saját munkaidejük tartalommal való feltöltéséről. Igen ám, de az is látszik: a nagyobb szabadság gyakran párosul azzal, hogy a munkáltató munkaidőn kívül megtalálhatja az embert feladatokkal. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy hol mennyire könnyű 12 órára elkéredzkedni munkaidőben. A HRCENTRUM összefoglalója.

Az EU-s dolgozók átlagosan 17 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt két hónapban többször is előfordult vele, hogy a munkáltatója a szabadidejében lépett vele kapcsolatba munkaügyben. Az arány magasabb volt a férfiaknál (20%), mint a nőknél (14%) derül ki az Eurostat legfrissebb kiadványából.

A statisztikákból az olvasható ki, hogy 2019-ben a leginkább érintett szakmák a fenti szempontból a következők voltak az EU-ban:

  • ingatlan (18%),
  • információ és kommunikáció (15%),
  • műszaki tevékenység (14%),
  • adminisztráció (14%).

Érdekes adat az is, hogy majdnem minden negyedik EU-s munkavállaló jelentette azt, hogy ha nem is gyakran, de időnként azért szükség van arra, hogy a szabadideje kárára oldjon meg valamilyen, a munkájához kapcsolódó feladatot. Ezzel szemben a dolgozók 59 százaléka azt vallotta megkérdezésükkor, hogy az elmúlt két hónapban egyáltalán nem kellett a szabadidejében munkával foglalkoznia.

Hol mennyire szabályozzák a munkaidőt?

Az Eurostat statisztikáiból ezzel párhuzamosan kiolvasható az is, hogy a munkavállalók 61 százalékánál egyértelműen a munkáltató rendelkezik a munkaidejük teljes egészével. Ezzel szemben csupán a munkavállalók 21 százaléka mondta azt, hogy valamelyest van beleszólása a munkaidejének szervezésébe, míg mindössze a dolgozók 18 százaléka engedhette meg magának, hogy saját időbeosztás szerint dolgozzon.

Míg az EU-s átlag szerint a munkavállalók 61 százalékénál határozza meg teljes mértékben a munkáltató, hogyan ossza be a munkaidejét a dolgozó, addig vannak olyan EU-s országok, ahol ez az arány messze magasabb. Magyarország is idetartozik.

A legdurvábban Bulgáriában szabályozzák a munkavállalók munkaidejét, itt a dolgozó 80 százaléka olyan helyen dolgozik, ahol semmilyen beleszólása sincs az időbeosztásába. A második helyen ezen a ranglistán  holtversenyben ott találjuk Magyarországot is: nálunk a munkavállalók 79 százalékának van teljesen munkáltatói szabályozásban a munkaideje. Ezzel holtversenyben végeztünk a litvánokkal, magunk mögé utasítva Ciprust, Horvátországot és Lettországot. A környező országok közül 60 százalék fölötti volt az arány Szlovákiában, Szlovéniában és Romániában is.

Mielőtt azt gondolnánk, hogy csak így lehet működő gazdaságot létrehozni, a lista másik végén szereplő Finnországban csupán a munkavállalók 30 százalékának a teljes munkaidejét uralják le a munkáltatók. Miközben a dolgozók 48 százaléka legalább alkalmanként dönthet munkaidejének "optimalizálásáról". A leszabályozottság tekintetében a svéd munkavállalók 35 százalékát érinti a teljes korlát, míg Hollandiában, Luxembourgban és Dániában ez az arány már majdnem a munkavállalók felénél, 49 százalékuknál van így.

Szabadidőben is dolgozni

Igen ám, de ehhez a szabadsághoz mintha hozzátapadna az a munkáltatói eljárás is, hogy a munkavállalókat többet zargatják a szabadidejükben. A jelentés szerint a finn dolgozók mintegy 23 százaléka számolt be arról, hogy a megkérdezésük előtti 2 hónapban többször is előfordult vele, hogy direkt feladattal látták el akkor, amikor amúgy a szabadidejét töltötte. Szintén több mint a munkavállalók 15 százaléka számolt be erről Hollandiában és Svédországban.

Ugyanezekben az országokban magas volt azon dolgozók aránya is, akiket bár többször felkeresett a munkáltatója valamilyen ügyben, de azonnal elvégzendő feladatot nem kaptak. Tíz százalék fölötti volt ezek aránya Svédországban, Finnországban, Hollandiában, Észtországban, Németországban és Dániában.

Ezzel szemben Litvániában, Romániában és Csehországban a munkáltatók szinte teljesen békén hagyják a dolgozókat azok szabadidejében. Itt a munkavállalók csupán 3, 3, illetve 5 százaléka mondta azt, hogy többször zargatták elvégzendő feladatokkal az elmúlt hónapokban, amikor éppen az énidejét töltötte. Magyarországon ez az arány 8 százalék volt.

Az látszik tehát, hogy párhuzam vonható a szabadidős munkáltatói zaklatás és a között, hogy a munkáltatók amúgy mennyire szabályozzák a munkaidős tevékenység idejét. Ne feledjük, ez könnyen adódhat a munkavégzési területek különbségéből is. Ezzel együtt persze vannak kivételek is: míg Bulgáriában a legdurvábban szabályozott a dolgozók munkaideje, az EU-s átlagnál nagyobb mértékben éri a munkavállalókat olyan szabadidős munkáltatói megkeresés, ami azonnali feladattal jár.

Ezen a téren Magyarország az átlag alatt maradt, de ha megnézzük a számokat, akkor a magyar munkavállalók 13 százalékát azért néhány alkalommal felkeresi a munkáltatója szabadidőben, és 22 százalékuknál alkalmanként fordul elő ugyanez.

Heti legalább egy váratlan feladat

2019-ben az EU-s munkavállalók 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkájában egy héten legalább egyszer egy váratlan feladathoz hozzá kell szabnia a munkaidejét. A hirtelen jövő feladatok legnagyobb arányban a luxembourgi, finn és francia dolgozókat érintették, de az EU-s átlag fölött végeztek az osztrákok, szlovének, németek is. Ehhez képest Bulgáriában csupán a munkavállalók 8 százalékának kellett ilyesmivel szembesülnie a megkérdezése előtti két hónapban, míg Magyarországon csupán a dolgozók 9 százalékát érintette ilyesféle hajcihő.

Ezzel egyébként a litvánok mellett végeztünk, beelőzve a szlovákokat, spanyolokat. Kiemelendő, hogy a magyar munkavállalók 76 százalékának semmiféle olyan hirtelen jött feladattal nem kellett szembesülniük az "elmúlt két hónapban", amihez hozzá kellene szabniuk az amúgy megszokott munkaidős ritmusukat.

Hol mennyire lehet elugrani valahová a munkából?

Az Eurostat kíváncsi volt arra is, mennyire könnyű európai munkavállalóknak napközben 12 órát szabadságra menniük valamilyen ügyük intézése érdekében. A felmérésben négy válaszlehetőség közül lehetett választani: nagyon könnyű, elég könnyű, nehézkes, nagyon nehéz. Nem meglepő módon a legkönnyebb helyzetben ezen a téren az északi államok lakói vannak, a munkavállalók több mint fele vélekedett úgy, hogy nagyon könnyű elkéredzkednie Svédországban (52%), Finnországban (50%), de majdnem 50 százalékos részesedét ért el Izland (49%), Szlovénia (48%), Málta (48%) és Dánia (48%) is. 

Az EU-s átlag ehhez képest csupán 34 százalék volt. Magyarországon például csak a dolgozók 19 százaléka tapasztalja azt, hogy nagyon könnyű lenne munkaidőben 12 órára lelépnie, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy a magyar dolgozók elsöprő többsége, 42 százaléka szerint ha nem is nagyon könnyű, de azért elég könnyű 12 órára kivonnia magát a munkából. Ez utóbbi egyébként a 3. legnagyobb arányszám Portugália és Litvánia után.10 magyar munkavállalóból tehát 6 könnyen megoldja az 12 órás munkaidőbeli kiruccanást.

Ezzel szemben 10-ből átlagosan két magyar dolgozónak nehézkes ezt elintézni, míg majdnem ugyanennyien vannak azok, akik szerint majdnem lehetetlen vállalkozás lenne ilyen szabad órák beiktatása.

(forrás: Pénzcentrum)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

Az élet megállt ugyan, de a toborzás nem: bizonyos ágazatokban ugyanúgy kellett a munkaerő, a kampányok, kiválasztások és interjúk ugyanúgy folytak tovább az elmúlt egy évben is, mégis rengeteg dolog változott. Ennek tanulságait foglaljuk össze május 20-án!

hirdetés