hirdetés
hirdetés
hirdetés

Pszichoszociális kockázati tényezők

A fizikai munkavédelem mellett ügyelj a lelkire is!

A fizikai mellett a pszichoszociális kockázati tényezőket is kezelniük kellene a hazai szervezeteknek, azonban viszonylag kevesen tesznek érdemi lépéseket ennek érdekében. Pedig ha megfelelően foglalkoznak ezekkel a tényezőkkel, az az elvándorlás csökkentésében és az új munkatársak megtalálásában is segíthet.

A fizikai munkavédelem jelentőségével már többé-kevésbé tisztában vannak a hazai szervezetek, és például a nagy nyári hőség idején egyre több cégnél, intézménynél kiemelt figyelmet kapnak a szabadban, vagy forró környezetben dolgozó munkatársak. Az ugyanakkor kevésbé közismert, hogy jogszabály írja elő, hogy a munkavállalókat fenyegető pszichoszociális kockázatokat mérni és kezelni kell a társaságoknak. Ráadásul ez nem csak a törvényi előírásoknak való megfelelés miatt fontos, hanem az egyre súlyosabb munkaerő-piaci helyzetben segíthet a megfelelő alkalmazottak megtalálásában és még inkább a megtartásában.

Kockázatnak számít az is, ha folyton megzavarnak munka közben

A pszichoszociális kockázati tényezőket több szinten kell vizsgálni, hiszen ezek a kockázatok adódhatnak egyrészt a munkakörből, másrészt az adott cégnél egymás mellett dolgozók közötti kapcsolatból, illetve magából a szervezetből és a menedzsmentből. A munkakörhöz kapcsolódó kockázatok között olyanok szerepelnek, mint a mennyiségileg vagy minőségileg nem megfelelő munkaterhelés, a monotonitás, vagy az, ha túl sűrűn félbeszakítanak valakit feladatvégzés közben. A munkatársak közötti kapcsolatoknál az egymás iránti bizalom, annak lehetősége, hogy kihasználják, vagy az lehet fontos tényező, hogy mennyire lehet támaszkodni az adott csoport tagjaira. A szervezet és a vezetők esetében pedig olyan tényezőkre kell gondolni, mint például a feladatok, illetve célkitűzések, valamint az előmeneteli rend megfelelő kommunikációja: általában minden, ami a pszichológiai szerződés felborulását eredményezheti.

„Hasonlóan ahhoz, ahogy egy gyárban például a túlságosan nagy meleget, vagy túl nagy zajhatást lehet mérni, ezeket a pszichikai kockázati tényezőket is lehet és elvileg kellene is mérni. A tapasztalataink alapján vannak már olyan szervezetek, ahol erre is figyelmet fordítanak, de még viszonylag alacsony a számuk. Pedig a törvényi megfelelés mellett ezen kockázati tényezők felmérése és kezelése komoly segítséget nyújthat a szervezeteknek a fluktuáció csökkentésében, ugyanis kutatások szerint szoros kapcsolat van néhány ilyen tényező és a munkatársak elvándorlása között” – mondta el Szabó Zsolt munka-és szervezetpszichológus, egyetemi adjunktus.

Ez a különbség a maradni és a menni akarók között

A tesztkínálatával a kiválasztási folyamatot és a munkavállalók fejlesztését támogató At Work kutatása szerint a nagyon magas és a nagyon alacsony elvándorlási szándékkal rendelkező munkavállalók között a legnagyobb különbség abban van, hogy mit gondolnak arról, mennyire becsülik meg a munkájukat. Ezt követi az, hogy mennyire fenyegeti az adott dolgozót a kihasználás veszélye, míg a harmadik legnagyobb különbség az észlelt igazságtalanságok esetében van.

„A tesztek során előjönnek olyan problémák is, amik ugyan okoznak gondokat adott vállalatnál vagy intézménynél, de nem tudják beazonosítani azokat. Ilyen eset volt például, amikor egy cég központi irodáját folyamatosan keresték a többi részlegtől, és az ott dolgozóknál kijött, hogy nagyon sűrűn szakadtak félbe emiatt a munkafolyamatok, és ezért frusztráltak voltak, nem teljesítettek olyan jól. Sokat javított a helyzeten, amikor bevezették, hogy egy munkanapon belül csak egy bizonyos időintervallumban lehet őket keresni” – számolt be a tapasztalatokról Szabó Zsolt.

Hogyan mérhetjük fel a pszichoszociális kockázatokat?

A pszichoszociális kockázatok azonosítása után értékelni és rangsorolni érdemes azokat. Ezt a problémák kezelésére szolgáló akcióterv kidolgozásának, majd annak konkrét lépésekben történő végrehajtásának  érdemes követnie. Az egész folyamatot pedig optimális esetben az értékelés és visszamérés zárja.

„A pszichoszociális kockázatok felmérésével járó költségek természetesen nagy mértékben függnek a vizsgált szervezet nagyságától, illetve a teszt jellegétől. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy több, ugyanazon a piacon működő, hasonló objektív feltételeket kínáló cég esetében a pszichoszociális tényezők döntőek lesznek, amikor az elhelyezkedésről, vagy a távozásról döntenek a munkavállalók. Emellett az Európai Unió által megrendelt riport szerint a hasonló programok igen jó megtérülést hozhatnak, azaz minden elköltött 1 eurónak 0,81 és 13,62 euró közötti volt a megtérülése” – tette hozzá Szabó Zsolt.

 

(forrás: At Work)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

hirdetés