hirdetés
hirdetés

Egyenlőség

A férfiakra vonatkozó szabályokat is át kell írni, hogy a nők egyenlő eséllyel bírjanak a munkaerőpiacon

Nem csak morális okokból van szükség arra, hogy a nők a munkaerőpiacon a férfiakkal egyenlő helyzetbe kerüljenek, hanem azért is, mert a fejlett országokban az öregedő társadalmak következtében a fenntartható növekedést is csak úgy lehet elérni, ha a nők egyenlő eséllyel kapnak meg, és tartanak meg állásokat – írja a G7.

Stephanie Kelly és szerzőtársai nemrég a VoxEU-n számoltak be annak a vizsgálatnak az eredményéről, amely azt nézte meg, hogy milyen állami intézkedések segíthetnek elérni a nagyobb diverzitást a munkaerőpiacon. Az OECD országok adatainak vizsgálatával elemezték, hogy melyik intézkedés milyen hatással van a nők munkaerőpiaci biztonságára.

Az adókat megfigyelve arra a következtetésre jutottak, hogy azokban az országban, ahol a családban a második keresőket, illetve az egyedülálló szülőket nagyobb adóteherrel sújtják, ott nehezebb elérni az egyenlőséget. Ez persze logikus is, hiszen a második kereső, illetve az egyedüli kereső szerepét általában a nők töltik be. Azokban az országokban, ahol ez magasabb adóterheléssel jár, ott alacsonyabb a nők jelenléte a munkaerőpiacon.

Egy másik fontos terület a munkahelyvédelmi intézkedések köre, mert ezek valóban segítséget nyújtanak a munkában álló nőknek, ha teljes foglalkoztatottságban dolgoznak. Férfiak esetében nincs ilyen hatás. A határozott idejű szerződéssel rendelkező nők aránya a piacon akkor magasabb, ha nincsenek erős munkavédelmi törvények.

Ez azért lehet, mert a nők a rájuk háruló ápolási, gyereknevelési és házimunka miatt kevésbé szorosan kötődnek a munkahelyükhöz, így kedvezőbb számukra a rugalmas munkaerőpiac, amelyre így többször is be tudnak lépni, amikor megtehetik.

A legfontosabb eredménye a tanulmánynak viszont az, hogy azokban az országokban, ahol van érdemi apasági szabadság, ott sokkal magasabb a nők aránya a munkaerőpiacon. Mivel a kutatók csak statisztikai együttmozgást tudnak vizsgálni, ennek két oka is lehet. Vagy az apasági szabadság intézménye teszi egyenlőbbé a munkakínálatot, vagy ezek az országok már amúgy is az egyenlőség és a diverzitás mellett álltak ki, és ennek eredménye, hogy bevezették az apasági szabadságot.

Ez az eredmény egyértelműen az mutatja, hogy amikor a nők helyzetét segítő intézkedésekről van szó, akkor nem elég csak a közvetlenül a nőket érintő szabályozásokat figyelembe venni. A férfiak viselkedésén is változtatni kell, hogy egyenlő esélyekkel induljanak a nők.

Ha a férfiak és a nők azonos eséllyel mehetnek el gyereknevelési szabadságra, akkor a munkáltatók egy új alkalmazott felvételénél nem fogják tudatosan vagy akár tudat alatt a nőket hátrányban részesíteni a jövőben várhatóan kieső gyereknevelési idő miatt.

 

Katona Hajnalka
a szerző cikkei

(forrás: G7)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

Az élet megállt ugyan, de a toborzás nem: bizonyos ágazatokban ugyanúgy kellett a munkaerő, a kampányok, kiválasztások és interjúk ugyanúgy folytak tovább az elmúlt egy évben is, mégis rengeteg dolog változott. Ennek tanulságait foglaljuk össze május 20-án!

hirdetés