hirdetés
hirdetés
hirdetés

Mitől flow a flow?

"És akkor összetettük a két magyar fejünket"

A flowról mindenki hallott már, nagyjából azt is tudja mindenki, hogy mi az, de azért az mégis csak más, amikor maga Csíkszentmihályi Mihály beszél erről.

"A házassági évfordulónkat ünnepeltük a feleségemmel Hawaii-on, éppen fürdőgatyában sétáltam a strandon, amikor leszólított valaki" - mesélte előadásában Csíkszentmihályi Mihály professzor, a flow elmélet szülőatyja, Szechényi és Magyar Érdemrend díjas pszichológus, a Profil Training által szervezett Magyar Pozitív Pszichológia Konferencián. A valaki pedig, aki leszólította őt, nem más volt, mint Martin Seligman, az Amerikai Pszichológiai Társaság akkor frissen megválasztott elnöke, a pozitív pszichológia mai első számú képviselője - Csíkszentmihályival együtt. E szerencsés (körülbelül húsz évvel ezelőtti) találkozás eredményeképp született meg a pozitív pszichológiai irányzat a pszichológia tudományán belül.

Csíkszentmihályi Mihály -fotó: Gordon Eszter
Csíkszentmihályi Mihály - fotó: Gordon Eszter

Strandon kipattanó ötletek

A két pszichológus beszélgetése során kiderült, hogy mindketten magyar származásúak. "Ekkor összetettük a két magyar fejünket és elkezdtünk azon gondolkozni, hogy hogyan foglalkozhatna a tudományos pszichológia a boldogsággal a patológiák helyett" - idézi fel a legendás beszélgetést a professzor. Később 21 fiatal, tehetséges pszichológust hívtak meg Mexikóba, hogy útnak indítsák a pozitív pszichológia irányzatot, mely azóta is nagy sikerrel járja ezt az utat.

Az utolsó vonat Velencébe

1944 is szóba került az előadáson, mely meghatározó év volt Csíkszentmihályi Mihály számára. Előadásában  - ekkor magyar nyelvre váltva - emlékszik vissza az utolsó vonat útra, mellyel családjával együtt elhagyta Magyarországot. Az indulás előtt többen kérdezték tőlük értetlenkedve, hogy miért pont ősszel utaznak Velencébe, amikor már vége a színházi szezonnak, olyan jó idő sincs már. "Mit fogtok ott csinálni?" – érdeklődtek az ismerősök. Miközben ezeket a kérdéseket szegezték Csíkszentmihályi édesanyjának, bombák hullottak a házakra, és mint utólag kiderült, még aznap felrobbantották a hidakat és több vonat már el sem hagyhatta a várost.

Utólag értékelve a környezet hozzáállását, Csíkszentmihályi megállapította, hogy nem érdemes túl nagy erőt és jelentőséget tulajdonítani a közvélekedésnek, egyes emberek hitének, és a realitáshoz való viszonyuknak.

Sakkozás a bombák árnyékában 

E két fontos emlék felidézése után tért rá Csíkszentmihályi a flow bemutatására. Nagyjából mindenki tudja, hogy mi az a flow, mégis különleges élmény, amikor az elmélet szülőatyja beszél erről. 
Saját magán először akkor tapasztalta, hogy flow-ban van amikor, gyerekkorában a háború közepén, teljesen bele tudott feledkezni a sakkozásba. Ekkor számára megszűnt a külvilág, az idő, a realitás. Később is gyakran találkozott ezzel az érzéssel, így elkezdett gondolkozni azon, hogy mi okozza ezt.


A helyes arány a lényeg

A pszichológia tankönyvekben kilenc pontban definiálják, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki flow-ba kerüljön, Csíkszentmihályi egy fő dimenziót emelt ki az előadásában. Akkor tud valaki flow zónába kerülni, ha a kihívások és a képességek a megfelelő metszéspontban találkoznak. Azaz a flow alapfeltétele hogy a feladat vagy tevékenység, amit végzünk, se túl könnyű, se túl nehéz ne legyen. Ha túl könnyű, unatkozni fogunk benne, ha túl nehéz, akkor pedig szorongás lesz úrrá rajtunk. Egy példával magyarázva: az autóvezetés is akkor megy flottul, ha minden körülmény ”klappol”. Amint leesik a hó és csúszóssá válik az út, szorongani kezdünk, ha viszont dugóban állunk és nem tudunk haladni, unatkozni fogunk, és apátiába kerülünk, azaz a flow ellentétébe, mely fogalmat szintén sokat kutatott Csíkszentmihályi professzor. Tehát nagyon fontos megtalálni az adott munka vagy kihívás éppen számunkra passzoló arányát, ahhoz, hogy a tevékenység közben meg tudjuk élni az örömet és a kreativitást.

 A túladagolt flow pedig függővé is tud tenni, Csíkszentmihályi például mesélt olyan sebész ismerőseiről, akik még egy Acapulco-i nyaralás alatt is beugranak a helyi kórházba egy-egy önkéntes műtétet végrehajtani, mert számukra az okoz flow-t, az „unalmas” nyugágyban pihenés helyett, ami viszont nem éri el az ingerküszöbüket. Nyilván a végletek semmiben sem ideálisak.

A cél, hogy mindenki megtalálja, neki mi okoz flow élményt és ezt minél többször megtapasztalja – ideális esetben – a munkahelyén is. Nagyon fontos, hogy egy vezető lássa, hogy a beosztottak képességei és a rájuk bízott feladatok betaláljanak a flow-t okozó szűk mezsgyébe. Amennyiben fejlődik valaki, úgy a feladatok nehézségi fokát is feljebb lehet tekerni – és a tanulási szakaszban fontos, hogy a visszajelzések megfelelően inspirálóak legyenek. A lényeg, hogy mindenki érezze úgy, hogy maximálisan ki vannak használva a képességei, ugyanis ez az, amivel vezetőként hozzá lehet járulni az emberek jóllétéhez, ezáltal egy jobb világhoz.

Gábor Fanni, főszerkesztő, Üzlet és Pszichológia - hrpwr.hu
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

PR workshop a Prizma Kreatív PR Díj kiemelkedő kampányainak bemutatására január 25-én.

A HRKOMM Award 2017 győztes pályázatainak bemutatása. Időpont: 2018. február 13.

Toborzásaink kiegészítése LinkedIn kampányokkal. Mire jó, hogyan használható, kinek érdemes, kinek nem? Március 6., 08:30

Gyakorlati Facebook útmutató: Recrutiment branding a gyakorlatban, eszközök és lépések több és releváns jelentkezőért. Március 6., 13:00

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Nevezési határidő: március 09.

hirdetés