hirdetés
hirdetés

Elkerülés helyett fejlődés

6 tényező, mely segít túllendülni a nehéz beszélgetéseken

Vannak azok a beszélgetések egy csapatban, amiktől hidegrázást kapunk. Mert nehéz benne lenni, mert inkább nem vennénk tudomást a problémáról, vagy ha tudunk is róla, azt kívánjuk, hogy sose kelljen beszélni róla. Olyan jelenségekről van itt szó, amelyek valamiért nehézséget okoznak a csapattagok számára, amelyek akadályozzák a csapatot, hogy jobb (eredményesebb) csapattá váljanak. Olyan elakadások, amelyekről már csak azért is kellemetlen beszélni, mert valahogy mindenki benne van, és nehéz szembenézni azzal, hogy mi magunk szabotáljuk a saját vagy a csapat eredményességét. Szabó Tamara szervezetfejlesztő, tréner, coach írása.

Mostanra már biztos eszetekbe is jutott egy ilyen. Hát valóban nem könnyű, az biztos. Jó esetben viszont tapad hozzá egy olyan élmény is, amikor egy ilyen beszélgetésből megerősödve jöttetek ki. De mi kell ehhez? Jöjjön hat tényező, ami segíti azt, hogy ezekre a beszélgetésekre sor kerüljön, és a beszélgetések eredményeképpen azt érezzük, hogy mint csapat léptünk egyet előre, egy minőségibb csapatműködés irányába.

Hit 

Fejlesztő szakemberként én azt tapasztalom, hogy a kibeszéletlen nehéz helyzetek úgy viselkednek, mint egy lábunkra láncolt súly, amit húzunk magunk után, és lassít minket a haladásban. Azok a témák, amik nyomják a csapattagok szívét, és kibeszéletlenek maradnak, tabukká válnak, így folyamatosan energiát vonnak el a csapattól. Úgy tenni, mintha valami nem létezne, eljátszani, hogy az nincs, elképesztő erőfeszítés és energiabefektetés. 

Ha hiszünk abban, hogy szembe kell nézni ezekkel a dolgokkal, az már egy lépés afelé, hogy a helyzet élhetőbb és elfogadhatóbb legyen. Kell a hit, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak, ha foglalkozunk velük, és ha akarjuk, hogy jobbak legyenek. 

Szándék a jobbításra

A hit önmagában kevés, kell még hozzá a szándék: hogy akarjuk, hogy a helyzet javuljon. Sokszor megéri a csapattagoknak fenntartani az elakadásokat. Furcsán hangzik, ugye? De gondoljunk csak bele, könnyen előáll az a helyzet, hogy a csapattagok számára egyénileg kényelmesebb konzerválni egy rossz helyzetet, mint felelősséget vállalni és aktívan tenni a változásért. Panaszkodni a másikra, rákenni a felelősséget sokkal könnyebb, mint szembenézni a problémával, vagy megadni a másiknak egy negatív visszajelzést.  Lehet, hogy rövidtávon könnyebb, de az biztos, hogy hosszú távon nem célravezető, és nem viszi a csapatot egy hatékonyabb működés felé.

Bátorság

Nem könnyű ezeket a beszélgetéseket elkezdeni, és ahelyett, hogy kivonulnánk belőlük bennük maradni. Gyomorszorító érzés tud lenni. Kell hozzá bátorság. Hisz annyival könnyebb lenne továbbra is csak a szőnyeg alá seperni a dolgokat! De a változások nem a szőnyeg alá söprésből jönnek, hanem a bátor, transzformatív beszélgetésekből. Amikor őszintén ki merünk mondani dolgokat. Az őszinteség sem megy azonban bátorság nélkül. Mi történik ilyenkor? Gyakran attól félünk, hogy megbántjuk a másikat, hogy rossz embernek fognak minket gondolni a csapattagjaink, hogy mi leszünk azok, akik felhívják a figyelmet a rossz dolgokra, amit a csapat annyira igyekszik elken(dőz)ni. Igen, valóban reális a kockázat, de ezt a kockázatot a hosszú távú egészséges, gyümölcsöző együttműködés érdekében érdemes vállalni. 

Érzelmi agilitás

Egy külön blogposztot megérne az érzelmi agilitás témája, és hogy ez hogyan segíti a túlélésünket egy olyan világban, ami ennyire változó, és ennyi féle impulzusnak teszi ki az egyént és csapatokat. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni az érzelmi agilitást, arról szól, hogy tudunk együtt lenni nem csak a minket érő pozitív dolgokkal, hanem a negatívokkal is. Hogy nem zárunk le a negatívok elől (bár én személy szerint abban hiszek, hogy nem lehet csak egy pólust lezárni, ha az egyik pólust levágjuk, sérül a másik megélése is), hanem tudunk velük lenni. A csapat abbéli képessége, hogy el tudja fogadni a nehéz helyzeteket, benne tud maradni (de nem ragad bele), nagyban hozzájárul az eredményességéhez, és ez a fajta  érzelmi agilitás szükséges ahhoz, hogy tudjon benne maradni a nehéz beszélgetésekben. 

Elfogadás

Nem egyetérteni kell a nehéz beszélgetésekben, nem az igazságot keresni, hanem egyszerűen csak meghallgatni és elfogadni a másikat, megérteni, hogy ő akkor, hogyan látja a dolgokat.  Szeretem egyik kedves ügyfelünknek azt a mondását, hogy „senki nem jó dolgában hülye”. Ezt magamnak úgy szoktam lefordítani, hogy feltételezem a jó szándékot a másik részéről, és úgy vagyok vele, hogy az adott helyzetben olyan viselkedési formát választott, ami a tőle telhető legjobb volt. Ez az attitűd sokat segít nekem abban, hogy akár csapattagként benne maradjak nehéz beszélgetésekben, akár fejlesztő szakemberként benne tartsak csapatokat ezekben a nehéz beszélgetésekben.  Egy-egy ilyen beszélgetés nagyon jó lehetőséget kínál mindenkinek, hogy adott helyzet kapcsán új perspektívákkal gazdagodjon, bővüljön az eszköztára, és legközelebb már máshoz is tudjon nyúlni. Hogy ne a régi viselkedésmintáit kövesse, amelyekről kiderült, hogy valamilyen módon a csapat kárára váltak, hanem emeljen be a helyzet megértése által új eszközöket a repertoárjába. 

Konstruktivitás

Azaz a beszélgetés során akarjuk előre mozdítani a helyzetet. Nekem az az egyszerű kérdés szokott ilyenkor segíteni, hogy „amit mondok/teszek, az most közelít vagy távolít minket”? Ezek a nehéz beszélgetések arra hivatottak, hogy ránézzünk a sebekre, amiket a csapattagok cipelnek magukkal, és gyógyítsuk be őket. Igyekezzünk ne még több, maradandó sebet ejteni a beszélgetések során! 

Nem könnyűek a nehéz beszélgetések. Sok készséget kell tudni magas szinten művelni ahhoz, hogy jól süljenek el. De a jó hír az, hogy ezek a készségek azáltal fejlődnek, hogy belemegyünk ezekbe a helyzetekbe. És hogy miért éri meg? Mert, ahogy mi a Legacy-ban mondani szoktuk, egy jó csapatban lenni életre szóló élmény. Ez az élmény azonban nem jön magától, ezért tenni kell. 

Szabó Tamara, Szervezetfejlesztő, tréner, coach
a szerző cikkei

(forrás: Legacy Blog)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: Szeptember 4. péntek délelőtt

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés