hirdetés
hirdetés

Munkáltatói márka tudatosan

És a Te munkahelyi kommunikációd milyen színű?

Minden vállalatnak van egy brandja, egy márkája, ami megkülönbözteti őket a versenytársaktól és a piac többi szereplőjétől, illetve segíti azt, hogy egyetlen logó vagy akár betűtípus alapján is könnyen ráismerhessünk egy-egy cégre. Általában ez a brand elég pontosan meghatározza azt is, milyen jellemző színeket használ a kommunikációja során az adott vállalat: mindenki tudja, hogy a Vodafone piros, az OTP zöld, a Praktiker kék-sárga, a Telekom magenta, és még a végtelenségig folytathatnák a sort. De belegondoltál már abba, hogy miért pont ezeket a színeket választották például az említett vállalatok, vagy hogy mekkora jelentősége lehet egy-egy jól megválasztott színnek a belső kommunikációs anyagaidban? Nem mindegy, hogy a következő hírleveled fejlécében a piros vagy a kék szín dominál, vagy hogy a karácsonyi bulid domináns színének mit választasz – az alábbiakban megtudhatod, hogy miért. Nagy Ádám írása.

A szín, mint objektív tényező

Első blikkre könnyű azt gondolni, hogy a szín egy teljesen szubjektív dolog: mindenkinek más a kedvence, más színek használatát preferálja, nem létezik olyan, hogy “objektív igazság”, hogy ha színekről beszélünk. Ez részben igaz is, viszont az egész színérzékelés alapja egy nagyon is objektív dolog, ez pedig nem más, mint az agyunk működése. Engedjétek meg, hogy Timothy Samara nagyszerű könyvéből idézzek:

“…a színekhez kapcsolódó érzelmek mélyen, az ösztönök szintjén gyökereznek bennünk; biológiai és fiziológiai folyamatokhoz köthetőkA különböző hullámhosszú színek más-más hatást váltanak ki vegetatív idegrendszerünkből – a melegebb színeknek, mint például a vörösnek és a sárgának, nagyobb a hullámhossza, ezért ezek feldolgozása több energiát igényel az agyunk részéről, a megnövekedett anyagcsere és energiaszint pedig izgatottságot eredményez. A rövidebb hullámhosszú színek – mint a kék, a zöld és az ibolya – feldolgozásához viszont kevesebb energia is elegendő, így ezek lassítják az anyagcserét, hűsítő és nyugtató hatással bírnak.” (Timothy Samara: A Grafikai Tervezés Kézikönyve, 122.o.)

Ha tehát harminc véletlenszerűen összeválogatott embert beküldünk egy terembe, és elkezdünk színeket mutogatni nekik, az ösztönös, biológiai reakcióik valószínűleg nagyon hasonlóak lesznek, sőt, hasonló szavakkal is fognak jellemezni egy-egy színt. Ha tippelni kellene, akkor valószínűleg ezekkel:

  • Piros: veszély, harag, szenvedély, vágy, szerelem, energia, erő, adrenalin
  • Narancssárga: merészség, magabiztosság, kísérletező szellem, barátságosság, nyitottság
  • Sárga: melegség, boldogság, kreativitás, inspiráció, élénkség
  • Zöld: természet, gyógyulás, stabilitás, növekedés, minőség
  • Kék: kiegyensúlyozottság, megbízhatóság, béke, hűségesség
  • Lila: álmodozó, spirituális, misztikus, előkelő, nagyhatalmú, energikus
  • Barna: megbízhatóság, biztonság, kényelem, tartósság, egyszerűség
  • Fekete: formális, hivatalos, kiismerhetetlen, misztikus, felsőbbrendű
  • Fehér: tisztaság, egyszerűség, őszinteség, ártatlanság, teljesség, nyugalom

Természetesen piros és piros közt is millió különbség van telítettség és árnyalatok terén, ami további jelentéseket kölcsönözhet egy-egy színnek: egészen más képeket idézhet fel egy világos, rózsaszínbe hajló piros, egy élénk, vibráló vörös, vagy mondjuk egy kifejezetten sötét, baljós árnyalata a piros színnek.

Én a blog színének tudatosan egy kékes-zöldes átmenetet választottam a megbízhatóság, kiegyensúlyozottság, letisztultság jegyében – ez köszön vissza a logóban, illetve remélhetőleg üzenet szintjén a blog működésében és az írásaimban is. 

Második réteg: a szubjektív valóság

Említettem, hogy ez a nagyon objektív, tényekre és testi működésre visszavezethető színérzékelés csak részben igaz, hiszen mindenkinek van egy szubjektív valósága is, ami tovább bonyolítja az egyes színekhez kapcsolódó asszociációkat. Lehet, hogy tavaly megcsípett egy medúza, és azóta a tenger kékje inkább veszélyt jelent számodra a megbízhatóság helyett, vagy mondjuk volt egy kedvenc lila plüssfigurád, és azóta a lila színről mindig a gyermekkor jut az eszedbe. Látszik, hogy gyakorlatilag végtelen számban párosíthatók a színek és a hozzájuk kapcsolt érzelmek / emlékek, amik adott esetben akár teljesen szembe is mehetnek a korábban felvázolt fiziológiai reakciókkal.

Külön érdekesség, hogy egy-egy szín jelentése nem csak egyéni szinten lehet eltérő, hanem a kultúra, a nemzetiség, vagy például a vallási háttér is egyéni gondolatokat társíthat egy-egy szín mögé. A nyugati kultúrákban a fekete jellemzően a halál és a gyász színe, míg egyes keleti kultúrákban ugyanez a fehér színről mondható el – ha tehát régiókon, vagy különböző kultúrákon átívelő munkahelyi kommunikációért felelsz, érdemes utánanézni annak, hogyan változhatnak egyes színek asszociációi különböző kontextusokban.

Színek a belső kommunikációban

Ezzel pedig vissza is kanyarodtunk a belső kommunikációhoz, és ahhoz, hogy miért is fontos tisztában lenni a színek jelentőségével a munkahelyen is. Hiába van minden márkának egy-egy domináns színe, a brand kézikönyvek általában tartalmaznak másodlagos, sőt, harmadlagos színeket is, amikkel bátran lehet kísérletezni bármilyen hírlevélben, Intranetes oldalon, plakáton, irodai felületen (bútorokon, közös terekben – ez különösen fontoshiszen itt töltik napjaik nagy részét a munkavállalók) vagy eseményen. Próbálj meg ne adottságként tekinteni a színekre és pusztán elfogadni, hogy mindenhol ugyanaz az egy-két szín váltakozik, hanem tekints rájuk a kommunikáció szerves részeként, olyan tényezőként, ami önmagában is jelentéssel bír és tudatosan felhasználható üzenetek átadására. 

Nem feltétlenül kell világmegváltó dolgokra gondolni és lecserélni a teljes színpalettát, amivel dolgozol, inkább kísérletezz apróságokkal: nézd meg például azt, hogy több / kevesebb “üres” fehér terület mellett hogyan nézne ki az anyag, amin dolgozol, vagy hogy különböző másodlagos színek milyen hangulatot kölcsönöznek neki, milyen rejtett üzeneteket adnak hozzá a mondanivalóhoz. 

Egy jól megválasztott szín jobb e-mail megnyitási arányokat, nagyobb aktivitást és figyelmet eredményezhet; ez tipikusan egy olyan tényező, amihez A/B teszteléssel konkrét, számszerű eredményeket rendelhetsz és ezáltal minimális energiabefektetéssel javíthatsz a belső kommunikáció hatékonyságán (természetesen szem előtt tartva azt, hogy mekkora rugalmasságot enged a brand).

Ha érdekel a téma, a “Grafikai Tervezés Kézikönyve” lesz a Te olvasmányod: Timothy Samara nem csak a színek jelentőségéről ír rengeteg látványos példával alátámasztva, hanem a tipográfia, a forma és a tér, a tudatos kompozíció fontosságát is boncolgatja több mint 300 oldalon át. Csupa olyan tényező, ami a látványos és hatékony munkahelyi kommunikációhoz is elengedhetetlen!

Nagy Ádám, belső kommunikációs specialista, kreatív geek, blogger
a szerző cikkei

(forrás: Komm 365)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: Szeptember 4. péntek délelőtt

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés