hirdetés
hirdetés
hirdetés

Employer branding

"A Facebook miatt küldtek el"

A Facebook jó ideje nem csupán a személyes kapcsolattartásra szolgál, a cégek is használják ezt a terepet. Kommunikációra, reklámozásra. De mi van, ha már nem a cég irányítja saját reputációját? Vagy ha a munkatárs túl sok időt tölt a közösségi hálón? Hogyan védekeznek ez ellen a cégek? Elég csak megbízni a dolgozókban?

A Facebook-mánia olyannyira meghódította a világot, hogy a biztonsági beállítások ellenére a legtöbben korlátlanul engednek be bárkit a magánszférájukba. A nagy események mellett online terítékre kerül a vasárnapi ebéd, és valljuk be, mi is szívesen lecsekkoljuk akár napközben is, hogy mi a helyzet a környezetünkben. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy ezek a szabadidős percek komoly következményekkel is járhatnak. Főleg, ha olyat posztolunk, amivel zavarba tudjuk hozni a cégünk vezetőit…

Kirúgták, mert…

Az amerikaiak minden bizonnyal vezethetnék a „Facebook miatt vesztettem el a munkahelyem” című listát. Az egyik piacvezető ruházati márkabolt alkalmazottját például amiatt menesztették, mert idiótáknak és kis fattyúknak nevezte a vevőket több száz ismerőse előtt. Az ohiói egyik Burger King HR-felelőse pedig egy olyan videóra lett figyelmes, amelyen az egyik alkalmazott éppen meztelenül fürdik a gyorsétkezde egyik mosogatójában. Az illető azóta természetesen már nem dolgozik ott. Arról is lehetett olvasni, amikor egy munkatársat az adott cég filozófiájába nem illeszkedő posztok miatt rúgtak ki. Az illető nyilvánosan bírálta a melegek házasságát, a liberálisokat és az abortuszt, a cég pedig nem akart közösséget vállalni ezekkel a kijelentésekkel, ami a posztoló karrierjének végét jelentette az – ezek szerint liberális – vállalatnál.

Európában egy svájci biztosítótársaság alkalmazottjának 2009-es esete volt az első nyilvánosságot kapott „Facebook-kirúgás”. A nő a betegszabadsága alatt facebookozott, amit hamar észrevettek a munkáltatók. Mint kiderült, a hölgy azért volt betegállományban, mert az orvosa előírta, hogy egy ideig ne használjon monitort a szeme védelmében. Az elbocsátás indoklásánál a cég vezetői azt hangsúlyozták, hogy a kollegina visszaélt a bizalmukkal. A nő azonban máshogy látta a helyzetet, és jogi útra terelte a történetet. Szerinte munkaadóként kémkedni a munkatárs után nagyobb sértés, mint betegen használni a közösségi oldalt.

Kellemetlen pillanatok

Hazánkban nem volt még dokumentált eset Facebook-kirúgással kapcsolatban, arra viszont volt már több példa is, amikor a munkatárs a kilépés után okozott kellemetlen perceket volt munkáltatójának. Például amikor egy volt CBA-s pék levele söpört végig a neten, amelyben az ott uralkodó helyzetet elemzi. „5 év alatt körülbelül ötvenszer használtunk nem lejárt sajtot a stanglira meg az egyéb sajtos ételekre. Minden délután az volt az egyik pék dolga, hogy a penészt levágja a sajtról, amit behozott, és a háromnapos címkét felragassza rá, mintha friss lenne. Utána persze be a hűtőbe” – szól a levél eleje, és a vége felé haladva sem derülnek ki megnyugtatóbb részletek.

Korábban egy hentes nem bírta magában tartani a pályafutása alatt látottakat, ami több céghez is kapcsolódott, és általánosságban is rontott a húsfeldolgozás renoméján. „Még bevezetőként csak annyit, hogy 10 éve nem vagyok a szakmámban. Ja, a lelkiismeretem miatt. Tettem ugyan még kísérletet 2007-ben az Intersparban és a Darnózseli húsipari cégnél. Erről később! 10 évvel ezelőtt 3 féle adalékanyag létezett. A »soluprat«, tejpor, szójafehérje. Már ez elég volt nekem, hogy abbahagyjam” – kezdi levelét, majd részletesen leírja a káros adalékanyagok bevett használatát.

Azért ennyire nem rossz a helyzet

Megkérdeztem több ismert hazai cég munkatársát a munkahelyi Facebook-használatról, és meglepetten tapasztaltam, hogy míg a tengerentúlon a munkahelyek 19 százaléka tiltja a munkaidőben történő közösségépítést (Statista Workplace Survey, 2013), addig a legtöbb hazai irodista számára munkanapokon is szinte korlátlanul elérhetők ezek a szolgáltatások. Tiltásról alig hallani. Ha előfordul, az is általában technikai jellegű (például a több száz fős Youtube-használat okozhat fennakadást az informatikai rendszerekben). Inkább az óvatos tartalommegosztásra helyeződik a fókusz.

Magyarországon nem jellemzők a „Facebook miatt küldték el a dolgozót” típusú történetek. A tapasztalat az, hogy a munkatársak általában maguktól is visszafogottak mind a használat, mind pedig a megosztások terén.

„A Siemens világszerte közel 400 000 munkavállalója hihetetlen kommunikációs erővel bír – ők jelentik az egyik legfontosabb csatornát ügyfeleink felé, ezért minden internet-hozzáféréssel rendelkező kolléga számára elérhetővé tettük a közösségi oldalakat. Ugyanakkor nem követjük napi szinten a facebookozást; munkatársainkat arra biztatjuk, hogy tevékenységükhöz kötődően, a szükséges mértékben használják ezeket a csatornákat” – mondta el Virágh Adrienn, a Siemens Zrt. kommunikációs igazgatója. Figyelmet fordít a cég azonban arra, hogy a használat bizonyos keretek között maradjon. Épp ezért több éve létezik egy munkavállalók részére elkészített ajánlás, amely elsősorban arra vonatkozik, milyen helyzetekben és hogyan használják a kollégák mint Siemens-munkavállalók a közösségi média nyújtotta lehetőségeket. „Az ajánlásban az információbiztonsági követelmények és az alapvető udvariassági szabályok mellett arra is külön kitérünk, hogy a munkatársaink legyenek tudatában annak: Siemens-alkalmazottként az esetleg kialakuló szakmai vitákban más súllyal esik latba a véleményük. Technológiai vállalatként ebben a kérdésben is kiemelten fontos számunkra a cégcsoport know-howja és hírneve.”

Az USA-ban is irodával rendelkező kémiai informatikai cégnél, a ChemAxonnál nincs külön, írásban szabályozva a Facebook-használat, de kimondatlanul is alapvetően a többi, a munkához nem kapcsolódó weboldalhoz hasonlóan a kávészünetekben, ebédszünetben használhatják a munkatársak. Dobos Emese marketingmunkatárs szerint a tiltás nem illeszkedne a cégfilozófiához. „A munkához kapcsolódó információkat, szenzitív tartalmakat tilos harmadik féllel megosztani, és ez a közösségi oldalakra is kiterjed. A céggel kapcsolatos hírek, események megosztását azonban kifejezetten bátorítjuk, de természetesen kötelezni nem tudunk (és nem is akarunk) senkit erre.”

Meglepő, hogy éppen a Facebook-használat kapcsán kell kiderülnie, hogy úgy tűnik, igenis létezik kölcsönös, kimondatlan bizalom a munkaadók és a munkavállalók között.

 

Szabó Vivien
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Nevezési határidő: 09.22.

Az első benyomás megismételhetetlen. Légy rá felkészülve! Konferencia a POME-ról és fontosságáról szeptember 21-én.

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Nevezési határidő: október 6.

Workshop a Kreatív szervezésében a Sakkom Interaktív szakmai támogatásával. Október 11.

hirdetés