hirdetés
hirdetés

Paradigmaváltás a toborzás-kiválasztásban

5 fordulat, amit messziről kerülj a visszajelzés adásakor

Cikksorozatunk a kiválasztási életciklus 6 lépését mutatja be gyakorlati példákkal, gondolatokkal, ténymegállapításokkal fűszerezve. Az utolsó rész a megfelelő / nem megfelelő visszajelzéssel, valamint az utókövetés kérdésével foglalkozik. A témáról Ötvös Bernadett HR Generalista ír.

Te is így utasítod vissza a jelöltjeidet? Téged utasítottak már így el?

5. lépés – Visszajelzés

Mi a visszajelzés ideális időpontja?

Tekintettel arra, hogy az egyén egyre inkább a gyors válaszreakciókhoz szokott, ezt pályázatának elbírálása során is igényli. Ugyanakkor az álláskeresők nagyobb köre még nincs hozzászokva a rapid visszajelzésekhez, mint például hogy a benyújtott pályázatot egy napon belül elbírálják. A visszajelzés ideálisan a jelentkezett, de interjúra nem hívott jelölt esetében egy héten belül, az interjún részt vett jelölt vonatkozásában az interjút követő néhány napon belül történik meg.

Az idő függvényének differenciált észlelése

A kiválasztási metódus következő szakasza az álláspályázatra történő visszajelzés. Az egyén szemszögéből a pályázat benyújtása és az arra kapott válasz közötti időtartam hosszabbnak érződik. Az egyénben a „miért nem jeleznek vissza?”, „ígéretet kaptam, hogy néhány hét múlva értesítenek, de nem történt semmi” gondolatai kavarognak.

Ugyanakkor a toborzásért (is) felelős HR szakembere és a szakmai kiválasztást segítő vezető a pályázatokra fordított elbírálási időt rövidebbnek ítéli meg, többek között más prioritások ellátása miatt. A visszajelzés joga és kötelezettsége a HR feladata, így rá hárul, hogy a szakmai vezetőt döntésre kényszerítse, és a jelentkezőket az ígért határidőben kiértesítse.

Aki nem ad visszajelzést...

Azoknak a cégeknek, akik semmilyen visszajelzést nem adnak pályázóiknak, számolniuk kell a munkáltatói hírnevük csorbulásával, továbbá a jelentkezők kiváló memóriájával, ugyanis a pályázók még évek múltán is képesek emlékezni azokra, akik nem adtak számukra visszacsatolást!

És természetesen nem csak a visszaigazolás és annak ideje lényeges kérdés, de az is, hogy milyen minőségben teszik azt meg a szervezetek HR-felelősei, szóban és írásban egyaránt.

Hogyan adjunk írásban visszajelzést a ki nem választott jelöltek részére?

Az alábbiakban olvasható néhány visszajelzésekből kiragadott – követendő és azzal ellentétes – minta. Az anonimitás miatt a cégek és pozíciók nevei nem kerültek feltüntetésre.

A nem megfelelő visszajelzés mintái

- „Sajnálattal értesítem, hogy személye ez alkalommal nem került kiválasztásra.”

- „Sajnálattal közöljük, hogy nem áll módunkban állást kínálni.” 

- „A pályázatok elutasításáról külön értesítést nem áll módunkban küldeni.”

- „Ha a mai naptól számított három héten belül nem jelentkezünk, abban az esetben sajnos erre a pozícióra nem választottunk ki.”

- „Ekkor személyes találkozóra hívjuk irodánkba, amely a pályázati anyagok feldolgozásától függően a beérkezésétől számított 2–6 héten belül várható.”

A megfelelő visszajelzés mintái

- „XY pozícióra beérkezett pályázati anyagok előszűrése és értékelése befejeződött, mely alapján sajnos most nem tudunk Önnel továbbmenni. Ez a döntés azonban nem befolyásolja a többi pályázatát, ha más hirdetésünkre is jelentkezett. Bátorítjuk, hogy továbbra is kísérje figyelemmel állásajánlatainkat, és amennyiben olyan pozíciót talál, ami illeszkedik tapasztalataihoz és elvárásaihoz, juttassa el hozzánk ismét jelentkezését!”

- "Sajnálattal értesítünk, hogy pályázati anyagod alapján erre a pozíciónkra vonatkozóan nem kerültél kiválasztásra. Kérjük, kísérd figyelemmel álláslehetőségeinket karrieroldalunkon, és amennyiben valamely pozíciónk felkelti érdeklődésed, várjuk pályázatod! További sikeres álláskeresést kívánunk és bízunk benne, hogy elnyered a számodra legmegfelelőbb pozíciót!”

- „Thanks for considering joining XY! We’re happy that you found - and applied for - a position here that spoke to your unique talents and experiences. We appreciate you took some time out of your day to apply. At this time, we decided not to move forward with you for the position of XY, but I hope you’ll apply to other suitable roles on our career site in the future. Thanks again for your interest in XY and keep in touch!”

És szóban?

A szóbeli forma ritkább módját képezi az interjúk utáni, a ki nem választott jelöltek számára történő visszajelzésnek, melynek okai között a „nincs időnk minden egyes nálunk járt jelöltet szóban kiértesíteni”, valamint a „kellemetlen hír” közléslének kerülésére tett gyakori válaszreakciókat találjuk. Utóbbit téves beállítódásnak nevezhetjük: hiszen a HR szakembereinek nem a rossz hír közlésére szükséges hangsúlyt fektetniük, hanem az „éppen most nem megyünk tovább” állapotra, annak pozitív átadására.

Az egyén jogos elvárását képezi, hogy amennyiben az állásinterjún részt vett, ezzel befektetve személyét, idejét, valamint energiáját a sikeres továbbjutás érdekében, a kiválasztás folyamatért felelős kontaktszemélytől emberi hang útján történő visszajelzést kapjon.

A pozitív írásbeli visszajelzéshez hasonlóan a szóbeli kommunikáció során hangsúlyozni szükséges:

- az „örülünk, hogy megismerhettünk” érzését;

- a tényleges jövőbeli álláslehetőség esetén történő szervezeti megkeresést;

- a szervezet adatbázisába történő bekerülés lehetőségét;

- a  szervezeti márka erősítését: pl. ugyanolyan tisztességes kommunikációt, mint ami a kiválasztás elején zajlott;

- az emberi empátiát és megértést;

- a „csatlakozz hozzánk és kövess minket a különböző médiafelületeken” kérését.

Amit kerülni szükséges:

- a részletes magyarázkodást;

- a „hidegvérű” kommunikációt;

- a „nekünk mindenki egyforma” érzés átadását.

A visszacsatolás akkor tudható sikeresnek - függetlenül a visszajelzés módjától - ha az egyénben a sajnálat, a „de jó lett volna ott dolgozni” érzése alakul ki. Pályázatát ugyanis ebben az esetben egy jövőbeli lehetőség esetén, a jó gyakorlatot követő szervezet részére ismét el fogja küldeni.

Kérdezd meg, hogy van! Tőled meg szokták kérdezni a munkahelyeden, hogy hogy vagy?

6. lépés - Utókövetés

A kiválasztási folyamat valójában nem zárul le, utolsó szakaszát a folyamatos nyomon -és utókövetés jelenti, többek között a jelölt szocializációs időszakának figyelése, tehát a „hogy érzi magát” állapot követése.

Összefoglaló

A toborzás-kiválasztás paradigmaváltását tárgyaló cikksorozatunk az álláskeresők és a szervezet képviselői oldaláról felmerült gyakori problémákra igyekezett hasznos válaszokkal szolgálni, bízva abban, hogy a jövőben alkalmazott kiválasztási módszerek és technikáknak köszönhetően az állásinterjúk rossz gyakorlatoktól mentesen, ténylegesen megvalósuló szervezeti és álláskeresői élménnyel fognak zárulni.

A sorozat korábbi részeit itt: A „tökéletes jelölt kerestetik” szindróma, és amit tehetünk ellene és itt: Íme a jövő interjúkérdése: „Hány követőd van?” olvashatod.

Ötvös Bernadett, HR szakértő
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HR és a vezetés szerves része, hogy értsük a munkavállalóban végbemenő folyamatokat. Webináriumunkon azok a szolgáltatók mutatják be gyakorlati megoldásaikat, akik egy szervezet emberi működésével kapcsolatos kérdésekre adnak válaszokat. HR-eseknek ingyenes!

hirdetés