hirdetés
hirdetés

Történészszemmel a vírusról

Yuval Noah Harari a világjárványról: A legnagyobb baj a bizalom hiánya

"Ez a legszörnyűbb járvány az elmúlt száz évben" – nyilatkozta a Sapiens és a 21 lecke a 21. századra című sikerkönyvek szerzője, Yuval Noah Harari a CNN-nek. Azt is elmondta, miért látja jobbnak a helyzetünket ma, mint pl. egy középkori pestisjárvány  idején, és hogy miben látja a legnagyobb veszélyeket a jelenlegi helyzetet illetően, rövid- és hosszú távon egyaránt. Emellett felvázolt két forgatókönyvet, amivel kilábalhatunk a válságból.

"Ön, aki annyi mindent tud a történelemről és arról, hogy mi tesz minket emberré, látott-e a modern időkben valaha ehhez fogható krízist?" – tette fel a kérdést a műsorvezető, Christiane Amanpour Hararinak, aki erre a következőt felelte: "Ehhez hasonlót nem igazán  – úgy értem, globális világjárványt az elmúlt száz évben nem láttunk. És részben éppen az teszi annyira riasztóvá a helyzetet, hogy senkinek nincs élő tapasztalata semmi hasonlóról." Ugyanakkor, teszi hozzá, a történelem során korábban már számos hasonló járvánnyal kellett megküzdeni, és most jobbak az eszközeink a megküzdéshez, mint eddig valaha. Most sokkal jobban tudjuk, mi történik, mint például a fekete halál esetén, amikor senkinek nem volt fogalma arról, hogy mi okozza a járványt, és hogyan lehetne megállítani. Ma mindössze két hét kellett hozzá a tudósoknak, hogy azonosítsák a járványt okozó vírust, szekvenálják annak genomját, és teszteket hozzanak létre, amelyekkel kimutatható, hogy ki kapta el a betegséget.

A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha nem fogunk össze

A legrosszabbnak a kialakult helyzetben Harari az országok közti kooperáció és koordináció hiányát találja, valamint a bizalom hiányát, ami mind az egyes országok között, mind egyes államokon belül a polgárok és a kormány között jelentkezik, és aminek köze van ahhoz is, hogy hiányzik az erős kezű központi vezetés, amelyben bízni lehetne. Ebből a szempontból rosszabb helyzetben vagyunk, mint a 2008-as világválság esetén.

Szerinte az embereknek azt lenne a legfontosabb tudatosítaniuk magukban, hogy ha csak egyetlen ország is elveszíti az uralmat az események felett, ezzel az egész világot fenyegeti. Hasonlót láttunk a 2014-es ebolánál is: egyetlen apró genetikai mutáció egy embernél megnégyszerezte a vírus fertőzőképességét – Harari szerint ez most is bármikor, bárhol bekövetkezhet, bármelyik országban, és ha megtörténik, az egész világra veszélyt jelent.

A határokat nem az egyes országok között kell megvédeni, hanem az emberi világ és a vírus között

A járványokat nem lehet izolációval megelőzni – mondja Harari, – információátadással viszont igen. Az izoláció már a középkorban sem volt elég, hiszen ekkor is pusztítottak világjárványok; ehhez a kőkorszakig kellene visszamenni, de ezt senki nem tudná megcsinálni. Ezért nincs igazuk a globalizáció ellen acsarkodóknak, hiszen nem ezen múlik a dolog. A határokat nem az egyes országok között kell megvédeni, hanem az emberi világ és a vírus között. Ha csak egyetlen alkalommal is átlépi egy vírus ezt a határt, ezzel az egész emberiség kerül veszélybe. Ezért felesleges lezárni az országok közötti határainkat. Az emberi világ és a vírusok világa közti határt azzal védhetjük meg, ha mindenhol a világon megerősítik a kormányok az egészségügyi rendszerüket.

Több, a WHO-hoz hasonló szervezetre és erősebb nemzetközi összefogásra van szükségünk, hogy segíteni tudjunk az aktuálisan legerősebben érintett országnak,  eszközökkel, szakemberekkel, információval és gazdasági segítségnyújtással. Sokan azért nem merik meglépni a szigorú karantén bevezetését, mert félnek ennek gazdasági következményeitől, miközben kulcsfontosságú lenne, hogy ezt megtegyék, nemcsak saját maguk, de az egész világ számára. Ha ilyenkor egy másik ország gazdasági segítséget nyújt az aktuálisan leginkább krízisben lévő országnak, azzal jó eséllyel a saját gazdaságát is megmenti, hiszen a krízis előbb-utóbb oda is elérne. Európa esetében ha az EU nem fog össze és nem segít a krízis által leginkább sújtott országoknak (az interjú készítése idején ez Olaszország volt), akkor a vírus nemcsak emberi életeket fog tönkretenni, hanem az Európai Uniót is  – mondja Harari.

Társadalmi hatások

Harari úgy látja, hogy a legnagyobb baj a bizalom hiánya: a kormányokkal szemben, és a médiával szemben, mert ez az egész népességünkre kihatással van és lesz. És ez a bizalomnak az utóbbi években-évtizedekben történt erodálódásából következik.

Hosszabb távú veszélyt jelent a megfigyelés problémája: az emberek extrém mértékű, tömeges megfigyelése a jelen helyzetben indokolttá vált, és ha ez a későbbiekben, a veszély elmúltával is velünk marad, ez sokféle veszéllyel jár, hiszen ezekre tudnak felépülni a totalitárius rendszerek is. Hatalmas ellentétbe kerül a napjainkban nagyon aktuális személyiségi jog, adatbiztonsági kérdése és az egészségünk megőrzésének igénye – és az utóbbi felé fog elbillenni a mérleg, a technológia pedig már annyira fejlett hogy teljes népességek tökéletes megfigyelését teszi lehetővé. Ha nem figyelünk oda, akkor a jelenlegi vírus igazolást adhat arra, hogy totalitárius rezsimeket építsenek ki, ahol már nemcsak az emberek mozgását, de például a gondolataikat és érzéseiket is megfigyelik és ellenőrzés alá vonják, már nem csak krízis idején.

A vírus azt használja ki, ami a legjobb bennünk

Azzal kapcsolatban, hogy az izoláció milyen problémákat okozhat, Harari azt mondja: az emberek társas lények, és a vírusok éppen ezt használják ki. A vírus a legjobbat használja ki bennünk: azt hogy segíteni szeretünk egymásnak, hogy ápoljuk a betegeinket. Terjedéséhez azt használja fel, ami a legjobb az emberi természetben: a segítőkészségünket. Két módon lehet ezt kivédeni: az egyik, hogy információval kell ellátni az embereket, az embereknek pedig meg kell bízniuk az információban, amit kapnak. Emellett bármekkora veszélyeket rejt is magában, mégis a megfigyelés a másik legjobb módszer a védekezésre, amire ma már fejlett technológiáink vannak. Ha az emberek nem bíznak az információban, amit kapnak, és nem kezdenek el maguktól ennek megfelelően viselkedni, akkor léphet életbe ez a fajta védekezés, ami a megfigyelésen alapul, és központi irányítást tesz szükségessé  – de ez már veszélyes vidék, és Harari azt reméli, világszinten nem kell erre az útra lépünk. (Az interjú 2020. március 15-én készült.)

Nézd meg a teljes interjút itt.

(forrás: CNN Business)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés