hirdetés
hirdetés

Könyvajánló

Védekezés pszichoterror és burn out ellen

„Sok döntéshozó a nehéz, bonyolult körülményekkel is remekül boldogul. Imádják a vihart, mert kihozza belőlük a legtöbbet. Nyomás alatt futják csúcsformájukat, és különféle képességekről tehetnek tanúbizonyságot. Ugyanakkor biztosan ők sem találják szórakoztatónak az állandó magas hullámokat. Álmatlan éjszakákat okozhat nekik, megizzaszthatja a homlokukat és sarokba szoríthatja őket. Belső hozzáállásuk segítségével mégis mindig megtalálják a megküzdési stratégiákat, amelyekkel a válságokat lehetőségekké alakíthatják, és a tanúsított ellenállás révén felébresztik magukban a szunnyadó erőket.” (Részlet a könyvből.) Az ilyen erőforrásokkal rendelkező vezetőket és személyeket nevezzük reziliensnek.

A reziliencia általános értelemben rugalmas ellenállási képesség, azaz valamely rendszernek – legyen az egy egyén, egy szervezet, egy ökoszisztéma vagy éppen egy anyagfajta – azon reaktív képessége, hogy erőteljes, megújuló, vagy akár sokkszerű külső hatásokhoz sikeresen adaptálódjék. A pszichológiában – noha vannak öröklött tényezői is − azt a fejleszthető képességet jelöli (egyéni, csoportos és szervezeti szinten), hogy a megterhelő élethelyzetek ellenére is képesek legyünk megőrizni belső egyensúlyunkat, és a krízishelyzetekből is fel tudjunk állni, újra teljes életet tudjunk élni. A reziliens személyiség és szervezet pozitívan gondolkodik, és az erőforrásokra koncentrál a hiányosságok helyett.

Nem kell mindent kimaxolni

A könyv gazdasági szövegkörnyezetben vizsgálja a reziliencia fogalmát. Az egyéni képességekből indul ki, és emellett magában foglalja a szervezet képességét is arra, hogy gyorsan és sikeresen alkalmazkodjék a folyamatosan változó – belső és külső – követelményekhez. „A szervezeti tagok ereje és hatékonysága, és a vállalat sikeres alkalmazkodóképessége között közvetlen kapcsolat áll fenn.” A könyv a felelős döntéshozók különleges perspektívájából szemléli a kérdéskört: kapcsolatukat önmagukkal, alkalmazottaikkal, munkatársaikkal, ügyfeleikkel, feletteseikkel, illetve családjukkal és a magánéletük kapcsolati hálójának tagjaival. Szervezeti oldalról szemlélve – kedvező esetben – egy reziliens vezető akkor lehet igazán eredményes, ha csapatát is ösztönözni tudja arra, hogy más perspektívából tekintsenek önmagukra, és „átvegyék az egyéni felelősséget a személyes teljesítményhatárokért”. Erre akkor képesek leginkább, ha birtokában vannak a reziliencia képességének. „Az alkalmazottak egészsége és kreativitása – amely magába foglalja a személyiség testi, érzelmi, szellemi és lelki potenciálját –, a tudásalapú társadalom legfőbb vagyona és legnagyobb tőkéje. Egyetlen vállalkozó sem venné igénybe gépparkját rendszeresen a kapacitása felső határán, hiszen nagyon jól tudja, hogy ez milyen túlterhelésből fakadó károsodáshoz, majd pedig súlyos következményekhez és további járulékos költségekhez vezethet.”

Reziliencia tréningre akkor van szükség, ha egyéni vagy szervezeti szinten érzékelhetők a destabilitás és a teljesítmény romlásának jelei. Ezeknek különböző okai lehetnek. A szervezetet érintő külső tényezők közül sokszor jelent nagy kihívást az átmeneti vagy hosszabb távon zajló átszervezés, átalakulás (pl. személyi változások, vezetőváltás vállalatirányítástól a csoportvezetőkig, cégek fúziója vagy különválása stb.). Hasonló nehézséget rejtenek az olyan környezeti vagy magánéleti problémák, krízisek, melyek cég szinten is megjelennek (pl. társadalmi konfliktusok, gazdaságpolitikai események, vagy magánéleti konfliktusok, válás, haláleset stb.). A lélektani, belső tényezők közül fontos kiemelni a szervezeti- és magánéleti szinten egyaránt súlyosan kártékony, teljesítményromboló mobbingot, azaz a munkahelyi „pszichoterror” jelenségét. A témát külön kötet taglalja (Mobbing, Holz 2014. Z-Press ) ezért itt csak néhány jellemző tünetét emeljük ki: zaklatás, kirekesztés, szabályszegések, egyenlőtlen bánásmód, testi tünetképzés stb.

A periférián…

A mobbing áldozatai gyakran kerülnek ki azon kollégák közül, akik valamely szempontból perifériára kerülnek a szervezeten belül. Ennek alapjai gyakran az etnikai különbségek, testi fogyatékosságok, társadalmi helyzetből fakadó egyenlőtlenségek, kirívóan eltérő szokások talaján keresendők. Ezzel párhuzamosan vagy egyéb tényezők által egyéni szinten hamar kialakulhat a másik nagy belső konfliktusforrás: a burnout szindróma (Burnout, Bergner 2012. Z-Press). A burnout tüneteitől szenvedő egyén nem, vagy csak gyengén reziliens, teljesítménye látványosan csökken, gyakran különböző fizikai betegségei alakulnak ki (pl. krónikus fáradtság, álmatlanság, depresszió, szorongás, alkoholizmus stb.), kezelés hiányában végül teljesen motiválatlanná válhat.

A könyvben részletesen leírt tréning hozzásegíti az egyéneket, ezáltal akár a szervezet egészét, hogy kifejlessze, magasabb szintre helyezze a reziliencia képességét. Így a vezetők és alkalmazottaik sikerrel vehetik fel a harcot a fentiekben taglalt oki tényezők hatásaival, akár azokat helyzeti előnnyé is formálhatják a megfelelő ellenálló képesség birtokában.

A könyv szerzője, Sylvia Kéré Wellensiek diplomás belsőépítész, pszichoterapeuta, tréner, coach, több szakmai könyv szerzője, képzési és oktatási intézményt vezet Németországban. Szenvedéllyel segíti a vállalatokat, teameket és vezető személyiségeket az üzleti és a profi sport területéről a személyi és szervezeti reziliencia, a vállalati kultúra, vezetés, kommunikáció, a munka és magánélet közötti egyensúly és a személyes kiválóság témában. Munkáját „tudatosságképzésnek” tekinti, melynek középpontjába a test, az érzések, az elme és a lélek következetes megfigyelését és kapcsolatát helyezi. A magyar nyelvű kiadás Dr. Bodó Péter (management-tréner, az Európai Coaching Szövetség alelnöke) előszavával és ajánlásával jelent meg 2014-ben.


Ajánlott könyv:

Sylvia Kéré Wellensiek - Reziliencia ​tréning
Z-Press kiadó

 

Juhász Zsófia
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Digital Branding Reggeli a Google-lel március 6-án!

Toborzásaink kiegészítése LinkedIn kampányokkal. Mire jó, hogyan használható, kinek érdemes, kinek nem? Március 6., 08:30

Gyakorlati Facebook útmutató: Recrutiment branding a gyakorlatban, eszközök és lépések több és releváns jelentkezőért. Március 6., 13:00

Amit egy hr-esnek a GDPR-ról tudnia kell. Konzultációval egybekötött workshop a Deloitte szakértőivel március 8-án.

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, idéntől külföldi kreatívigazgatók is a zsűriben! M+Listán pontszerzés. Nevezési határidő: 03.09.

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Nevezési határidő: március 09.

A Magyar Instagram Körkép 3.0 kutatás eredményeinek és az Instagram legfrissebb híreinek ismertetése. Március 21., 09:00

Ismét keressük az elmúlt év legjobb tartalomalapú marketingmegoldásait! A verseny shortlistesei és nyertesei pontszerzők a Kreatív PR Toplistán! Nevezési határidő: 2018.04.06.

hirdetés