hirdetés
hirdetés
hirdetés

JobXperience 2018

Ülőlabdától a mókuskerékig – így ügyelj a dolgozók fittségére!

A kimerülten, betegen dolgozó munkavállaló teljesítménye csökken, gyakrabban megy betegszabadságra, valamint ez az állapot hosszabb távon a fluktuációt is növeli. Mi az a presenteeism, és munkáltatóként hogyan küzdjünk ellene?

A 2018. április 20-án, pénteken megtartott JobXperience konferencián a munkavállalói jobblét témakörét számos különböző szemszögből járták körül az előadók. Többek közt arról is szó esett, hogyan érhetünk el jobb teljesítményt azáltal, hogy egészséges életstílust terjesztünk el a munkahelyen, és ezáltal fitt munkahelyet teremtünk.

Dr. Gajdács Ágnes belgyógyász és obezitológus (az elhízás kezelésére specializálódott szakorvos) főorvos „Egészség- és agyturbó a jobb teljesítményért” című előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy világviszonylatban dobogós helyen vagyunk elhízás szempontjából. Ráadásul az elmúlt években drámaian megnőtt hazánkban az elhízottak száma, ma a lakosság 33%-a küzd elhízással. Már csak ezért is érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a munkahelyi környezetnek és a munkakörülményeknek mekkora szerepük van abban, hogy az emberek mennyire fittek és egészségesek, a fitt és egészséges munkavállalók pedig jobb teljesítményt is tudnak nyújtani.

Az ülőmunka veszélyei

Az elhízás egy olyan betegség, amellyel több mint ötven kóros állapot – a gerincbetegségektől kezdve a különböző daganatos megbetegedéseken és a depresszión át egészen a ma rendkívül elterjedt inzulinrezisztenciáig és PCOS-ig – hozható összefüggésbe. Ugyanakkor a magyar felnőtt lakosság 53%-a soha semmilyen sporttevékenységet nem végez, derül ki az Eurobarométer 2010 adataiból.

A közönség soraiban hirtelen mindenki mocorogni kezd, próbál helyesen ülni, és megmozgatni a tagjait, amikor elhangzik, hogy óránként 5‒10 perc pihenőidő szükséges az ülőmunkát végzőknek, és hogy mennyi betegség kapcsolódik ennek elmulasztásához, illetőleg a fizikai inaktivitáshoz (a fent említetteken túl például a visszérbetegség és a mélyvénás trombózis, valamint a porckorongsérv említhető itt), továbbá hogy a napi hat óra ülőmunkától mennyivel (öt évvel) rövidül meg az emberek várható élettartama. Ez meglehetősen nyomasztó adat, hiszen az irodai dolgozók jellemzően ennél jóval több időt töltenek nap mint nap a gép előtt ülve.

De ha már muszáj ülnünk, hogyan üljünk helyesen? A szabályos ülésnél a törzs és a combok, illetve a combok és a lábszárak 90 fokos szöget zárnak be egymással, a derék a szék támlájára simul. Az alkar vízszintes, az alsó lábszár közel függőleges helyzetben van. A teljes talp a padlón helyezkedik el, az ülésfelület hátrafelé dől kb. 10 fokot. A könyökök felfekszenek a kartámaszon, a vállak ellazulnak. Ugye, hogy most a kedves olvasók is elkezdtek mocorogni?

Mit tehet a munkáltató?

Az ülőmunkát végzőknek az egyszerűbb ülőlabdáktól kezdve egészen a legbonyolultabb instabil székekig számos olyan eszközt vagy bútordarabot lehet biztosítani, amelyek növelik a munkahelyi fittséget, és csökkentik a folyamatos ülőmunka káros hatásait. Szerezzünk be térdeplő székeket, fitballt, ékpárnát, levegővel felfújt billegő párnát vagy speciális munkaállomásokat, például álló munkaállomást ülőszünetekkel, futópados munkaállomást vagy éppen mókuskereket!

Fontos, hogy odafigyeljünk és munkavállalóink figyelmét is felhívjuk a fent említett óránkénti 5‒10 perc pihenőidő szükségességre. Érdemes például a pomodoro módszerrel megpróbálkozni, és ezzel lebontani a munkafolyamatot 25 perces intenzív munkával töltött időszakokra és 5 perces pihenésekre. Erről bővebben már írtunk itt.

Szorítsuk vissza a presenteeism-et!

Mi is az a presenteeism? „A (testi, lelki, szellemi szempontból) nem tökéletes egészségi állapotban lévő dolgozó ugyan jelen van a munkahelyén, de teljesítménye csökkent, munkája, termelékenysége kevésbé hatékony". Ez a presenteeism (a kimerülten, betegen dolgozás) jelensége.

A több mozgáson és a beiktatott pihenőidőkön túl rendkívül fontos a megfelelő folyadékbevitel is: természetesen nem mindegy, milyen folyadékot fogyasztunk. Az energiaital kifejezetten káros, kávét inkább csak a délelőtti és kora délutáni időszakokban fogyasszunk, szénsavmentes ásványvíz ellenben a nap folyamán bármikor jöhet – és jöjjön is, ugyanis a folyadékfogyasztásunknak testsúlykilónként 40 ml-nek kell lennie. Ez alapján mindenki kiszámolhatja, neki naponta hány liter folyadékot kell meginnia. Munkáltatóként érdemes annyit megtennünk a munkavállalóink megfelelő folyadékfogyasztása érdekében, hogy vízautomatát helyezünk el az irodákban, vagy ásványvizet rakunk ki minden munkaállomásra.

Ügyeljünk arra (ha ez a mi hatáskörünkbe tartozik), hogy a munkahelyi büfé vagy étkező kínáljon egészséges alternatívákat, hiszen a megfelelő folyadékbevitel mellett az sem mindegy, milyen ételeket fogyaszt a munkavállaló – és az is számít, hogy ezeket mikor fogyasztja. Tudatosítsuk magunkban, hogy a testi működéseinknek is megvan a maguk ritmusa: enni például három óránként kell, így a dolgozóknak biztosítsunk lehetőséget arra, hogy három óránként tudjanak munkaidőben is étkezni. A WHO felnőttek részére kiadott táplálkozási ajánlása szerint az egészségmegőrzéshez napi 2 adag gyümölcs és 3 adag zöldség (ahol egy adag 80 g, így összesen 400 g gyümölcs-zöldség) bevitele szükséges. Nem ajánlottak a konzervzöldségek és -gyümölcsök, a gyümölcslevek, az üdítők, a magas kalóriatartalmú ételek és italok.

Stressz-optimalizálás

Nagyon fontos továbbá a stressz optimalizálása (ha már kiiktatni nem is tudjuk) – erről már szintén írtunk korábban, például itt, itt, itt és itt. A tartós stressz kedvezőtlen hatással bír az agyműködésre, és ezáltal a munkahelyi teljesítményre is. A stressz-szintet csökkenti:

  1. a jó időmenedzsment: az e-mailekkel foglalkozás és a közösségi oldalakon töltött idő szabályozása;
  2. a multitasking kiiktatása;
  3. a különféle stresszkezelő technikák, mint például a relaxáció, az asszertív kommunikáció elsajátítása;
  4. továbbá hatékony stresszkezelő módszer a meditáció, a tudatos jelenlét és az adott feladatra koncentrálás gyakorlása.

Érdemes tehát ezekre odafigyelnünk munkáltatóként, ugyanis hosszú távon mindenki csak profitálhat abból, ha a munkaválalóink fittek és egészségesek lesznek, és így is járnak be dolgozni.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án. SAVE THE DATE!

hirdetés