hirdetés
hirdetés

A munka minimális dózisa

Úgy fest, elegendő lenne mindössze heti 8 órát dolgoznunk

Brit tudósok (mindig ők – a szerk.) kiderítették, hogy heti nyolc óra munka pontosan ugyanolyan jót tesz, mintha egész nap dolgoznánk: már ennyi elég, hogy kikerüljük a munkanélküliség káros hatásait. A korábbiakban már bebizonyosodott, hogy a munkanélküliség rosszat tesz az embernek, a munka pedig rendezettséget visz az ember életébe, építi a szociális kapcsolatait, és identitástudattal látja el az embert.

Azzal eddig is tanulmányok tucatjai foglalkoztak, hogy milyen katasztrofális hatással van a munkanélküliség az ember mentális és fizikai állapotára, de az még senkinek nem jutott eszébe, hogy pontosan mennyit is kell dolgozni ahhoz, hogy minden rendben legyen. Az világos volt, hogy a túlzásba vitt munka árt az embernek, ez főleg Japánra és a kelet-ázsiai országokra jellemző (japánul külön neve is van annak, ha valaki halálra dolgozza magát, ez a karósi), de kell lennie egy arany középútnak. Ezt találta meg Brendan Burchell, a Cambridge-i Egyetem szociológusa, olvasható a Qubiten.

Hiába dolgozol többet, nem lesz jobb

A kutatás során Burchell és társa olyan munkanélküliek mentális egészségét figyelték meg, akik némi kihagyás után ismét fizetett munkát kaptak. A mintában szerepeltek olyanok is, akik mindössze heti egy napot dolgoztak, és az derült ki, hogy amennyiben a mentális épségünket féltjük, teljesen felesleges ennél többet dolgoznunk, annak ugyanis semmilyen mérhető pozitív hatása nincs ebből a szempontból. Öröm az ürömben, hogy a teljes munkaidős állás ugyan nem használt a válaszadók mentális jóllétének, de nem is rontott rajta.

A kutatás meglepő módon egybevág az Autonomy nevű tudományos műhelyben megjelent tanulmánnyal, amely nem az alapjövedelem és a gazdasági növekedés oldaláról közelíti meg a munkaórák optimalizálásának kérdését, hanem a klímaváltozás irányából. A kérdés így úgy hangzik, hogy hány munkaórát engedhetünk meg magunknak, ha minimalizálni akarjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, a válasz pedig heti kilenc óra – úgy tűnik, ennyi elég nekünk is, meg a bolygónak is. Emma Williams, egy négynapos munkahétért küzdő mozgalom szóvivője szerint nincs is akadálya a rövidített munkahétnek, hiszen az automatizálással a jövőben sok munkát kiválthatnak, nemcsak jó lenne tehát kevesebbet dolgozni, hanem egyenesen kötelező. 

Burchell nem fogalmaz ilyen határozottan: a jelenlegi kutatás csak azt derítette ki, hogy a munka és a mentális egészség összefüggnek, de azt nem vizsgálták, hogy miféle munkáról volt szó, illetve a frissen munkába állók is csak annyiról tudtak beszámolni, hogy nem érzik magukat a lehető legrosszabb mentális állapotban. Ez azt is jelenti, hogy még abban az esetben is, ha bevezetnék a mindenkinek járó alapjövedelmet, a munka még mindig helyet kellene hogy kapjon a világban. 

A munka minimális dózisa

A világ számos táján, így például Svédországban és Új-Zélandon is kísérleteztek a rövidített munkahéttel, és arra jutottak, hogy míg a termelékenységben nem érződött a kevesebb munkaóra hatása, a dolgozók 24 százaléka érezte úgy, hogy kiegyensúlyozottabb a viszony a munkahelyi és a magánélete között. A karósi elleni küzdelemben még Japánban is megpróbálkoztak a munkaórák csökkentésével: a „ragyogó hétfő” programban a kormány arra próbálta rávenni a cégeket, hogy a dolgozók aznap később járhassanak be dolgozni. Jarrod Haar, az Aucklandi Egyetem professzora szerint elméletben ugyan el lehet játszani a rövidebb munkahét ötletével, de a gyakorlatban nemigen lenne gazdaságos négy napnál tovább csökkenteni.

De mennyire keveset lehet dolgozni? Bár a bolygó szempontjából a kilenc óra lenne az ideális, saját magunkéból pedig nyolc, egy idő után nem gazdaságos csökkenteni a munkaidőt. Mike Slade, a Nottinghami Egyetem pszichológiaprofesszora szerint Burchell és társa fontos felfedezéseket tett a munka és a mentális egészség összefüggéseivel kapcsolatban, de arra is felhívja a figyelmet, hogy ha mindenkinek csökkentenénk a munkaidejét, kevesebbet is keresnének, és egyre többen szegényednének el – az pedig igen kétséges, hogy ez pozitív hatással lenne a mentális egészségükre. 

Persze Burchell sem javasolja komolyan az egynapos munkahét bevezetését, de mint írja, már tudjuk, hogy az embernek minimálisan mennyi C-vitaminra, kalóriára és miegyébre van szüksége – most már az is kiderült, hogy mi a munka minimális dózisa. 

(forrás: Qubit)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: Szeptember 4. péntek délelőtt

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés