hirdetés
hirdetés

Beszélni vs. csendben ülni

Túlgondolás elleni tippek a gondolatok megfékezéséhez

A mindfulness meditáció kívülről szemlélve nem más, mint csendes üldögélés. Pedig hányszor hangzik el, hogy az érzéseinkről, gondjainkról beszélni kell, nem magunkban tartani. Mire jó mégis a csend és miért jobb a stressztűrő képessége annak, aki rendszeresen végzi a mindfulness meditációt?

Felismerni és kifejezni az érzéseinket fontos dolog. És milyen jó, amikor ott van valaki, aki meghallgat, ha nehézségeink támadnak, felzaklatott minket valami vagy éppen öröm ért. A mindfulness tanfolyamon mégis azt szoktuk javasolni, hogy jó, ha pár percre elcsendesedünk, mielőtt beleugranánk a megoldások keresésébe vagy rögtön felhívnánk valakit. Miért?

Ezért jó csendben lenni

Sokszor, ha nehézségeink támadnak, éppen a tisztánlátás az, ami hiányzik. Simán el tudunk veszni az elme drámai monológjában. Az elme kommentál, általánosít, katasztrófákat vetít elénk. És mi elhisszük, hogy mindez igaz. Például: „Ez a fejfájás borzasztó! Kibírhatatlan!” „Miért MINDIG az a kocsisor dugul be, amiben én állok?” „Most nem betegedhetek meg, teljesen kiesek ebből a projektből, ha hiányzom.” „Ki fognak rúgni, ha megint betegszabira megyek.” stb.

Az emberi elme sokszor annyira a kellemetlenségek elkerülésére fókuszál, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy mi van most velünk. Azaz van, hogy úgy keres megoldást, hogy nincs egy tiszta, világos, tényszerű képünk arról, miben is áll a nehézség és mire van pontosan szükségünk.

A mindfulness meditációban ahelyett, hogy a megoldáson gondolkodnánk vagy csinálnánk valamit, leülünk és csendben vagyunk. A 3 perces meditáció elején felteszünk magunknak 3 kérdést:

– milyen gondolatok járnak a fejemben épp most?
– mit érzek?
– milyen testérzeteim vannak? Hogy érzi magát a testem?

Ez a 3 kérdés arra irányul, hogy mit tapasztalok itt és most. Majd megpróbálunk 1-2 percig az elménket elcsendesíteni – és csak a légzésre, a testre figyelni. Nem a megoldásokra. Nem arra, amit az elménk mond. Nem a belső drámákra. Mert a drámai monológban, az agyalásban, töprengésben simán el tudunk veszni akár egész napra is, jól lehúzva a saját hangulatunkat.

Bolhából elefántot, apróságból drámát

Az elme cselekvő üzemmódban (amikor épp nem meditálsz, nem vagy tudatos, nem figyelsz) hajlamos a túlgondolkodásra. Értelmezi az eseményeket, ahelyett, hogy megvizsgálná, ami tényleg van. Pl. ha napok óta nem hív fel egy barátod, hajlamos lehetsz azt gondolni, hogy „nem is érdekli, mi van velem”. A főnök, aki ráncolja a homlokát, miközben hozzá beszélsz, biztosan úgy gondolja, nem vagy jó munkaerő (pedig lehet, hogy valami tök máson jár az esze vagy előtte felbosszantották).
A rendszeresen végzett mindfulness meditáció arra is jó, hogy észrevegyük, amikor a gondolataink nagyon eltávolodnak a valóságtól. A valóság, a valódi történések pontos (de nem rideg) érzékelése kiemelkedően fontos, mint ahogy az is, hogy észrevegyük, ha elkezdjük túlgondolni a dolgokat. Ezzel a saját magunk által generált stresszt, ha nem is szüntetjük meg teljesen, de legalább észrevesszük, amikor túlagyalunk egy apróbb vagy nagyobb problémát. Innentől kezdve van választásunk. A mindfulness rendszeres gyakorlása tehát azáltal csökkenti a stresszt, hogy megtanulunk ítélkezésmentesen, objektívebb szemüvegen keresztül érzékelni a történéseket.

Panaszkodás helyett: a fókusz áthelyezése mindfulness meditációval

Azzal kezdtem ezt a cikket, hogy néha nagyon jó, amikor meghallgat egy barát. És ez tényleg nagyon jó. Nem arra buzdítalak, hogy tartsd magadban az érzéseidet, sose beszélj a bosszúságaidról. Vannak viszont olyan emberek, akik sokat és túl gyakran panaszkodnak.
Egy kutatásból kiderült, hogy a panaszkodás nemcsak annak húzza le a hangulatát, aki hallgatja, hanem annak is, aki panaszkodik! A gyakori panaszkodás, zsörtölődés átírja az agy áramköreit, sőt, még a jutalmazó rendszert  is bekapcsolhatja az agyban. Azaz gyakorlatilag függővé válunk attól, hogy beszéljünk magunkról és az átélt kellemetlenséginkről.
Walter Mischel, igen, jól emlékszel, az a pszichológus, aki a Stanfordi Egyetemen a híres Marshmallow kísérletben rávilágított a késleltetett vágykielégítés mechanizmusára, azt mondja, hogy néha, ha a problémákról beszélünk, azzal nem javul, hanem még romlik is a hangulatunk. Valahányszor felelevenítjük az adott problémát, gyakorlatilag újraéljük az ahhoz kapcsolódó negatív érzéseket.
Mischel szerint jó, ha tudunk az érzéseinktől távolságot tartani – és éppen ez az, amit a mindfulness meditációban gyakorlunk!

Az vagy, amire figyelsz!

Hol van a figyelmed? Az evolúció során agyunk úgy fejlődött, hogy inkább a kellemetlen eseményeknek tulajdonítson jelentőséget. Ezzel a beépített negatív fókusszal így jobban megjegyezzük, hogy hol szokott ólálkodni a tigris, mert ez fontosabb, mint arra emlékezni, hogy pl. milyen kedvesen tud mosolyogni a szomszédunk.

Ezért nagyon nagy szükség van arra, hogy megtanuljunk fókuszálni – nemcsak a negatív dolgokra, hanem akár arra, amit éppen csinálunk. A problémák, megoldandó feladatok,e-mailek és végtelen hosszú to-do listák nyomasztó tengeréből néha jó kidugni a fejünket és megpihenni egy-egy kellemes pillanatban. Erre akkor leszünk igazán képesek, ha folyamatosan tréningezzük a figyelmünket – ne csak rohanjunk és agyaljunk folyton, hanem igenis vegyük észre az élet szépségeit. Így júniusban, amikor még minden zöldell, érik az eper és süt a nap, van belőle bőven.

Horváth Ágnes, mindfulness oktató, alvástréner, TEDx előadó
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

hirdetés