hirdetés
hirdetés

Kutatási eredmények (TED)

Tudományos bizonyíték van rá: jobban teszed, ha tisztelettel bánsz a kollégákkal!

Christine Porath pszichológus, vezetéskutató ebben a tudományos megalapozottságú TED-előadásában arra vezeti rá a hallgatóságot, hogy miért hasznos minden szempontból – így az üzletünk számára is – az, ha értékeljük, megbecsüljük a munkatársainkat, és tisztelettudóan bánunk velük. Nem csak hogy nagyon sok múlik ezen, de Porath előadásából az derül ki, hogy gyakorlatilag minden ezen múlik.

Talán nem mondunk újat azzal, ha kijelentjük: nagyon sokat számít, hogyan bánunk másokkal. Felemelhetjük az embereket, megtisztelhetjük őket, éreztethetjük velük, hogy értékeljük, megbecsüljük és meghallgatjuk őket, vagy pedig lenyomhatjuk, megalázhatjuk, megsérthetjük, mellőzhetjük és kirekeszthetjük őket. Christine Porath azonban kutatásai során egyenesen arra jutott, hogy minden azon múlik, melyik hozzáállás mellett döntünk.

A modortalanság hatásait tanulmányozva Porath azt találta, hogy ez igen sokféle magatartást foglal magába (például: mások kigúnyolása, becsmérlése, maró élcelődés, sértő viccek, mobilozás értekezleteken). Ami modortalanság az egyiknek, teljesen helyénvaló lehet a másiknak. Például a beszélgetés közbeni mobilozást néhányan gorombaságnak tartják, mások szerint viszont nagyon is rendben van, nézőpont kérdése az egész. Ebből következően lehet, hogy nem akarjuk megbántani valaki érzéseit, de mégis megtesszük; és ha megbántjuk a másikat, annak – mérhető – következményei vannak.

"Ha érdekelne a véleményed, megkérdezném"

Porath az első munkahelyén nap mint nap találkozott ilyen és ehhez hasonló kiszólásokkal a munkatársaitól és a vezetőktől: „Hülye vagy? Nem így kell ezt csinálni”, vagy éppen: „Ha érdekelne a véleményed, megkérdezném.” Miután felmondott, visszament az egyetemre, és a modortalanság hatásait kezdte tanulmányozni. Itt ismerkedett meg Christine Pearsonnal, akinek volt egy elmélete arról, hogy az apró modortalan cselekedetek sokkal nagyobb problémákhoz, agresszióhoz és erőszakhoz is elvezethetnek. Ketten együtt arra jutottak, hogy a modortalanság kihat a teljesítményre és az üzleti eredményre. Az ezzel kapcsolatos kutatásuk során meglepő eredményeket kaptak.

Kérdőívet küldtek ki üzleti szakon végzett, különböző szervezeteknél dolgozó volt hallgatóknak, és megkérték őket, hogy írjanak pár mondatban olyan esetekről, amikor goromba, tiszteletlen vagy érzéketlen bánásmódban részesültek, valamint írják le az erre adott reakciójukat. Volt, aki olyan főnökről írt, aki sértő megjegyzéseket tett, például: „Ez óvodás színvonal”, egy másik főnök az egész csoport előtt tépte össze valakinek a munkáját. A felmérés kimutatta, hogy a modortalanság gyengíti az emberek motiváltságát: 66 százalékuk kisebb erőbedobással dolgozott, 80 százalékuk arra fecsérelte idejét, hogy a történteken rágódjon, 12 százalékuk pedig otthagyta munkahelyét.

A modortalanság okozta károk számokban

Miután közzétették az eredményeket, két dolog történt. Az egyik, hogy felhívták őket különféle szervezetek. A Cisco látta a számokat, maguk is vizsgálódtak, és óvatos becslésük szerint a modortalanság évente 12 millió dollárba kerül nekik. A másik történés az volt, hogy néhány szakmabeli jelezte: „Rendben, a résztvevők erről számoltak be, de hogyan tudjátok bizonyítani? Tényleg visszafogja az emberek teljesítményét?" Ennek hatására összehasonlították a modortalanságot elszenvedőket azokkal, akik nem részesültek ilyenben. Az adatokból kiderült, hogy a modortalanságot elszenvedők valóban sokkal rosszabbul teljesítenek.

A következő kérdés az volt, a modortalan viselkedés vajon kihat-e azokra is, akik nem elszenvedői, csak fül- és szemtanúi az eseményeknek. Egy újabb vizsgálatban öt résztvevő passzív tanúként nézte és hallgatta végig, hogy a kísérletvezető gorombán viselkedik valakivel, aki késve érkezett. A kísérletvezető ezt mondta: „Mi van magával? Elkésett, maga felelőtlen! Nézzen már magára! Hogy képzeli, hogy így megtarthatja az állását?” Az eredmények megmutatták, hogy a passzív szem- és fültanúk teljesítménye is csökkent, méghozzá elég jelentősen.

A modortalanság még akkor is pusztító hatású, ha csak olvasunk róla

Porath és kutatótársai levonták a következtetést: a modortalanság pusztító, ragályos, és már akkor is hordozói leszünk, ha csak jelen vagyunk. Kihat az érzelmeinkre, motiváltságunkra, teljesítményünkre és arra, hogyan bánunk másokkal. Kihat a figyelmünkre is, és elvonhatja agyi kapacitásunk egy részét. És nemcsak akkor, ha modortalanságot tapasztalunk, vagy tanúi vagyunk annak. Már akkor is, ha csak látunk vagy olvasunk goromba szavakat. Egy másik vizsgálatban szókombinációkat adtak a résztvevőknek, amelyekkel mondatokat kellett alkotniuk. A résztvevők fele 15 olyan szót kapott, ami gorombaságot idéz fel, például: udvariatlanul, félbeszakít, ellenszenves, zavaró. A résztvevők másik fele olyan szavakat kapott, amelyekről nem asszociálhatunk gorombaságra. Azok, akik "goromba" szavakat kaptak, ötször inkább elsiklottak az információ felett, ami ott volt az orruk előtt a monitoron. Emellett tovább tartott nekik döntéseket hozni, és sokkal többet hibáztak.

Akkor mégis miért gorombáskodunk?

Ha a modortalanságnak ekkora ára van, akkor vajon miért fordul elő olyan sokszor? Porath és kutatótársai ezzel kapcsolatban is elvégeztek egy felmérést, amelyből az derült ki, hogy ennek első számú oka a stressz. A másik ok, amiért az emberek nem udvariasabbak, az, hogy attól tartanak: ha így tennének, az megingatná a tekintélyüket. Azt hiszik, csak a „taplók” juthatnak előre – ezért pedig a közbeszédet uraló néhány kiemelkedő példát okolhatjuk.

Csakhogy a kutatási eredményekből világosan kiderül, hogy valójában hosszú távon nem így van. Számos kutatás folyt erről Morgan McCall és Michael Lombardo, a Center for Creative Leadership Intézet munkatársai jóvoltából. Azt állapították meg, hogy a vezetők bukásának első számú oka az érzéketlen, nyers, erőszakos stílus. Mindig lesznek fura alakok, akik modortalanságuk ellenére sikeresek, csakhogy a modortalan emberek előbb vagy utóbb saját céljuk elérését ássák alá. Például a modortalan igazgatókra visszaüt a viselkedésük, amikor meggyengül a helyzetük, vagy szükségük van valamire: az emberek ugyanis nem fognak melléjük állni.

De mi a helyzet a jó fiúkkal?

És hogy kifizetődik-e az udvariasság? A válasz röviden és tömören: igen. Az udvarias bánásmód nem csak azt jelenti, hogy nem vagyunk taplók. Ha nem nyomunk le valakit, az még nem azt jelenti, hogy fel is emeljük. Az igazán udvarias bánásmód apró dolgokat jelent: mosolyt, köszönést a folyosón, teljes odafigyelést akkor, ha a másik hozzánk beszél. Lehet markáns véleményünk, vitatkozhatunk, lehet konfliktusunk, adhatunk negatív visszajelzést udvariasan, tisztelettudóan. Egyesek ezt „radikális őszinteségnek" nevezik. Ilyenkor tapintatosan fogalmazunk, de nyíltan felvállaljuk a konfliktust. Porath és kutatótársai egy biotechnológiai cégnél végzett vizsgálatukban azt állapították meg, hogy azokat, akiket udvariasnak tartanak, kétszer nagyobb valószínűséggel tekintik vezető típusnak, és ők lényegesen jobban is teljesítenek. Az udvarias bánásmód nemcsak mások motiválásáról szól, hanem saját magunkról is: ha udvariasak vagyunk, inkább tekintenek minket vezető típusnak.

A 105 szabály

Patrick Quinlan, az Ochsner Health System volt igazgatója mesélt Porathnek az úgynevezett "105" (vagy méterekre lefordítva "31,5") szabályukról: ha valakihez 3 méternél közelebb érnek, szemkontaktust létesítenek és mosolyognak, ha másfél méternél közelebb érnek, akkor köszönnek. Elmondta, hogy az udvariasság terjedni kezdett, nőtt a betegek elégedettsége, ők pedig tovább vitték az intézmény jó hírét.

Az udvariasság felemeli az embereket. Hozzásegítjük őket, hogy többet adjanak, és a lehető legjobban teljesítsenek, ha udvariasak vagyunk. A modortalanság felőrli az embereket, és gyengíti a teljesítményüket. Megfosztják az embereket a lehetőségeiktől, már azzal is, ha csak megpróbálják kezelni. Porath kutatásai arra vetettek fényt, hogy udvariasabb környezetben hatékonyabbak, kreatívabbak, segítőbbek, boldogabbak és egészségesebbek vagyunk. Vagyis: vessünk véget a pusztító modortalanságnak, és kezdjük terjeszteni az udvariasságot. Hiszen kifizetődik – összegzi kutatási eredményeinek tanulságait Christine Porath.

Itt megtekintheted az ajánlott TED-videót, amelyben további izgalmas kutatási eredményekről is szó esik!

HA MÉG TÖBB PSZICHOLÓGIÁRA VAGY KÍVÁNCSI, GYERE EL HR & PSZICHOLÓGIA KONFERENCIÁNKRA!

HR & Pszichológia konferencia. A HR emberi oldala - hogy még többet tehess másokért!

A hrpwr.hu és az Üzlet & Pszichológia konferenciája november 29-én.

Te is azért mentél HR-esnek, mert érdekel az ember a munkafolyamatok mögött? Talán még a pszichológia tudománya sem áll távol tőled?

Végre egy konferencia, ahol szó lesz a munkavállalók lelkéről, mentális egészségéről is, a szervezeti kiegyensúlyozottság megteremtésének módjairól, na és persze nem utolsó sorban Rólad is.

Tanácsok, tudnivalók pszichológusoktól - hétköznapi használatra.

A hr szakma emberi oldala kerül a fókuszba, amiért ezt a szakmát a legtöbben választották. Hogyan teremtsenek egyensúlyt a szervezetben és magukban, miként tegyenek a valódi jóllétért?

A programváltozás jogát fenntartjuk!

Részvételi díj:
Teljes árú jegy: 43 900 Ft+áfa/fő
Csoportos jelentkezés 3 főtől: 36 900 Ft+áfa/fő

A jelentkezési lap IDE kattintva tölthető le!

Időpont: 2018. november 29.
Helyszín: Hatszín Teátrum (1066 Budapest, Jókai utca 6.)
Kontakt: Matiszkó Kitti,  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , 06 1 430 4570

(forrás: ted.com)
hirdetés
IRATKOZZ FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HR emberi oldala - hogy még többet tehess másokért! A hrpwr.hu és az Üzlet & Pszichológia konferenciája november 29-én.

Hogyan keress IT-s kollégát? Félnapos konferencia december 4-én.

hirdetés